19/08/2026
"Jobb később, mint soha" alapon, a fáradalmak lassú kipihenésének folyamata alatt elkezdtük összefoglalni a gondolatainkat a hétvégével kapcsolatban.
Mint első versenyzők, így utólagos engedelmetekkel egy kis rövid történelemmel nyitunk, hogy biztos jó hosszú legyen.
(fejezetekre bontva, ha valaki több este olvasná át lefekvéshez)
A VERSENY (ELŐTTI DOLGOK)
Igaz, hogy nagyon régóta szemeztünk ezzel a 24 órás versennyel (2018 óta, hogy számszerűsítve legyen), valahogy soha nem jött ki a lépés.
Tavaly viszont valamikor év közben az asztalra csaptunk és eldöntöttük.. akármi lesz, megyünk!
A robogó kiválasztásához akkor nem fért semmi kétség.. két pilótánknak is van egy (vagy épp kettő..) Piaggio Typhoon névre keresztelt méregzsákja meglehetősen régóta (20+ év).
Típusismeret címszóval ez el is dőlt.
A maradék csapat össze verbuválása már gyorsan ment, következő lépcső a regisztrációs verseny behúzása volt, amit enyhe szorongás és gyomorgörcsök öveztek.
Ezeket a rossz érzéseket varázsütésre oszlatta el a sikeres regisztráció, de hamar ránk nehezedett a felismerés, hogy bizony neki kell állni épiteni valamit amivel gurulhatunk (tervezetten) kb 1000 kört.
Így megkezdődött a robogók beszerzése majd felújitása.
Ehhez sokat nem fűznék, mestereink gyönyörű munkát végeztek, a technika pedig bizonyított a műhely - parkoló - nyílt nap sorrendben.
A VERSENY (ELŐTT)
A versenyre napjáig ment szépen minden.
Mindenki izgatott volt, milyen lesz.
Három pilóta (mert a lógós most se ért oda időben) a pénteki eseményen még kicsit abúzálta, finomhangolta a kicsi sárgát.
Este körbejártuk a pályát, meg nézegettük a többi csapatot, hogy néz ez ki, amikor van rutin meg tapasztalat.
Kis sütögetés, sörözgetés, majd egy nagy alvás, hogy mindenki kipihent legyen.
Szombat reggel gépátvétel, versenyzői tájékoztató, majd délután időmérő.
Megbeszélten, nyugodt tempóval húztuk be.
Az eredményeknek megfelelően be is álltunk a sorba délután három előtt, majd...
A VERSENY(EN).eldurrant a rajtpisztoly..
Első pilótánk, Kovács Úr szépen helyezkedett, rögtön az első körtől kezdve konzisztensen hozta az időmérőn tapasztalt, itt pedig már elvárt köridőket.
Aztán piros zászló.
Pont sikerült az egész csapatnak végignézni, ahogy próbálja a fiatalember letolni a lábáról a robogót, majd felpakolják és viszik a mentők.
Szerencsére nem lett nagyobb baj, de azért kis nyugtalanság költözött az újonc szívekbe.
Az első óra igy egy kis szünettel le is ment, jött a csere.
Első tankolást is megejtettük, hogy tudjuk, kábé mire számítsunk a továbbiakban üzemanyag ügyileg.
Zoli is tudta hozni az addigi számokat, még javított is a vége felé, gondoltuk is, hogy lövünk pár jó képet az alsó sátortól, a kanyarokban.
Már éppen beállítottuk a fókuszt amikor a három motoros a szemünk láttára szép sorban eltűnt a tereptárgyak mögött..
Próbáltunk gyorsan helyezkedni, de aztán láttuk, hogy felkel és kitolja a motort.
Nagy kő esett le a szívünkről, követtük a boxba.
A motor rendben volt, amúgy is a tervezett egy óra vége felé voltunk, Kornél fel is ment váltani a pályára.
Zolit megnézték, szerencsére nagyobb baj nem volt, de azért a fájdalmakra való tekintettel inkább három pilótával folytattuk. Még egy hasonló esés már nem fért volna bele.
Gyorsan újraterveztük a pihenőidőket, illetve hogy ki mennyit menjen és mikor.
A nap hátralevő része nagyjából zökkenőmentesen zajlott, egészen estig.
Büki Úr miközben a profiktól lesegette el a gyorsan kanyarodás művészetét, sikerült egy jobbos kanyart túl dönteni, igy egy elegáns mozdulattal és szomorú tekintettel lecsúszott a pályáról.
Leporolt ruházat, motor ellenőrzés és hopp vissza.
Ebben az időszakban a látási viszonyok már nem voltak túl kielégítőek, a hátsó kanyarokban különösen nem, így (valószínűleg valami lepottyanó elemre futva a nagy döntögetések közepette) 10 perccel később Büki Úr a szimmetria oltárán áldozva egy balos kanyarban is rendelt egy perecet (a kis mohó).
Ez kicsit nagyobbra sikeredett, ezért a feltápászkodás után az első gondolat egy boxutca volt, hogy a motort átnézzük, de az odaszaladó segitség javaslatára (mivel úgy látszott műszaki probléma nincs), végül motorra pattanva a folytatás melletti gyors döntés lett meghozva.
Az első 10 másodpercben azért kiderült, hogy a kormány illegális szögben áll, igy azonnali kiállás következett.
A boxban csak Kata pakolt éppen, a meglepetés erejével támadt rá a sárga villám.
Gyors kormány igazitások (feszegetések) következtek, amit látva egy AMTS csapattag azonnal odaugrott és segített gyorsítani a folyamaton.
Ezúton is köszönjük, akkor és ott ez nagyon jól esett és sokat jelentett!
Két igazítás után már repültünk is vissza a pályára.
Ezután az este eseménytelenül (de picit lassabban) telt.
Hajnalban azért kiderült, hogy a hátsó fékünk elkezdett beragadni. Nem mindig, csak amikor szükség lett volna rá.
Ez sem volt annyira jó hir, de sok kedv nem volt bontogatni a gépet, igy konszenzusos döntés alapján főleg első és motorfékkel hoztuk le a maradék pár (~13) órát.
Az éjszakai időjárás hozzásegített, hogy többet tudjunk a pályán lenni, igy 3 pilótával is tudtunk valamennyit pihenni az etapok között.
A vasárnap további része szerencsére eseménytelenül zajlott, pörögtek a körök és izgultunk, hogy a szerkezet bírja a kiképzést délután háromig.
A körülményekhez mért hatalmas izgalommal húztuk be az ezredik kört, és amikor leintették a versenyt, az egész estés fáradtság, fájdalmak egy pillanatra elmúltak.
A VERSENY (UTÁN)
A kockás zászló nyújtotta delirium után átbeszéltük a tapasztaltakat.
Hogyan lehetne jobb időt menni, hogyan lehetne jobban beosztani az embereket, hogyan lehetne haragositani a harcedzett sárga fenevadon.
És akármennyire fáradtak voltunk, akármennyire szivszoritó látvány a mindkét oldalról összecsúszkált (köszi Roli), egy nappal korábban még makulátlan állapotú kis gyösz, azért… jövőre csak meg kéne próbálni…
