30/03/2026
Hát teljesen helytálló.... remélem tényleg megfogja érni az egész a végén ....
Az időspirál, ami ismét körbeér - 1997 és ma
Eltelt három évtized, de úgy érzed, mintha legbelül igazán nem változott volna semmi és vissza a nullára állapotban vagy? Pedig mindent megteszel...
Olyanok az elmúlt hetek, hónapok sokatok számára, mintha egy több kilométeres tehervonat szerelvény akarna lendületet venni, de nincs elég erő a mozdonyban hozzá, ami húzza. Brutális erőátvitelekben vagyunk, a csontunkig megy az új energiák garmadája, de közben mégis sokan egyelőre a mozdulatlanságot tapasztaljátok, vagy épp a visszafogást.
Nem szabad elfelejtenünk: sem a Szaturnusz, sem a Neptun Kosba lépése nem támogatja a lendületet és a dolgok egóból, hirtelen vagy türelmetlen megindulását (kifejtem lejjebb), sokat beszéltünk erről januárban. Arról is, hogy a Tűz Ló éve semmit nem ér, miközben sok száz éve nem volt példa arra, hogy a nyugati asztrológiában, ugyanebben az évben a zodiákus legtüzesebb jegyébe a két legnagyobb lefogó, korlátozó és összezavaró energia lépett volna be.
Aki még mindig a lendületet várja, ezért csalódik.
Szaturnusz és Neptun energiáival a Kosban egy időre elköszönünk a nagy lendülettől és a helyét a kényszerített türelem, és idegtépő lassítás veszi át.
Szaturnusz a következetesség, türelem, várakozás nagymestere, Kos pedig önmagában sincs köszönőviszonyban ezzel.
Úgyhogy ha még mindig nem értjük miért nem robbannak be a dolgaink, miért pattanunk le helyzetekről, amiknek nekifutnánk, akkor erre gondoljunk.
A Nap Kosba lépésével egy újabb három évtizedes ciklus született, aminek a kezdőpontjai februárban voltak.
Most még mindig nem manifesztálunk, még mindig nem tudjuk a dolgainkat úgy megvalósítani, ahogy igazán szeretnénk, hacsak ez a saját születési hóroszkópunkban nincs támogatva valahogy mégis.
De összességében elmondható, hogy többen érezzük a visszafogást, a hátráltatást, a döcögést, azt hogy nem vagy nem úgy jönnek össze a dolgaink, ahogy szeretnénk - miközben hatalmas megvalósító erők szűrődnek be az emberi világba.
Akkor hol a bibi? Kérdezhetnénk...
Ha annyira erőteljes energiák jelzik a dolgok megvalósulását, miért van az mégis, hogy sokan ebben hátul összebilincsel kézzel kell haladnunk, ráadásul hátraarccal?
A válasz abban van, hogy azok az energiák, amik a teremtéseinkért felelősek, most nem az emberi egó eszközei, hanem ezek diktálják az egónak és a tudatunknak az iramot.
Nem mi szabjuk meg a mikort, éppen ezt jelzi a Kos Szaturnusz még a következő 2 évben majd, ahol a feltupírozott szabad akarat témája is el van rejtve...
A kollektív energiák sodrában a mi egónk elképzelései és teremtései most kapnak kiképzést abból, hogy nem mindennek akkor és ott van helye, ahogy mi azt vágynánk, elképzelnék, elterveznénk, de van, aminek meg kell lennie akkor is, ha nem akarjuk. Tanuljuk azt, hogy együtt tudjunk létezni azzal, amikor éppen ezért nem mozdulnak meg a dolgaink.
Szaturnusz a Nappal utoljára 1997-ben állt együtt a Kosban.
Akkor elindult idővonalak emelkednek egy új szintre.
Ez volt az az év, ahol Magyarország döntött a NATO-hoz való csatlakozásról, ebben az évben indult el az RTL és a TV2, megszületett a Kiotói jegyzőkönyv, a Pathfinder leszállt a Marson, megszületett Dolly a birka, az első klónozott emlős, de ez volt az az év, amikor az IBM szuperkomputere, a Deep Blue, legyőzte sakkban Garri Kaszparovot.
Ezek mögött rengeteg innovatív energia lakozott.
Most új körbe kezdünk, a kérdés itt is az lesz, hogy mit kezdünk vele?
Egy új minősége indul mindennek.
De ez a mostani időszak még nem az új célok megvalósításának ideje, és nem kell lepkehálóval hajkurászni a jövőt, ha azt egyértelműen elzárják még előlünk.
Ez az időszak még mindig a szándékaink revíziójáról szól. Nem csak arról, hogy mit akarunk, hanem arról is, hogy azt igazából most bennünk mi mozgatja?
Félelem, kétségbeesés vagy lendület és türelmetlenség?
Helye egyiknek sincs, a Szaturnusz mindkettőt akadályozni fogja. Kizárólag a kivárás, összeszedett lépésről-lépésre haladás hoz tartós eredményt, a nekirohanást, lelkesedést a Szaturnusz a következő retrográdjában csont nélkül vissza fogja bontani.
Az egyértelmű tisztánlátás, rálátás idejét éljük, amiben felül kell vizsgálnunk azt, hogy van-e még bennünk abból bármi, ami miatt abban a helyzetben vagyunk megrekedve, ahonnan annyira szabadulni szeretnénk, vagy az amit szeretnénk éppen megvalósítani valóban nekünk való-e, vagy még mindjg valamilyen régi mintázat akarja csak működtetni önmagát bennünk ezen keresztül?
Vénusz is Chiron mellé ér a napokban, felerősíti az identitásunk érzemi sérüléseit, érkeznek a szívfájdalmak, de sokkal erősebben szól mindez most egy helyzet felismeréséről, számvetéséről magunkban anélkül, hogy a külvilágot tépnénk a saját szerencsétlenségünkért.
Ez nem azt jelenti, hogy nem jogos a fájdalom, a düh, a tehetetlenség, a szomorúság, amit érzünk, hanem azt, hogy még mindig van valami, ami miatt abban a helyzetben kell lennünk. Hogy ez egy karmikus vállalás, egy tudatalatti minta vagy ugyanaz a kettő, vagy csak megküzdés felszínes félelmekkel, már csak a sokadik rétege ugyannak és a tudat számára ezek csak gumicsontok.
Az élet egyszerű, és mi túlbonyolítjuk.
Ha már nem kell a sorsunk órája, kódjai szerint benne lennünk egy helyzetben, akkor nem leszünk benne és ha meg kell lennie valaminek, akkor az akkor is meglesz, ha most semmi esélyt nem látunk rá 😉🌞..
Eszter 🦄
Csillagszirmok
🔒 A megosztásokat köszönöm!
Az oldal bejegyzett védjegy oltalom alatt, a teljes tartalom pedig szerzői jogvédelem alatt áll. Írást továbbvinni csak közvetlen megosztással, vagy az eredeti bejegyzésre mutató linkkel lehet!
(Kép: Pinterest)