07/09/2026
Van valami, amire az első felvonás óta különösen büszkék vagyunk. 🤍
A kártyák.
Már az első alkalom előtt tudtuk, hogy szeretnénk létrehozni egy saját kártyapaklit a női kör számára. Azt viszont akkor még nem tudtuk, hogy végül mennyire különleges lesz, és mennyi minden fog belekerülni abból, amit együtt megélünk.
Ahogy haladtunk alkalomról alkalomra, elkezdtek születni a mondatok. A felismerések, a gondolatok, a megosztások, azok a mondatok, amiket valaki kimondott, és egyszerre több nő is magára ismert benne.
És egyszer csak azt vettük észre, hogy ezekből a közös megélésekből elkezd összeállni valami.
A saját kártyapaklink.
Olyan megerősítések kerültek rá, amelyek mögött valódi történetek, érzések és felismerések vannak. Nem egyszerűen szép mondatok, hanem olyanok, amikhez kapcsolódik valami. Egy este, egy beszélgetés, egy könnycsepp, egy nagy nevetés, egy „nekem is pontosan ez van” érzés.
És talán ettől lett igazán különleges.
Mert ezeket a kártyákat mi hozzuk létre együtt. A közös folyamataink, a női körben megélt pillanataink és mindaz, amit egymástól kapunk, szépen lassan belekerül ebbe a pakliba.
Az első felvonásban megszülettek az első lapok, a második felvonásban pedig tovább építjük őket, hogy a végére egy teljes, saját pakli legyen a kezünkben.
És nekem ebben az egészben az egyik legszebb dolog az, hogy később, amikor valaki majd kihúz egy lapot, nem csak egy mondatot fog olvasni.
Hanem lehet, hogy eszébe jut majd egy történet.
Egy felismerés.
Egy nő.
Egy este.
Valami, amit akkor érzett, és amit talán jó lesz újra felidézni.
Ezért érzem úgy, hogy ennek a paklinak tényleg lelke van.
A záró ceremónián pedig minden résztvevő megkapja ajándékba a teljes paklit.
Egy közös út kézzelfogható emlékét. Egy csomó mondatot, amit együtt szültünk meg. És egy kis emlékeztetőt abból az erőből, amit ez a női közösség adott egymásnak. 🤍
És azt hiszem, erre igazán büszkék lehetünk.