20/06/2026
Május végén és június elején 4 versenyzőnk lehetőséget kapott arra, hogy Finnországban tájfusson. Zulejka és Csegő 1400 fiatal tájfutó társaságában a Leimaus edzőtáborában vett részt. Zille és Gergő versenyezni érkezett.
Zille beszámolóját olvashatjátok:
Nekem személyesen ez volt az első alkalom, hogy Finnországban voltam. Mivel én később érkeztem pár nappal, ezért kevesebb időm volt hozzászokni a terephez, felkészülni a Venlára, de szerencsére már volt egy kis korábbi skandináv tapasztalatom. Az első edzésemen már rögtön nagyon megtetszett a táj, a fenyőerdők, a csupasz sziklafelszínek. Úgy alakult, hogy egyszerre voltunk kinn a veszprémi csapattal Finnországban, és voltak olyan kedvesek, hogy besegítettek nekünk néha, ha szükségünk volt rá. Mi mind a ketten Gergővel az Espoon Suunta finn váltó csapataiban futottunk a Venlán és a Jukolán. Én az 5. női váltóban indultam a Venlán 3 nagyon kedves finn lánnyal, míg Gergő, ha jól tudom, akkor a 7. férfi váltóban futott a Jukolán. Mind a ketten utolsó futók voltunk. A Venla szombaton kora délután rajtolt, így én még a délután folyamán kicsit később már futhattam is az esőben, ugyanis az időjárás annyira nem volt szép. A pályám elejébe tettem pár kisebb-nagyobb hibát, de utána egészen belejöttem, és végül mi a 332. helyen végeztünk, ami a több, mint 1500 csapatból. Egész szép teljesítmény szerintem. ☺️ A Jukola szombat este 11:00-kor rajtolt el, és kb a 3. futókig sötétben, fejlámpával zajlott. Azért durva volt nézni, hogy a 7 fős csapatok végére is, az első 4 helyezett váltó 1 percen belül jött be. Gergőék a 225. helyen végeztek, ami a náluk induló kb. 1900 csapatból igazán szép teljesítmény volt. Aludni igaz nem sikerült sokat, egyrészt mert követni is jó volt az eseményeket, másrészt, mert átázva a hidegben nehezen lehett jót aludni, de összességében szerintem egy nagy kaland és egy óriási élmény volt ez a verseny. Durva volt megélni, hogy léteznek ekkora tájfutó versenyek is a világon, ahol több tízezer ember vesz részt.
Hétfőn, amelyik nap délután indult a gépünk haza felé, még sétáltunk és várost néztünk egy kicsit Helsinkiben. Egyébként óriási köszönet az Espoon Suunta klubnak, hogy náluk aludhattunk a klubházban, fuvaroztak minket a versenyre, versenyezhettünk a színeikben.