10/08/2026
A magyar kézilabdában most nem egyszerűen klubok költségvetései kerülnek nyomás alá, hanem a versenyképességük is!
A Kisvárda Master Good SE helyzete kapcsán számomra nem is önmagában a költségvetés csökkenése a legérdekesebb, hanem az, ami vélhetően a pénzügyi keret csökkentése utána történik. Kevesebb forrás, ami gyengébb játékoskeretet, alacsonyabb sportszakmai célokat és ez által mérsékeltebb sikerélményt eredményezhet. Feltételes módban természetesen.
Innen pedig könnyen elindulhat egy másik folyamat is: ha csökken a klub sportértéke, csökkenhet a piaci értéke is.
Kevesebb néző. Kevesebb figyelem. Gyengébb szponzori pozíció. Nehezebb lesz így megfelelő játékoskeretet kialakítani, a megfelelő szakmai stáb támogatásával. Ezen tényezők által pedig újra csökkenhet a versenyképesség.
Ez már egy olyan spirál, amelyet sokkal nehezebb megállítani, mint egy költségvetési hiányt.
Éppen ezért szerintem a következő időszak egyik nagy kérdése az lesz, hogy tudják-e a klubok a kieső forrásokat részben más módon pótolni, még mielőtt a sportszakmai gyengülés elkezdi visszahatva tovább rontani a klub piaci helyzetét.
Adatvezérelt marketinggel. Tudatos PR-ral. Közönségépítéssel. Professzionális szponzorációval és mindenekelőtt egy olyan klubstratégiával, amelyben a sportszakmai és az üzleti oldal nem egymás után következik, hanem együtt működik.
Talán ezért is kellene újragondolni azt, hogy kik és milyen kompetenciákkal vesznek részt egy klub működtetésének gazdasági oldalán. Ha a piaci bevételek szerepe nő, akkor a gazdasági, marketing-, kommunikációs és szponzorációs tudás sem lehet többé másodlagos kompetencia.
Fel kell készülnünk arra, hogy a következő években a klubok közötti különbséget már nem csak az fogja meghatározni, kinek mekkora a költségvetése, hanem az is, ki tud abból hosszú távon valódi sportszakmai értéket és piaci stabilitást építeni.
Szerintem erről sokkal többet kellene beszélnünk a magyar kézilabdában.
