08/05/2026
Lájk, ha te is emlékszel rá! 🖤 Lassan 6 éve nincs köztünk Czibók László ,akinek a neve sokaknak az Éjjel-nappal Budapest Mikijeként maradt meg, mások a YouTube-videóiból ismerték, megint mások a testépítés vagy az éjszakai élet világából emlékeznek rá.
Tatabányán született 1967. december 25-én, és ugyanabban a városban hunyt el 2020. május 26-án. Erős, határozott, sokszor nyers ember benyomását kelt***e, de aki hosszabban figyelte, az észrevehette mögötte azt a fajta őszinteséget is, amit nem lehetett megjátszani.
2017 végétől kezdett videókat feltölteni a YouTube-ra. Ezekben nem akart finomkodni, nem kerülgette a témákat, inkább kimondta, amit gondolt. Beszélt társadalmi jelenségekről, emberekről, viselkedésekről, régi és új szokásokról, közben pedig gyakran előkerültek a kidobós éveiből hozott történetek is. Ezek nem mindig voltak nagy tanmesék, mégis volt bennük valami életszagú, mert olyan ember mesélte őket, aki nem könyvből ismerte azt a világot.
Az elején sokaknak talán furcsának tűnhetett a stílusa. Volt benne egy erős, odaszólós, „majd én elmondom, hogy működik az élet” hang, amit könnyű volt félreérteni. Néha komikusnak hatott, máskor kicsit túl keménynek vagy kioktatónak. Aztán idővel sok nézőben változott róla a kép. Egyre inkább úgy tűnt, hogy nem lenézni akar másokat, hanem a maga egyszerű, nyers módján átadni valamit abból, amit az évek alatt megtapasztalt.
Nem volt hibátlan ember, és talán éppen ezért volt benne valami szerethető. Nem úgy beszélt magáról, mintha mindig mindent jól csinált volna. Vállalta, hogy voltak rossz döntései, voltak nagyobb szájú, vakmerőbb korszakai, és az élet őt is megtanította pár dologra. Amikor például arról mesélt, hogy fiatalon a saját nagyképűsége miatt került kellemetlen helyzetbe, abban nem póz volt, hanem egy ritka, egyenes beismerés. Az ő világában ezt nem mindenki mondta volna ki ilyen nyíltan.
Lacin látszott, hogy egy másik korszak gyermeke volt. Más szabályok, más értékrend, más utcai tapasztalat formálta. Kemény embernek tűnt, olyannak, aki előtt nem nagyon kell magyarázkodni, mégis sokszor épp az ellenkezője derült ki róla: tudott őszinte lenni, tudott visszanézni a múltjára, és ki tudta mondani, ha valamit ma már másként látna. Nem akarta magát szentként mutatni, nem is illett volna hozzá. Ő inkább olyan volt, aki odafordul az emberhez, és azt mondja: figyelj, én ezt már megjártam, te ne menj bele ugyanabba.
Sokan azért kedvelték, mert nem játszotta meg magát. Ami a szívén volt, az többnyire a száján is. Lehetett vele vitatkozni, lehetett nem egyetérteni vele, de nehéz volt azt mondani rá, hogy művi vagy számító. A nőkről, a fiatalokról, az éjszakai életről vagy a mai világról is sokszor nyersen beszélt, néha talán túl keményen, de közben nem rosszindulatból t***e. Inkább a saját élményeiből indult ki, abból, amit látott, megélt, és amit a maga módján tanulságnak gondolt.
A videóiban volt humor, volt morgás, volt múltidézés, volt néha túlzás is, de volt bennük egy ember, akit nem lehetett könnyen skatulyába tenni. Nem bölcsködni akart, nem akart mindenáron példakép lenni, egyszerűen csak beszélt. Úgy, ahogy ő tudott. Néha kicsit darabosan, néha túl határozottan, néha mosolyt csalva az ember arcára, de valahogy mégis őszintén. Talán ezért maradt meg sokak fejében és szívében.
Nyugodj békében, Laci!
"Lehet a karod ötvenes, egyszer majd rajtad is dolgozik a fogmíves" - C.L.
Czibók László utoljára 2020. május 16-án, szombaton jelentkezett videóval a YouTube-on. Akkor Mike Tyson lehetséges visszatéréséről beszélt, a tőle megszokott határozott hangon. Másnap rosszul lett, kómába került, és onnan már nem tért vissza. A híre sokakat megrázott, mert hirtelen vált múlt idővé egy olyan ember, akit addig sokan erősnek, rendíthetetlennek láttak.
– Feldolgozhatatlan, ami vele történt, nagyon fiatal volt – mondta szomorúan ÉNB Joe, aki a forgatások után is jóban maradt a testépítővel. Mint mondja, hasonló személyiségek, jól szót ért***ek egymással. – Különleges figura volt, másként állt a barátsághoz, mint a legtöbben, és a sport is összekötött minket. Borzasztó érzés múlt időben beszélni róla, nagyon sajnálom, hogy itt hagyott minket – t***e hozzá megrendülten Joe.
Czibók László 2020. május 26-án hunyt el. Hamvait június 5-én helyezték örök nyugalomra a tatabányai újtelepi temetőben. Akik ismerték, követték vagy csak időnként belehallgattak a videóiba, nem egy tökéletes embert őriznek róla, hanem egy nagyon is valódit: keményet, szókimondót, esendőt, néha megmosolyogtatót, de a maga módján szerethetőt.❤️ Kövess, ha szereted az igaz, emberi sorsokról szóló megható történeteket. 🌿 https://www.facebook.com/tortenetekanagyvilagbol.official