31/08/2026
A légzés nem játék! 🙏
Nem először fordul elő, hogy jógaoktatók érkeznek a tanfolyamaimra, és a beszélgetések során kiderül: neves iskolákban tanultak, mégis olyan gyakorlásokon mentek keresztül, amelyek átlépték a saját határaikat. Voltak, akiket erre biztattak, és voltak, akik önmagukat hajtották túl.
Ilyenkor mindig szomorúan hallgatom ezeket a történeteket, mert a jóga első és talán legfontosabb tanítása éppen az Ahimsza, a nem ártás. Általában tudjuk, hogy ne ártsunk másoknak. Segítsük az elesetteket, legyünk együttérzőek, figyeljünk egymásra. De vajon értjük-e, mit jelent nem ártani saját magunknak?
A meditációs tanfolyam második alkalmát a légzésnek szentelem, mindig elmondom, hogy valójában egy dolgot tudunk elrontani, azt, ha túlerőltetjük, és nem figyelünk arra, ami bennünk történik.
Ma már szinte mindenhol tanítanak különböző légzőgyakorlatokat, intenzív pranajámákat, és sokszor találkozom azzal is, hogy szorongó embereknek erőteljes légzéstechnikákat ajánlanak. Pedig a légzés nem játék.
Indiában egyes hagyományokban akár hónapokat vagy egy évet is szánnak arra, hogy a gyakorló visszataláljon a természetes, rekeszizom légzéshez, ahhoz a légzésmintához, amellyel megszülettünk. Erre az alapra már lehet építeni. Ekkor jöhetnek a különböző pranajámák. De amíg ez az alap nincs meg, addig könnyen összezavarhatjuk az idegrendszert olyan gyakorlatokkal, amelyek túl intenzívek vagy nem a saját állapotunknak megfelelőek.
Arra szeretnélek kérni, hogy bárhol is gyakorolsz, otthon, videóról, egy tanárnál vagy egy tanfolyamon: magadat figyeld.
Figyeld azt, ami benned történik. Figyeld a tested jelzéseit, a légzésedet, az idegrendszered válaszait. Mindannyian mások vagyunk. Más élethelyzetben élünk, más tapasztalatokat hordozunk, más idegrendszerrel működünk. A jó gyakorlás ott kezdődik, hogy tiszteletben tartod a saját határaidat.
Minden innen indul: nem ártok magamnak. 🙏
Köszönöm, ha megosztjátok…
