A kapura 2001-ben került lakat, s azóta folytak a tárgyalások arról, hogy a város önkormányzata megkapja a mintegy huszonnyolc hektárnyi területet.
1942-re határozzák el, hogy a Magyar Királyi Honvéd Központi Híradó Iskola és Laktanya építését Vácon megkezdjék. Vác város képviselő-testülete, 1 évre rá, rendkívüli ülésen felajánlott egy erre a célra alkalmas területet a városban. "Híradó Iskola ép
ítését a honvédelmi minisztérium 1943. év tavaszán megkezdte, úgyhogy 1944. év őszén több, köztük kétemeletes épületek is befejezés előtt állottak."
Újjászületése 1947-re datálódik, ez időtől a híradósok kezdik lakni a laktanyát. Csaknem fél évszázadig a honvédelem szolgálatában állt, a magyar híradós szakma bölcsője volt. Vác a magyar tisztképzés fellegvára volt egyben, az itt állomásozó híradóezred megszűnése óriási veszteség a városnak, hisz munkahelyek is megszűntek ezzel. A híradóezred 1961-ben alakult meg, és azóta megszűnéséig folyamatosan képezte ki a sorkatonákat. Az alakulat együtt élt a várossal, ahol kellett, segített, ennek elismeréseként 1982-ben Pro Urbe-díjban is részesült, a város pedig egy Esze Tamás-mellszoborral - Bakos Ildikó alkotásával - is megajándékozta az ezredet. Az úgynevezett Híradó Kiképző Tábor 1966-ba díszlokált Vác helyőrségbe és 1967-től, mint Híradó Kiképző Központ folytatta a váci híradó hagyományokat. Az itt lévő technikák között szerepelt a hazai gyártású mikrohullámú rádiók, a rádió relék, a szovjet titkosító berendezések. A tiszthelyettes képzések, a tiszt átképző tanfolyamok szervezése, színtén érdemeket szerzett az ezrednek, kiemelendő, hogy az alakulat átélte a különböző személyi fejlesztéseket, mint például a Velence, Fertőd- I., II. Az alakulat 2001-ben szűnt meg, de már a rendszerváltás utáni években is többnyire vegetált.
