19/08/2026
Egyszer egy király mindenkinek szabadnapot adott az egyik városában.
A király kertésze így gondolkodott: „Minden barátom a városban ünnepel. Én is szívesen velük tartanék, ha nem kellene ebben a kertben a fákat öntöznöm. Tudom, mit teszek! Megkérem a majmokat, hogy öntözzék meg helyettem a fákat.” Ebben az időben egy majomcsapat lakott a királyi kertben. A kertész így szólt a majmok vezéréhez: „Szerencsések vagytok, hogy a király kertjében lakhattok. Van helyetek játékra, és a legjobb ételek közül válogathattok: dió, gyümölcs és fiatal hajtások. Szeretnék elmenni a városba ünnepelni a barátaimmal. Megöntözitek helyettem a fákat?”
„Természetesen!” – mondta a majmok vezére. „Örömmel segítünk.”
„Ne felejtsétek el, naplemente után kell öntözni. De ne adjatok a fáknak túl sok vizet, csak annyit, amennyi szükséges” – mondta a kertész. Ezután megmutatta a majmoknak az öntözéshez szükséges kannákat, majd elment.
Amikor lement a nap, a majmok fogták az öntözőkannákat, és elkezdtek öntözni. „Minden fa kapjon elég vizet!” – parancsolta a vezér.
„Honnan tudjuk, hogy minden fa elegendő vizet kapott?” – kérdezték a majmok. A vezér nem tudta a választ, ezért ezt mondta: „Húzzátok ki a fákat, és nézzétek meg a gyökereiket! A hosszú gyökerű fáknak adjatok sok vizet, a rövid gyökerűeknek pedig keveset!”
A majmok egyesével kihúzták az összes fát, és megvizsgálták a gyökereiket. Amikor a kertész másnap visszatért, az összes fa halott volt.
