Ismerhetünk számos szempontot, melyek szerint testünket belehelyezhetjük egy-egy ászanába, de meg kell értenünk, hogy a Jóga tanulása (és tanítása is) ennél sokkal több, ez a lényönk MINDEN SZINTŰ megművelési folyamata, nem csak a testé. A tanulási folyamat igazán akkor kezdődik mikor ezeket a szempontokat -melyeket idáig csak a testhelyzetek megformálásához kapcsoltunk- szélesebb körben is alkalm
azzuk. Híd alakul ki köztünk és a Jóga tanítása között. A Jóga gyakorlása megműveli a bennünk lévő pozitív minőséget, mint pl.:tolerancia, türelem, bátorság, elhatározás, elfogadás, megelégedettség. Ez utobbi semmiképp sem a beletörődést akarja sugallni, sokkal inkább az élethelyzetek megismerését és megértését, majd csak ezek után azok szükségszerű formálását. Folyamatosan alakítanunk kell a bennünk lévő ragaszkodást kapcsolataink, tárgyaink, gondolataink és cselekedeteink irányába. Mihelyt elindul ez a folyamat, rendkívül gyorsan ráébredünk arra, hogy mennyivel könyebb volt másokat kívülállóként, elfogulatlanul szemlélni "kicsinyes" ragaszkodásaikért, míg magunkkal szemben sokkal óvatosabbak és érzékenyebbek vagyunk.
És lássuk be! Tényleg elvárhatjuk-e másoktól a változást, ha mi magunk sem vagyunk hajlandók reggelente időben felkelni, elkerülve azt, hogy gyermekünk egy hajcsárral azonosítson. Ha képtelenek vagyunk naponta két órahosszánál kevesebbet telefonálni. Ha meg sem próbáljuk úgy beosztani a pénzünket, hogy ne csak a hónap közepéig legyen elég, és ha eszünkbe sem jut, hogy kocsi helyett néha biciglire is pattanhatnánk, hogy eljussunk a sarki közértig. Viszont, ha egyszer már kialakult bennünk egy érzés, mely arra ösztönöz, hogy változzunk, vegyük észre hibáinkat, akkor ne halogassuk tovább ezt a vágyat, mert semmi mást nem eredményez, csak még erősebb kötődést a rossz szokásainkhoz. Fokozatosan fog átértékelődni énképünk, valamint közvetlen környezetönkről és a világról alkotott véleményünk is. Hosszú idő után felvillan egy fénycsóva, mely az alagút végét jelzi, és megerősít abban, hogy jó irányt választottunk. S belénk hasít a Jóga filozófiája, mely szerint NEM A CÉL A FONTOS, HANEM A MEGTETT ÚT. Tudni fogjuk, hogy nem az elérhetetlennek véltl fénycsóváért kell sóvárognunk, hanem értékelnöünk kell fejlődésünk minden egyes szakasszát.