A hajó a balatonfüredi Sporthajóüzemben épült, 1971 januárjában készült el, két testvérhajójával, a Yorikke és a Nausikaá nevű D-30 és D-33 startszámot kapott hajókkal együtt. Építésében részt vett az akkor ott dolgozó id. Németh István hajóépítő, és egyúttal versenyvitorlázó is, aki évekkel később, már nyugdíjas korában a hajó jelenlegi tulajdonosának elmondta, hogy a hajót egy speciális „Afrikan
ischer Birkenbaum" nevű magas gyantatartalmú, – az általánosan ismert mahagóninál világosabb színű – nemes import fából építették, és ez magyarázza a hajótörzs világosabb színét. Az akkor legkorszerűbb építési technológiát alkalmazták, belső berendezés nélkül, kifejezetten versenyhajónak épült, kabintető alatti és kormányos munkapaddal. Az akkor beszerezhető első alumínium (Köfém) árbocot és baumot kapta a legkorszerűbb Börresen veretezéssel, rozsdamentes állókötélzettel, állítható árboccal, jungstaggal, vorstaggal, bepörgethető génuával, és gyári új North vitorlázattal. Farkas László is, majd a 70-es évek második felében már az OMFB tulajdonában volt. Itt Gömöri Pál vezetésével válogatott keretben volt éveken át, sőt az 1972-es Kieli vitorlás olimpián is szerepelt, elmondás szerint igen erős szelekben (100 km/h), amit sikerrel kiállt. Kiel után a Dragon hajóosztály kiesett az olimpiai osztályok közül (helyette a Solingot vették fel) és ezért a tulajdonos OMFB eladta a Nemecseket és később a Nausikaát is. Azóta van a jelenlegi tulajdonosánál, dr. Kozma Lászlónál, aki azóta is vitorlázza. 1981-ben a fedélzet javításokon esett át, majd műanyag borítást is kapott, amely egészen 2001-ig jól kitartott.
2002. újabb komoly mérföldkőnek számított. Felújítási sorozat következett, teljesen új fedélzetet kapott teakfa borítással és számos korszerűsítéssel a kapuvári GA-HO műhelyben (Garab Károly és Horváth Csaba). A hajótörzs területén csupán három rövidebb palánkcserére volt ezidáig szükség. Kicserélésre kerültek a régi veretezések, megoldások a megismert külföldi modern dragonok és technológiák mintájára. A korszerű, széles új munkapadra hátrahoztuk az árboc, a jungstag, a nagyvitorla minden állítási lehetőségét, valamint korszerűsítettük a génua behúzópont-rendszerét és megújítottuk az orrvitorla be-, és kipörgető rendszerét. 2003-ban pedig a már kiszolgált és korszerűtlen árbocot cseréltük le modern NORDIC dragonárbocra, a következő évben erősebb alumínium spinakker baumot is kapott.
2006-ra elkerülhetetlenné vált a hajó vízvonal alatti teljes felújítása, melynek során palánkcserék történtek és az úgynevezett spándlizás módszerével a hajó vízbiztossá és merevvé és újra gyönyörűvé vált. A hajó jelenlegi tulajdonosával minden évben 10-12 versenyen indul. Többszörös Klasszikus Bajnok és ranglistagyőztes, Kékszalag és Jávori László Kupa győztes. 1986-ban abszolút TVSK kupa győztes. 2010-ben az itthoni Európabajnokságra is kvótát szerzett és derekasan helyt állt. Jelenlegi állandó legénység:
Dr. Kozma László, Kozma László, Tóth Zsolt
Korábbi csapattagok voltak:
Tóth Klára, Horváth Andor (+), Klaus Eidam (+), Fekete József, Zentai Árpád, Say Mátyás, Beck Endre, Uranovicz László, Gőgös Barnabás, Szenczi Zalán, Czap Zoltán, Tóth Laura, Tóth Lenke, Szekér Judit, Pék Péter, Pék Zsófia