19/05/2025
Variációk egy témára.
Egyértelműen az olasz a legjobb és legszebb ide.
Ám☝🏻
Nem minden kutya egyforma.
1. Lizynek emiatt itt inkább franciát választottam. Nem is jön ki olyan szépen, az én mozgásom is megtöri. De legalább nem megy el megugrani a másik akadályt és nem veri, amit ugrik.
2. Lucas-szal bemutatjuk, hogy is kell ezt szépen, időben elkezdett olasszal.
(Ha nem megy, sokszor későn váltasz, nyugi, sok időmbe telt nekem is, hiába tanították már az elején, mikor elkezdtem az agilityt. Rá kellett éreznem, bízni a kutyában, plusz ezt választani versenyen, ahelyett, hogy biztonsági megoldást húznék elő (pl hátsó kereszt).
Ment el ezen futamunk, ahol csak az az 1 léc pottyant le, ahol már nem hátsó kereszteztem, annak ellenére, hogy tudtam, akkor tuti nem veri le. Olaszoztam, de még mindig nem jól.
Edzésen már szépen ment, versenyen még mindig nem.
A Fuss-fuss edzés is hozzátett nagyon sokat, már nincs félsz, hogy odaérek-e, nem is kérdés. Erre nulla energiát kell fordítani, teljesen arra tudok koncentrálni, hogyan, mikor időzítve csináljam a váltást. Óriási a különbség!
3. ..és akkor tessék, most írom és mutattam, milyen szépen kivitelezzük Lucas-szal, majd Jedivel mégis elrontom.
Igen.. bizonytalan voltam/vagyok még vele sok szituációban. Emiatt nem kezdtem el időben, el is ment szépen a másik akadályra.
Nyilván vele még nincs annyi rutin, mint a másik 2 kutyával. Versenyen, nagy pályán meg pláne. Ez volt az 5. versenye. 🙂
Választhattam volna más megoldást vele, de nem akartam. Meg akartam csinálni, viszont nem bíztam még eléggé benne, tovább 'néztem', hogy tuti erre az akadályra jöjjön, miközben pont ezzel küldtem tovább a másikra. (Sőt míg én úgy gondoltam, arra az akdályra mutatok rá, amire jönnie kell. Az ő szemszögéből nézve, a másik felé mutattam.)
Nagyon sokszor pont ez történik, mikor nem érti valaki, miért megy másfelé a kutya, és még szegényt hibáztatja is. Miközben teljesen mást 'jelzett' neki testtel/mozgásával.
Ezt én mindig nagyon egyszerű módon szoktam szemléltetni, miért fog arra az oldaladra menni a kutyád. Magam mögé állítom, akinek magyarázom. Előre nézek. Megkérdezem, melyik oldalamra jönnél?
Néma csend, bizonytalanság (Mi lehet a helyes válasz? Kattognak a kerekek a fejekben..) ..hát nem tudja. Ilyenkor a kutyád sem, ha csak előre nézel, választ magától egy oldalt.
Visszanézek rá egyik irányból. Újra kérdezem: most melyik oldalamra jönnél? Nyilván arra amerről visszanéztem. AHA! 😃 És jön a felismerés.
Aztán, az olasz egy 'bizalmi' dolog is. Azon szokott menni az aggódás, hogy nem látja a gazdi a kutyát (angolul nem véletlenül 'blind cross'), és ezért nézi tovább, mint kellene, pont azon az oldalon, ahol már nem kellene, ahelyett, hogy váltana. 'Vakon meg kell bízz a kutyádban'.
No para! Olaszra fel! Bátran! 😁.és bízz a kutyádban! Magadban, magatokban!
Ha azon izgulsz, juj nem érek oda - első kérdés, hogy ez csak a fejedben egy gát, vagy valóban nem vagy olyan kondiban, nem vagy robbanékony, nem tudsz megindulni, gyorsulni, olyan tempóban futni. Bármelyik is (vagy akár mind), dolgozz rajta! Kérj segítséget, ha egyedül nem megy. 😉
❤️💚🩵
🐕🐕🐕
