10/02/2025
Blikk Sport cikk:
"Hihetetlen, de még mindig csak a 60. születésnapját ünnepelte volna január 31-én Igaly Diána, az olimpiai arany- és bronzérmes sportlövő. Fájdalmasan fiatalon vesztettük el, 2021 áprilisában, koronavírus-fertőzésben hunyt el. Gyászolták a szurkolók, barátok, társak, de fiát, Tamást érte a legnagyobb veszteség. Mennyi mindent átélhettek volna még együtt édesanyjával – aki többek között unokája világra jöttét sem érte meg.
– Az évfordulók kicsit nehezebbek a többi napnál. Habár mindennap a gondolataimban van anyu, az ünnepek mindig eszembe juttatják, mennyire boldog volt, amikor összegyűltünk egy-egy eseményen. Jó volna ezeket újra átélni... Ilyenkor a családdal mécsest gyújtunk, ahogyan ő is t***e azokért a szeretteiért, akiket elveszített. Felidézzük a régi időket a fotókat nézegetve – mondta lapunknak az informatikai területen dolgozó Tamás.
Márpedig szép emlékekből nincs hiány...
– Az együtt eltöltött nyaralások Nagyréven, a Holt-Tiszánál, a közös utazások, vagy ahogy kisgyermekkoromban játszottunk, mind nagyon kedves pillanatok – mesélte Tamás. – Még 2011-ben elutaztam vele Pekingbe, az előolimpiára. Az egyik este sétálni indultunk, amikor az utcán belefutottunk néhány hagyományos kínai szalagtáncosba. Ahogy néztük őket, az egyik odaszólt anyunak, hogy nyugodtan álljon be közéjük. Nem sokáig gondolkozott, kapott egy szalagot, és gyermeki örömmel az arcán beállt. Sosem felejtem azt az utat, csodálatosan éreztük magunkat. Életvidám és jó humorú ember volt, rengeteget nevettünk.
Ereklyékből is bőven akad otthon, hiszen Tamás édesanyja minden fontos személyes tárgyát megőrizte.
– A legkedvesebb talán az a plüssmaci, amit még én adtam neki hároméves koromban, hogy szerencsét hozzon számára egy versenyen, amit meg is nyert. Akkortól kezdve a maci minden viadalra elkísérte, az olimpiai aranyéremnél is a kezében szorította a dobogó tetején – árulta el Igaly fia.
Sajnos nem minden maradt meg a csodás dolgok közül. A budaörsi lőtér, ami a sportolónő szívügye volt, már nem üzemel.
– Édesanyám sajnos hiába harcolt hosszú éveken keresztül, majd a halála után mi is, a lőtér működését ellehetetlenítették. Az Igaly József Lövészklub Sportegyesület tovább működik, sajnos szerényebb létszámmal. Édesanyám halála után sokan abbahagyták a lövészetet, lelkileg nem tudták folytatni, amit megértek. Viszont így az Igaly-féle lőtechnika, amely még a nagypapámtól ered, elveszhet. Édesanyám szíve csücske volt a Budaörsi Koronglőtér, de az ő története nem csak abból állt. A hagyatékát tovább kell adnunk a következő generációk számára. Terveim között szerepel, hogy egy weboldalt hozzak létre azoknak, akik szívesen olvasnák el a történetét – tekintett előre Tamás.
Az különösen fájdalmas, hogy az athéni bajnoknő nem érhette meg unokája születését, a kis Milán másfél évvel a halála után érkezett meg a családba.
– Sokszor említjük Milánnak Dia mamát, a képekről azonnal felismeri. Szeretném, ha tudná, hogy a mamája nagyon várta őt és mindennél jobban szerette volna, hogy unokája szülessen. Most pedig fentről vigyáz ránk. Azon leszünk, hogy átadjunk neki azt a szemléletmódot és értékrendet, amivel anyu is rendelkezett és nevelt engem – zárta a gondolatait Tamás."
/https://www.blikk.hu/sport/igaly-fia-olimpiai-bajnok/2z47e4r? /
