https://www.facebook.com/104268254446527/

Kemenes Marcell - Edzés / Táplálkozás / Életmód, Szombathely (2026)

08/03/2026

Edzel. Jól eszel. De ha az alvás nincs rendben, a fejlődésed egyik legfontosabb láncszeme hiányzik.

Az edzés során valójában nem építed az izmaidat – épp ellenkezőleg. A kellő megterhelés különböző folyamatokon keresztül ingerli az izmaid és idegrendszered, illetve mikrosérüléseket okozhat az izomrostokban. Ez a szervezet számára egy jel: alkalmazkodni kell.
A valódi építkezés akkor kezdődik, amikor lefekszel aludni.
Ilyenkor indul be a regenerációs folyamat: a szervezet helyreállítja a sérült szöveteket, és ha minden szükséges feltétel adott, erősebb struktúrát hoz létre, mint korábban.
Ehhez azonban építőanyag kell. A táplálkozással bevitt fehérje aminosavakra bomlik, és ezekből az aminosavakból épülnek újra az izomfehérjék. Ezt a folyamatot nevezzük izomfehérje-szintézisnek.
Ha viszont a szervezet nem jut elegendő tápanyaghoz, akkor kénytelen más forrásokhoz nyúlni.
Ilyenkor lép fel a katabolikus állapot, amikor a test saját szöveteit bontja le energia vagy alapanyag céljából.
A regeneráció egyik legfontosabb hormonális szabályozója a növekedési hormon, amely elsősorban a mély alvási szakaszokban szabadul fel. Ez a hormon kulcsszerepet játszik az izomszövet helyreállításában, az új fehérjék felépítésében, valamint a kötőszövetek – például az inak és szalagok – adaptációjában is.
Ezért számít annyira az alvás minősége.
Ha az alvás rövid, töredezett vagy felszínes, akkor ezek a regenerációs folyamatok lassabbak lesznek. Ennek következménye lehet a gyengébb teljesítmény, a lassabb fejlődés és a sérülések magasabb kockázata.

Röviden a fejlődés három alappillére:
Az edzés adja az ingert.
A táplálkozás biztosítja az építőanyagokat.
Az alvás pedig lehetővé teszi, hogy a tested valóban fel is építse azt, amiért dolgoztál.

Ha bármelyik hiányzik, a rendszer nem működik teljes hatékonysággal.
Dolgozhatsz keményen az edzőteremben – de a fejlődés jelentős része valójában akkor történik, amikor alszol.

07/03/2026

A szabad aminosavak mítosza – miért nem olyan hasznosak, mint gondolnánk?

A táplálékkiegészítő-ipar gyakran sugallja, hogy a szabad aminosavak – például a L-glutamine – közvetlenül támogatják az izomnövekedést, a regenerációt vagy az immunrendszert. A humán élettani kutatások azonban jóval árnyaltabb képet mutatnak.

A probléma nem az, hogy a szabad aminosavak „károsak”. A kérdés inkább az, hogy a szervezet hogyan képes feldolgozni őket.

Amikor fehérjét fogyasztunk – húsból, tojásból vagy tejtermékből – az emésztőrendszer lassan és kiegyensúlyozott arányban szabadítja fel az aminosavakat. Így a szervezet egyszerre többféle építőelemet kap, amelyek együtt vesznek részt a fehérjeszintézisben.

Ezzel szemben egyetlen izolált aminosav nagy dózisban történő bevitele felboríthatja ezt az egyensúlyt. A bélben és a sejtekben működő aminosav-transzporterek sok esetben közösek, ezért egy adott aminosav túlzott jelenléte versenyezhet más aminosavakkal a felszívódásért. Ez azt eredményezheti, hogy bizonyos aminosavak relatív hiányba kerülnek a sejtek szintjén.

Egy másik fontos szempont a nitrogénanyagcsere. Az aminosavak lebontása során ammónia keletkezik. Nagy mennyiségű szabad aminosav bevitele tehát többlet metabolikus munkát jelent a máj és a vesék számára, még akkor is, ha egészséges szervezet ezt általában képes kezelni.

Az aminosav-anyagcsere emellett számos enzimreakcióhoz kötött, amelyekhez kofaktorokra van szükség. Ezért mondják néha, hogy a szabad aminosavak „tápanyagokat vonnak el”. Valójában inkább arról van szó, hogy az izolált aminosavak feldolgozása több metabolikus erőforrást igényel.

A gyors felszívódás szintén fontos tényező. Míg a fehérjékből származó aminosavak fokozatosan kerülnek a vérkeringésbe, addig a szabad formák hirtelen emelik a plazmaszintet. A szervezet ilyenkor gyakran oxidálja vagy kiválasztja a felesleget, így ezek egy része nem épül be hatékonyan az izomfehérjékbe.

A glutamin jó példa arra, hogyan működik ez a gyakorlatban. A marketing gyakran az izomregeneráció kulcsaként mutatja be, azonban a fiziológia mást mutat. A bevitt glutamin jelentős részét a bélhámsejtek használják fel energiaforrásként, mielőtt egyáltalán a keringésbe kerülne. A fennmaradó rész egy része a májban metabolizálódik. Így az izmokhoz csak viszonylag kis mennyiség jut el.

Ráadásul az izomzat maga a szervezet egyik legnagyobb glutaminforrása. Az izomsejtek a Glutamine synthetase enzim segítségével folyamatosan termelik ezt az aminosavat, ezért egészséges embereknél a glutamin nem számít esszenciális tápanyagnak.

Ez az oka annak, hogy a sportélettani kutatások többsége nem talált jelentős előnyt a glutamin-kiegészítésben izomnövekedés vagy teljesítmény szempontjából, ha az étrend egyébként megfelelő mennyiségű fehérjét tartalmaz.

Az egészséges, edző ember számára azonban a kutatások üzenete egyszerű:
a szervezet az aminosavakat elsősorban teljes értékű fehérjeforrásokból használja fel a leghatékonyabban.

A legtöbb esetben egy kiegyensúlyozott, megfelelő fehérjebevitelt biztosító étrend többet ér, mint bármely izolált aminosav-kiegészítő.

03/03/2026

A mozgás nem emberi jog – hanem biológiai kötelesség!

Sokszor úgy beszélünk a testmozgásról, mint egy választható lehetőségről. Mintha dönthetnénk arról, hogy élünk-e vele vagy sem. A valóság azonban az, hogy a mozgás nem „extra”, hanem az emberi szervezet alapvető működési feltétele.

Az emberi test minden rendszere mozgásra lett optimalizálva. A vázrendszer mechanikai terhelés hatására tartja fenn a csontsűrűségét – a csontszövet élő, folyamatosan átépülő struktúra. Terhelés nélkül csökken a csonttömeg, romlik a mineralizáció, nő a törési kockázat. Az izomrendszer adaptív szövet: használat hatására erősödik, inaktivitás esetén sorvad. Az izomtömeg csökkenése nemcsak esztétikai kérdés, hanem anyagcsere-probléma is: az izom a legnagyobb glükózfelvevő szervünk, kulcsszerepe van az inzulinérzékenység fenntartásában.

A keringési rendszerünk sem ülő életmódra lett tervezve. A szívizom alkalmazkodik a rendszeres terheléshez: nő a verőtérfogat, javul a perifériás keringés, rugalmasabbá válnak az erek. Mozgáshiány esetén romlik az endothelfunkció, nő a vérnyomás, fokozódik az érelmeszesedés kockázata. A légzőrendszer, az idegrendszer, sőt még az immunrendszer működése is szoros kapcsolatban áll a rendszeres fizikai aktivitással.

Az úgynevezett „evolúciós betegségek” jelentős része abból fakad, hogy a modern környezetünk radikálisan eltér attól, amire a szervezetünk evolúciósan adaptálódott. Az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, de akár a krónikus derékfájdalom vagy a csontritkulás is nagyrészt a mozgáshiány következménye. A testmozgás javítja az inzulinérzékenységet, csökkenti a zsigeri zsírt, optimalizálja a vérzsírértékeket, mérsékli a gyulladásos folyamatokat és mechanikai stabilitást ad az ízületeknek.

Mozogni tehát nem opció – biológiai szükségszerűség. A kérdés nem az, hogy kell-e, hanem az, hogy milyen céllal és milyen formában tesszük.

Fejlesztenünk kell az erőt, mert nélküle elveszítjük az izomtömeget és a funkcionális önállóságot. Szükségünk van állóképességre, mert a keringési rendszerünk csak így marad hatékony. Fontos a mobilitás és az ízületi mozgástartomány fenntartása, mert a kötőszövet alkalmazkodik a használathoz – vagy épp a nem használathoz. Az egyensúly, a koordináció, a gyorsaság és a reakcióidő mind olyan képességek, amelyek romlanak, ha nem eddzük őket. Ezek nem sportolói extrák, hanem az emberi működés alapjai.

Ha ezeket elhanyagoljuk, a szervezet alkalmazkodni fog – lefelé. Gyengébbek leszünk, sérülékenyebbek, anyagcsere-szempontból instabilabbak. A test nem büntet, csak reagál arra, amit kap. Ha mozgást kap, fejlődik. Ha inaktivitást, leépül.

Mozgásra születtünk. Nem azért, hogy túléljük a napot, hanem hogy képesek legyünk terhelést elviselni, alkalmazkodni, fejlődni. A mozgás nem jutalom, nem hobbi, nem kedvtelés kérdése. Hanem kötelesség önmagunkkal szemben.

A kérdés már csak az: te eleget teszel ennek a kötelességnek?

12/02/2026

Bukásig kell edzeni!? Na de mi az a bukás?

A „bukásig edzés” szintén az egyik leggyakrabban használt — és ahogy látom is, az egyik leggyakrabban félreértett — kifejezés a konditermek világában.

Kezdjük szakmailag.

A bukás (izomkudarc, momentary muscular failure) az a pont, amikor az adott izom már nem képes az előírt technikai kivitelezéssel koncentrikus izomösszehúzódást létrehozni a terhelés ellen. Tehát nem tudsz még egy szabályos ismétlést megcsinálni segítség, lendület vagy csalás nélkül.
Fontos! Nem az számít, hogy fel tudod-e rángatni a súlyt majd jól földhöz vágni, hanem hogy az izom dolgozik-e még úgy, ahogy kell.

Mi történik ilyenkor az izomban?

Az izomrostok nem egyszerre dolgoznak.
Az idegrendszer mindig csak annyi izmot kapcsol be, amennyi az adott erő kifejtéséhez szükséges. Először a kisebb, „könnyebb munkára” való rostok aktiválódnak. Ahogy ezek fáradnak és egyre kevesebb erőt termelnek, az idegrendszer egyre nagyobb, erősebb motoros egységeket toboroz, hogy a súlyt továbbra is meg tudd mozdítani. Vagyis nem azért kapcsolódnak be a nagy rostok, mert elfáradtál, hanem mert a feladat erőigénye az izom számára már olyan magas lett, hogy muszáj őket is bevonni. Ezért történik meg az, hogy egy könnyebb súly is „nehézzé válik” a sorozat végére.
A legtöbben azt gondolják, ilyenkor „elsavasodik” az izom és ezért nem megy tovább. Valójában egyszerre több rendszer éri el a határát. Az izomban romlik a kalcium visszavétele és leadása, lassul a rostok összehúzódási ciklusa, az energiaellátás egyre nehezebb, miközben az idegrendszer sem tud már elég erős jelet küldeni az izmoknak.

Egyszerűbben; az izom és az idegrendszer együtt már nem képes akkora erőt létrehozni, ami megmozdítja a súlyt. Ez a bukás. Nem az, amikor fáj már mindened. Nem az, amikor éget. Ez egy mechanikai képtelenség.

Mik a leggyakoribb „álbukások”?
-Technikai bukás előtti feladás „már nehéz volt, inkább leraktam”.
-Keringési bukás, mikor guggolásnál kapkodod a levegőt, ezért lerakod, pedig a lábad még bírta volna.
-Fájdalomlimit: ég, ezért leteszed, holott az izom még dolgozott volna.
- Mentális limit: nem mersz több ismétlést. Ez nem izom vagy idegrendszeri bukás, hanem komfortzóna.

És a másik véglet: amikor túlmegyünk rajta, holott ez sem bukás.
- rángatás
- csípőből felhúzás bicepszre
- fél mozgástartomány
- spotter felhúzza helyetted
- gravitáció visszaejti

A legtöbb ember sajnos túl gyakran edz bukásig anélkül, hogy helyesen tenné azt.

27/01/2026

A koleszterin hiszti

Sokan meghallják azt a szót: koleszterin már is = szívbetegség. És mit csinálnak a legtöbb orvosnál? Azonnal jön a sztatin, a gyógyszer, ami csökkenti a szintet. De várjunk csak… tényleg mindig baj, ha a koleszterinszint „magasabb”?

A koleszterin nem ellenség, hanem létfontosságú molekula. Építi a sejteket, része az agyunknak, alapanyaga a hormonoknak (nemi hormonok, D-vitamin), szükséges az epesavak képzéséhez. Sőt, az agyunk jelentős része is koleszterinből áll. A szervezet nem véletlenül állítja elő minden nap az elfogyasztott mennyiség többszörösét – pontosan annyira van szükségünk belőle, amennyit a test szabályozni akar.

Ez azt jelenti: egy bizonyos „magasabb” koleszterinszint nem feltétlenül veszélyes. A szervezetnek lehet oka, hogy magasabb szintet engedélyez: a sejtek, hormontermelés, az agy és a szív optimális működéséhez, vagy akár a gyulladásos folyamatok kezeléséhez. Nem mindig a koleszterin „rossz”, hanem sokszor a testünk okosan szabályoz, és nem érdemes mindenféle mérőszám alapján azonnal „csökkenteni” azt, amit a szervezet maga állít be.

A sztatinok, amelyek az LDL-koleszterint csökkentik, bizonyítottan hasznosak bizonyos csoportokban, de nem mindenkinek egyformán szükségesek. Egyes kutatások szerint a szervezet egyéni reakciói miatt a gyógyszer hatása változó, és bizonyos mellékhatások is előfordulhatnak: izomfájdalom, enyhe memória- vagy hangulatzavar, anyagcsere-változások. Ez nem a koleszterin hibája, hanem a szabályozó rendszer befolyásolásának következménye.

💡 Tanulság: a koleszterin a társunk, nem ellenségünk. A szív egészségéért sokkal fontosabb, hogy tudatosan étkezzünk, kordában tartsuk a szénhidrátbevitelt és annak beviteli forrásait, mozogjunk, és támogassuk a testünk saját szabályozását, mint hogy automatikusan csökkentsük a koleszterinszintet.

✨ Gondold át: ha a szervezet okosan emeli vagy engedi magasabb szinten a koleszterint, lehet, hogy nem az a probléma, amit mérünk, hanem az életmódunk és a táplálkozásunk. A valódi cél mindig a test optimális működésének támogatása, nem a számok üldözése.

22/01/2026

Mogyoróvaj őrület

A mogyoróvaj nem alkalmas arra, hogy a napi zsírbevitel fő vagy rendszeres forrása legyen – még kis mennyiségben sem ideális.
Nem azért, mert „kalóriadús”, hanem mert a zsírsavprofilja, oxidációs hajlama és feldolgozottsága miatt biológiailag kedvezőtlen irányba tolja az anyagcserét.

Nem az a kérdés, hogy „jó zsír-e”. A mogyoróvaj zsírtartalmának kb. 50% omega–6 többszörösen telítetlen zsírsav (linolsav). A probléma nem az omega–6 önmagában, hanem: a mai étrendben eleve túlzott omega–6 bevitel és a hiányzó omega–3 ellensúly. A túl magas omega–6 : omega–3 arány fokozza a gyulladást a szervezetben.

Mogyoróvaj esetén ez az arány extrémen eltolódik, még kis adagoknál is, ha rendszeresen fogyasztod. Tehát nem mennyiségi, hanem arány- és irányprobléma.

Oxidációs hajlam – itt bukik el igazán. Élelmiszer-kémiai szempontból a mogyoróvaj instabil zsírforrás. A linolsav ugyanis oxidációra rendkívül hajlamos. Vizsgálatok kimutatták, hogy olajos magvak őrölt formában lényegesen gyorsabban oxidálódnak, mint egész állapotban. Ez azt jelenti hogy nem az számít, mennyit eszel belőle, hanem hogy milyen minőségű oxidált zsírokat juttatsz be rendszeresen.

És az aflatoxin-kockázat (erről ritkán beszélnek). A mogyoró nem dióféle hanem talajközeli hüvelyes, ami aspergillus gombákra hajlamos. Az EU szabályoz, de krónikus, alacsony dózisú bevitel
hosszú távon májterhelést okozhat.

Ha nap mint nap a zsírbevitel egy része oxidációra hajlamos, omega–6 domináns forrásból jön az káros hatással van az egészségünkre, ugyanis szerepe van a hormonális egyensúly, gyulladáscsökkentés és a sejtmembrán-minőségében is a napi minőségi zsírbevitelnek.

Ettől függetlenül: A mogyoróvaj nem toxikus, nem tilos
, nem ördögtől való, de nem egészséges stratégia a napi zsírbevitel rendszeres forrásaként kezelni függetlenül a mennyiségtől.

14/01/2026

Újévi fogadalom? Szuper.
De figyelj ezekre a gyakori buktatókra! 👇

Az év elején rengetegen vágnak bele az életmódváltásba – jó szándékkal, nagy lelkesedéssel. Ez tök jó.
Edzőként ilyenkor mindig ugyanazokat a hibákat látom visszatérni.

– Túlsúllyal azonnal futópad, maximális intenzitás 🏃‍♂️
Akaraterő van, de a test (ízületek, gerinc) gyakran még nincs erre felkészítve ⚠️

– Drasztikus kalóriacsökkentés 🍽️⬇️
Gyors fogyás → fáradtság → visszahízás. A szervezet nem hülye, csak reagál 🔄

– „Mindent egyszerre” 💥
Szigorú diéta, heti 5–6 edzés, nulla pihenés. Rövid távon működik, hosszú távon kiéget

– Mások edzésének, étrendjének másolása 📋
A tested nem sablon. Ami másnál működik, nálad nem biztos

– Fájdalom figyelmen kívül hagyása 🤕
A „majd elmúlik” ritkán jó stratégia. A test jelez – érdemes meghallgatni

👉 Ezek nem kudarcok.
👉 Ezek iránymutatások, hogy hol érdemes okosabban csinálni 💡

Egy jól felépített edzés, reális életmód és személyre szabott megközelítés sokkal többet számít, mint a szenvedés 📈

05/01/2026

Ne az újévi fogadalom miatt kezdj bele – hanem MAGADÉRT! 💪

Tudom, milyen nehéz az elején elindulni.
De a tested nem egy “trend”, amit januárban kezdünk, aztán elfelejtünk februárban. A tested te vagy, és megérdemli a törődést minden nap.
Ne azért gyere, mert most január van…
👉 Hanem mert hosszú távon szeretnél egészséges, erős és energikus életet élni.
👉 Használd az újévi fogadalmat indító lökésnek, ne célként!
👉 A valódi változás itt kezdődik: Önmagadért és az egészségedért — nem diétákért vagy ideális kilogrammokért.
🔥 Nekem az a dolgom, hogy segítsek neked átvészelni azt, amitől eddig féltél:
✔️ hogyan kezdj edzeni
✔️ hogyan építs fel egy fenntartható étrendet
✔️ hogyan tarts ki akkor is, amikor nehéz
💥 Nem ígérek csodát. De veled leszek a nehezén át!
👉 Ha nem csak gondolkodsz rajta, hanem készen állsz tenni is magadért, keress meg, és induljunk el együtt az úton.🤝

17/10/2025

Kezdő a konditeremben? Íme a gyakori hibák — és hogyan kerüld el őket

Személyi edzőként gyakran látom, hogy a kezdők ugyanazokat a hibákat követik el újra és újra. Ezek nemcsak a fejlődést lassítják, hanem növelik a sérülésveszélyt is. Ha tudatosan szeretnél edzeni és elkerülni a felesleges köröket, ez a bejegyzés neked szól.

Szinte már divat lett konditerembe járni — és ez egyébként fantasztikus és hasznos. Ugyanakkor a lelkesedés könnyen vezethet lassú előrehaladáshoz, sérüléshez vagy kiégéshez, ha rossz szokásokkal indulunk. Ebben a bejegyzésben összeszedtem a leggyakoribb hibákat, hogy te elkerülhesd őket.

1. Nincs terv — csak improvizálsz
💡 Sok kezdő bemegy, és „ma majd csinálok valamit”: kipróbál pár gépet, fut egy kicsit, majd hazamegy. Ez inkább időpazarlás, és nehéz így fejlődni.
📋 Készíts egyszerű, heti 2–4 napos tervet, alapgyakorlatokkal (guggolás, fekvenyomás, evezés, vállnyomás). A fokozatos terhelés és az alapmozgások elsajátítása a leghatékonyabb.

2. Rossz technika — túl gyorsan a súlyok után
⚠️ A helytelen forma vagy túl nagy súly nemcsak visszafogja a fejlődést, de sérüléshez is vezethet.
🎯 Koncentrálj a mozgásminőségre: lassú, kontrollált ismétlések, tükörhasználat, és ha lehet, az elején kérj segítséget edzőtől.

3. Bemelegítés és levezetés kihagyása
🔥 Hideg izmokat terhelni sérülésveszélyes, a levezetés kihagyása pedig lassítja a regenerációt.
🧘‍♂️ Edzés előtt 5–10 perc könnyű kardió + dinamikus átmozgatás, edzés után pedig levezetés.

4. Túl sok, túl hamar
💪 A túl gyakori vagy intenzív edzés túledzéshez, fáradtsághoz és visszaeséshez vezethet.
⏳ Kezdj heti 2–3 edzéssel, és figyeld a regenerációt. A terhelést fokozatosan emeld, ne egyszerre mindent.

5. Csak kardió vagy csak gépek
🔁 Az egyoldalú edzés korlátozza a fejlődést. Csak futni vagy csak gépezni kevés.
🏋️‍♂️ Kombináld az erőedzést és a kardiót. Az összetett gyakorlatok (több ízületet dolgoztatnak) gyorsabb és tartósabb eredményt adnak.

6. Táplálkozás és pihenés elhanyagolása
🥗 Edzeni jó, de a fejlődéshez kell tápanyag és alvás is. Ha nem eszel eleget, nem épülsz.
😴 Kövess egy tartható étrendet, táplálkozz a célod szerint, és aludj eleget.

7. Másokhoz hasonlítod magad
📱 A közösségi médiában látott formák gyakran irreálisak. Ez demotiváló lehet.
🏁 Ne másokhoz mérd magad — figyeld a saját fejlődésedet (napló, fotó, teljesítmény). Türelmesen, kis lépésekkel haladj.

8. Nem kérsz segítséget
🙌 Sokan szégyellik megkérdezni, hogyan kell valamit csinálni, pedig az elején ez rengeteg időt és hibát spórol meg.
🤝 Használd ki, hogy vannak szakemberek, kérj bátran személyi edzői segítséget, akár hosszabb távon, akár pár alkalomra.

Összefoglalás:
📋 Legyen egyszerű, követhető terved.
🎯 A technika mindig fontosabb, mint a súly.
🔥 Melegíts be, vezess le, és regenerálódj.
🥗 Egyél rendesen, aludj eleget.
💪 Ne másokhoz mérd magad — csak önmagadhoz.

A konditerem hosszú távú befektetés. Ha türelmesen és okosan kezded, élvezetesebb lesz az út, gyorsabb a fejlődés, és elkerülöd a legtöbb hibát.

30/09/2025

Volt már, hogy nem tudtad rendesen felemelni a karod, vagy fájdalmas volt hátranyúlni a kocsiban?

Ez nem csak egyszerű izomfájdalom lehet – sokaknál ilyenkor derül ki, hogy „befagyott vállról” van szó. Ez főleg 40–60 éves korban gyakori, nem véletlen, hogy Japánban „az 50 évesek vállának” nevezik.

A befagyott váll (adhesive capsulitis) egy gyulladásos–hegesedéses folyamat a vállízületi tokban, ami miatt a váll mozgástartománya fokozatosan beszűkül. Legjellemzőbb a külső rotáció beszűkülése (például kabát felvétele, autóban hátranyúlás), de az oldalemelés és a belső rotáció is érintett lehet. A folyamat sokszor lassan, alattomosan kezdődik, és akár hónapokig-évekig is tarthat.

A rizikó magasabb cukorbetegeknél, pajzsmirigyproblémásoknál, vagy hosszabb immobilizáció (sérülés, műtét) után. Kezelése elsősorban konzervatív: gyógytorna, kontrollált mobilizáció.

Ehhez hasonló tüneteket a vállban lévő csontos felrakódások is tudnak okozni. Ez időskorban szintén jelentősebb, de konditermi szteroid használók körében sem kizárt, ugyanis a szteroid tudja az osteophyta felrakódást fokozni, viszont ennél jóval gyakoribb a befagyott váll szindróma. Ez képalkotó eljárással deríthető ki.

A legfontosabb szabály: soha ne erőltesd a fájdalmas mozdulatokat, a cél a fokozatos, biztonságos mobilitás visszanyerése.

04/09/2025

Fascia tévhitek

A fascia nem újonnan felfedezett „láthatatlan szerv”, nem old meg mindent, és a távoli „bokától a nyakig” húzódó hatása soha nem igazolt. Kutatások kimutatták, hogy bár a fasciák között tényleg van összeköttetés, ezek mechanikai hatása elenyésző: milliméterekben, centikben mérhető, nem teljes testláncokban. Szóval ha valaki azt mondja, hogy a bokád feszessége felhúzza a nyakadig a problémát, az sajnos erős túlzás. Nagyjából az egész idegrendszeri (nem mechanikai) közvetítéssel magyarázható. A „csodakezelések” akkor tűnnek hatásosnak, ha az idegrendszered is játékban van – és egyébként ez már önmagában bőven elég jó hír, de csodáról szó sincs.

A fascia történetét anatómiai könyvek már régen megírták. Fontos része a testnek, de nem „mágikus háló”, ami mindent összeköt és ha ezt jól megkezeljük mindent megoldottunk.
A "Megfogom és kilazítom a mély fasciát”– mechanikailag alig hihető. Modellezések és anyagvizsgálatok alapján kézzel olyan mély és tartós deformációt létrehozni a sűrű, kollagéndús fascián, ami strukturális átrendeződést okozna, nem lehetséges.

Miért érzünk meg is könnyebbséget vagy nagyobb mozgástartományt egy fascia-kezelés után? Itt az idegrendszer a kulcs. A kezelés hatására az izmok reflexei elengednek, az agy biztonságosabbnak érzékeli a mozgást, és nő a nyújtástolerancia. Nem a szövetet „átgyúrjuk”, hanem az idegrendszerünket hangoljuk rá a szabadabb mozgásra.

Ettől függetlenül lehetnek jó terápiák, kezelések, működnek is, segíthetnek rajtad, csak nem az a mechanizmus áll mögötte amit most kitaláltak és reklámoznak.

Tartós változást viszont leginkább a mozgás, a rendszeres edzés, a jó alvás és a stresszkezelés hoz.

03/09/2025

Beszéljünk egy kicsit a fájdalomról

Mi is az a fájdalom? Először is, értsük meg, ne csak féljünk tőle.

A fájdalmat legtöbben úgy értelmezzük, mint egy egyszerű jelet: „valami megsérült, ezért fáj”. Valójában a fájdalom sokkal összetettebb: ez a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi rendszere, egyfajta riasztó, amit az idegrendszer működtet.

A testünkben milliónyi apró érzékelők, a nociceptorok, figyelik a szöveteket. Ha túlterhelést, sérülést vagy veszélyt észlelnek, jelet küldenek az agynak. És itt jön a lényeg: nem maga a jel egyenlő a fájdalommal. Az agy dönti el, hogy ebből mennyire erős fájdalomérzet lesz. Nemcsak a szöveti állapotot mérlegeli, hanem a múltbeli tapasztalatainkat, a félelmeinket, a lelkiállapotunkat és azt is, hogy éppen mennyire érzi biztonságban magát a szervezet.

Ez magyarázza, hogy ugyanaz a derék- vagy nyakfájás egyik nap szinte észrevehetetlen, máskor pedig kibírhatatlan. Ha stresszesek vagyunk, rosszul alszunk, vagy feszült a környezetünk, az idegrendszer érzékenyebbé válik, és az agy felerősíti a jeleket. Ha viszont kipihentek, nyugodtak vagyunk, és jól érezzük magunkat, ugyanaz a jel sokkal enyhébb fájdalmat okozhat vagy meg sem érezzük. A fájdalom tehát nem mindig a szövetkárosodás mértékét mutatja, hanem az egész szervezet aktuális állapotát.

És akkor beszéljünk arról, hogyan kezeljük. Sajnos az orvoslásban még mindig gyakran halljuk a régi, káros tanácsokat: „Feküdj le, ne mozogj, hagyd abba az edzést, vagy bármit amit csinálsz.” Ehhez társulnak a gyors, de sokszor felesleges beavatkozások: erős fájdalomcsillapítók, injekciók, sőt, műtétek – amiket túl gyakran alkalmaznak akkor is, amikor nem lenne rájuk valódi szükség. Csakhogy a mozdulatlanság az egyik legrosszabb dolog, ami történhet: az izmok gyengülnek, az ízületek merevednek, a keringés lassul, és a fájdalom még jobban belerögzül az idegrendszerbe.

A valódi megoldás sokkal egyszerűbb és egyben hatékonyabb: a mozgás. Sűrűbben bármi csak mozogj, egyes esetekben pedig nem akármilyen mozgásról van szó, hanem fokozatos, biztonságos, ha kell szakember által vezetett gyakorlásról. A cél nem az, hogy „legyőzzük” a fájdalmat, hanem hogy megtanítsuk a testnek és az idegrendszernek: a mozgás nem veszély, hanem orvosság. A mozgás visszaadja az izmok erejét, az ízületek mozgékonyságát, és újraprogramozza az agyunkat arra, hogy ne minden jelet tekintsen fenyegetésnek.

A fájdalom tehát nem az ellenség, hanem egy jelzés. Nem ítélet, nem végzet, és főleg nem indok a mozdulatlanságra. Ha értjük, hogy hogyan működik, és megtanuljuk okosan kezelni, akkor ahelyett, hogy leállítana, valójában segíthet abban, hogy erősebbek, tudatosabbak és szabadabbak legyünk.

Kemenes Marcell - Edzés / Táplálkozás / Életmód

08/03/2026

07/03/2026

03/03/2026

12/02/2026

27/01/2026

22/01/2026

14/01/2026

05/01/2026

17/10/2025

30/09/2025

04/09/2025

03/09/2025

Cím

Weboldal

Értesítések

A Vállalkozás Elérése

Parancsikonok

Megosztás

Kategória