12/03/2026
Miután 2016 táján néhány kolléga és jóbarát úgy döntött, hogy a hétvégi sörözések mellé beiktat egy kis robogóversenyt is, azóta sok minden változott. A térdünk például hangosabban ropog, a motorolaj illata viszont még mindig ugyanúgy megcsapja az orrunkat, mint az első Visontai 24 órás előtt.
Az első Totalbike versenyt ugyan kihagytuk, de azóta minden évben ott vagyunk. Kicsit fáradtabban, de mindig elszántan.
És hogy mennyire komolyan vettük a felkészülést? Nos, a tavalyi 12. helyezésünk – ami nálunk történelmi csúcs – után úgy döntöttünk, hogy idén még magasabbra tesszük a lécet. Olyan magasra, hogy néha mi sem látjuk.
A technikai fejlődés is megállíthatatlan: az elmúlt kilenc év alatt két gépet nyúztunk szét – egy Yamaha Jogot és egy Malagutit. Ahogy tavaly szuperált nyugodtan lehet MalaGUDI-nak nevezni.
A holtszezonban sem estünk szét – legalábbis nem jobban, mint szoktunk. Rendszeres csapatépítő meetingeket tartottunk.
Például arról, hogy hogyan kell úgy bólogatni, mintha értenénk, mi az a „stratégiai fejlesztési roadmap”.
Sőt, már HÁROM robogónk is van, ami lassan több, mint a pilóták száma. Ha így haladunk, jövőre már a robogók fognak minket benevezni.
Mondjuk amennyi PET palackot beváltottunk 50 forintosokra, talán vatta új gumira is futni fogja.
A csapat morálja töretlen, a pilóták felkészültek, a szerelők pedig már fogadásokat kötnek, melyik alkatrész adja meg magát először. Bár rajtunk semmi nem fog ki és ha továbbra is ilyen jól szerelnek, akkor azt a hőn áhított gyári Aprilia meghívót is megkapják.
A célunk idén is egyszerű: tovább javítani a helyezésünkön, vagy legalábbis nem rosszabbul kinézni, mint tavaly. Mondjuk ha jobban kinéznénk, már ki is esnénk.
Ha így folytatjuk, idén már tényleg a top 10 ajtaján kopogtatunk. Vagy legalább a paddock büféjén, mert ott mindig van valami akció.
Üzenet nektek:
Kedves Versenytársak!
Idén is készüljetek ránk – mármint nem arra, hogy feltartunk titeket a pályán, hanem hogy megint meglepően sokáig bírjuk. Tudjuk, hogy sokan már a nevezési listát böngészték, és amikor meglátták a nevünket, hirtelen csend lett a boxutcában. Nem azért, mert hiányoztunk — hanem mert rájöttek: megint visszatértünk, és újra ott leszünk, hogy osszuk a kúpot a 40 fokban...
És kedves Szurkolók!
Nélkületek a 24 órás verseny csak 24 óra lenne. Ti vagytok azok, akik miatt a pilóták nem adják fel hajnali háromkor, amikor már a kávé is feladta. Ti vagytok azok, akiknek integetünk a pályán – még akkor is, ha valójában csak próbáljuk elhessegetni a sisakba repült bogarat.
Köszönjük, hogy minden évben velünk vagytok, hogy drukkoltok, hogy nevettek velünk (és néha rajtunk), és hogy elhiszitek: egyszer még tényleg beérünk a top 10-be. Mi is elhisszük. Néha.
Addig is: találkozunk a pályán, a boxutcában, vagy a büfénél – attól függően, hol adja meg magát először a technika.
Utòirat:
Lassan már csak mi tartjuk a hagyományt, hogy pénteken meg kell ünnepelni egymást, a rendezvényt és, hogy ilyen szépek vagyunk együtt. Várunk titeket, megtaláltok ott ahol a leghangosabban üvölt a zene és borulnak a motorok a csárdástòl 🙃
