10/06/2026
A pihenés nem jutalom, hanem szükséglet. Éppen ezért a jógaóráim június 19-től szünetelnek a hónap végéig. ✨
Az utóbbi időben sokat gondolkodtam a fáradtságon.
Nem azon, amikor egy hosszú nap után elfárad a test. Hanem azon a fajta fáradtságon, ami akkor érkezik, amikor túl sok minden történik egyszerre.
Amikor egymást érik a projektek, a feladatok, a határidők. Amikor folyamatosan adsz, szervezel, figyelsz, jelen vagy. És közben pontosan tudod, hogy meg kellene állni egy kicsit.
Mégsem teszed.
Mert ott van benned a félelem, hogy ha lassítasz, lemaradsz. Hogy valaki más gyorsabb lesz. Ügyesebb lesz. Jobban csinálja majd.
Aztán egyszer csak rájössz valamire.
Mindig lesz valaki, aki gyorsabb. Mindig lesz valaki, aki jobb valamiben.
És furcsa módon ez nem ijesztő, hanem felszabadító. Mert akkor végre nem kell állandóan bizonyítani. Nem kell mindenhol ott lenni. Nem kell mindig többet adni.
Csak jelen lenni abban, amiben éppen vagy.
És amikor szükséges, megpihenni.
Én most ezt tanulom.
Mert nap mint nap nagyon sokat adok. A jógával. A figyelmemmel. Egy mosollyal. Egy öleléssel. Egy beszélgetéssel.
És közben néha elfelejtem megkérdezni magamtól:
Én mikor adok ugyanezekből magamnak?
Talán ezért érzem most azt, hogy szükségem van egy kis lassításra. Arra, hogy ne mindig kifelé figyeljek. Hogy legyen időm feltöltődni, inspirálódni, csak egyszerűen jelen lenni.
Ezért a júniusi Stadion Jóga után egy mini szünetet tartok.
Júliusban újra találkozunk, de most szeretnék teret adni annak, amire most nekem van szükségem.✨
Köszönöm, hogy ennyi ideje velem vagytok, és hogy újra meg újra együtt teremthetjük meg ezeket a különleges pillanatokat. 🤍
