Fehérvár Teljesítménydiagnosztika

Kezdolap
Magyarország
Székesfehérvár
Fehérvár Teljesítménydiagnosztika

Teljesítménydiagnosztika mérés Székesfehérváron

09/08/2026

A Hydro Fehérvár AV19 felnőtt csapata idén is elvégezte a hagyományos teljesítménydiagnosztikai felméréseket. A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia módszertani stábjával kiváló csapatmunkában hajtottuk végre a kétnapos vizsgálatsorozatot: Wingate- és Yo-Yo-tesztekkel, laktátméréssel és erőplatós vizsgálatokkal kiegészítve.

Az eredményekkel idén is hozzájárulhattunk az edzői stáb munkájához és a játékosok felkészüléséhez.

Sok sikert kívánunk az idei szezonhoz!

Hajrá, Fehérvár!

19/07/2026

Több mint 40 szakmai előadás anyagát foglaltam össze egyetlen kézikönyvben.

Az ECSS 2026 kongresszusán rengeteg értékes kutatási eredmény és új szakmai megközelítés hangzott el. Nem szerettem volna, hogy ezek különálló jegyzetekként maradjanak meg.

Az előadások legfontosabb tanulságait feldolgoztam, összevetettem a kapcsolódó szakirodalommal, majd egységes és gyakorlatban is használható rendszerbe rendeztem.

Ebből született meg a:

Modern állóképességi sportdiagnosztika – Méréstől az edzésdöntésig

A kézikönyvet úgy írtam meg, hogy a sportolók számára is könnyen érthető legyen, miközben az edzők és sporttudományi szakemberek számára is valódi szakmai értéket nyújtson.

A bonyolultabb fogalmakat közérthetően magyarázom el, majd konkrét sportági és edzési példákon keresztül mutatom be azok gyakorlati alkalmazását.

VO₂max, laktátküszöb, Critical Power, W′, VLaMax, mozgásgazdaságosság, tartósság, légzőizom-edzés, sporttáplálkozás és teljesítménymonitorozás – nem különálló mérőszámokként, hanem egymással összefüggő rendszerként.

A célom az volt, hogy megmutassam:
hogyan lesz a mérési adatokból érthető információ, az információból pedig valódi edzésdöntés.

A magyar nyelvű PDF-kézikönyv már letölthető:

https://albadiagnosztika.hu/termek/modern-allokepessegi-sportdiagnosztika-merestol-az-edzesdontesig-pdf-e-konyv/

18/07/2026

Az ECSS Lausanne 2026 konferenciát megelőzően Dr. Kurucsai Gábor szervezésében egy különleges szakmai pre-kongresszuson vehettem részt.

Az előadók:

Dr. Hashel Al Tunaiji MD MSc, Dr. Kurucsai Gábor, Dr. Jeroen Molinger PhD, Dr. Seyed Houtan Shahidi, Stijn Lintermans, Roger Schmitz, Riitta Simonen, Fabio Cavargini és Anna Hortobágyi.

A legfontosabb üzenet számomra az volt, hogy a sportoló teljesítményét és regenerációját nem lehet egyetlen számmal – például a pulzussal, a laktáttal vagy a VO₂max értékkel – megfelelően leírni.

A labor megmutatja, mire képes a sportoló ellenőrzött körülmények között. A pályán viszont az derül ki, hogy fáradtan, döntési helyzetben és valós sportfeladatok közben is képes-e fenntartani ezt a teljesítményt.

A jó mérés végén mindig egy gyakorlati kérdésre kell választ kapnunk: hogyan módosítsuk az edzést, a bemelegítést vagy a regenerációt?

10/07/2026

Idén is lehetőségem volt részt venni Lausanne-ban az Európai Sporttudományi Társaság (ECSS) éves kongresszusán, Európa egyik legjelentősebb sporttudományi eseményén. Programme-at-a-Glance.pdf

A kongresszus már a pre-kongresszusi napon rendkívül erős szakmai programmal indult, ahol Dr. Kurucsai Gábor és csapata által szervezett Integrative Medicine for Field-Ready Performance Assessment masterclasson vehettem részt.

Az előadások közös üzenete egyértelmű volt: a modern sportdiagnosztika jövője az integrált szemléletben rejlik. A spiroergometria (CPET), a laktát, az izomoxigenizáció (Moxy/NIRS), az oxigénkinetika és a terepi mérések együttes értelmezése adja a legpontosabb képet a sportoló aktuális állapotáról.

A hét során rengeteg inspiráló előadást hallgattam meg, kiváló fiatal kutatók posztereit ismerhettem meg, és számos kutatóval, sportorvossal, edzővel és sporttudományi szakemberrel volt lehetőségem szakmai tapasztalatot cserélni.

Köszönöm mindenkinek, akivel ezekben a napokban találkozhattam, és külön köszönöm Dr. Kurucsai Gábornak és csapatának a kiváló pre-kongresszusi szakmai programot.

26/06/2026

Hogyan alkalmazom ezt az edzéstervezésben?
6. rész – A kontrollmérésnél nem csak a maximum számít

Egy kontrollmérésnél sokan azt várják, hogy magasabb legyen a VO2max.
Ez természetesen lehet fontos, de nem mindig ez a legértékesebb változás.

Az edzéstervezés szempontjából sokszor az a fontosabb, hogy ugyanazt az intenzitást gazdaságosabban tudod-e teljesíteni.

Fejlődés lehet az is, ha ugyanazon a tempón vagy watton:

alacsonyabb a pulzusod,
kisebb a ventilációs költséged,
alacsonyabb a légzésszámod,
stabilabb a kilégzési időd,
kedvezőbb a RER értéked,
alacsonyabb a laktátod,
stabilabb az SmO2 értéked,
jobb a mozgás gazdaságossága.

A kontrollmérésnél ezért több adatkapcsolatot nézek együtt:

VO2 (oxigénfelvétel – a szervezet oxigénfelhasználásának mértéke)
HR (pulzus – a keringési válasz egyik alapmutatója)
VE (percventiláció – percenként megmozgatott levegőmennyiség)
BF (légzési frekvencia – percenkénti légzésszám)
RER (légzési cserearány – a zsír- és szénhidrátfelhasználás arányára utal)
PetCO2 (kilégzés végi szén-dioxid nyomás – a ventiláció és CO2-leadás egyensúlyának mutatója)
SmO2 (izom oxigénszint – az izom helyi oxigénellátottságának mutatója)
laktát (anyagcsere-terhelési mutató – segít értelmezni a metabolikus terhelést)

A teljesítmény nem csak a maximumról szól.
Hanem arról, hogy meddig tudod stabilan tartani a működésedet.

Ezért a kontrollmérés az edzéstervezés egyik legfontosabb visszajelzése.
Megmutatja, hogy valóban abba az irányba fejlődsz-e, amerre edzünk.

📩 Kapcsolat:
www.albadiagnosztika.hu
[email protected]

🌐 Időpontfoglalás:
https://albadiagnosztika.hu/idopontfoglalas/

19/06/2026

Hogyan alkalmazom ezt az edzéstervezésben?
5. rész – Futás és kerékpár nem ugyanazt a választ adja

Triatlonosoknál különösen fontos, hogy a futást és a kerékpárt külön értelmezzük.
Ugyanaz a sportoló teljesen más élettani választ adhat bringán és futás közben.

Kerékpáron más az izommunka, más a testhelyzet, más a légzési minta, más a lokális izomterhelés.

Futásnál nagyobb a mechanikai terhelés, erősebben kapcsolódik össze a mozgásritmus és a légzési ritmus, és másképp jelenhet meg a gazdaságosság romlása.

Ezért az edzéstervezésben külön nézem a futó és kerékpáros adatokat.

Kerékpáron fontos:
WR (külső teljesítmény – wattban mért terhelés)

V’O2/WR (oxigén-munka arány – azt mutatja, adott watt teljesítéséhez mennyi oxigénfelvétel szükséges)

HR (pulzus – a keringési válasz egyik alapmutatója)

VE (percventiláció – percenként megmozgatott levegőmennyiség)

SmO2 (izom oxigénszint – az izom helyi oxigénellátottságának mutatója)

Futásnál fontos:
v (sebesség – km/h-ban mért futótempó)

V’O2/v (sebességre vetített oxigénköltség – a futómozgás gazdaságosságának mutatója)

BF (légzési frekvencia – percenkénti légzésszám)

tE (kilégzési idő – a kilégzés időtartama)

SmO2 (izom oxigénszint – az izom helyi oxigénellátottságának mutatója)

Ez alapján más lehet a fejlesztési fókusz bringán és futásban.

Lehet, hogy kerékpáron a küszöb körüli watt fenntartása a fő cél.
Lehet, hogy futásnál a gazdaságosság és a légzési ritmus fejlesztése fontosabb.

Ezért a jó triatlon edzéstervezés nem csak általános állóképességet fejleszt.

Sportágspecifikus élettani válasz alapján építkezik.

📩 Kapcsolat:
www.albadiagnosztika.hu
[email protected]

🌐 Időpontfoglalás:
https://albadiagnosztika.hu/idopontfoglalas/

12/06/2026

Hogyan alkalmazom ezt az edzéstervezésben?
4. rész – A laktátot nem önmagában használom zónákhoz

A laktátmérés fontos, de önmagában nem ad teljes képet.

Egy laktátérték csak akkor igazán hasznos, ha látjuk, mi történik közben a légzéssel, az oxigénfelvétellel, a szén-dioxid leadással és az izom oxigénellátottságával.

Ezért az edzéstervezésben a laktátot mindig összekapcsolom más paraméterekkel:

laktát (anyagcsere-terhelési mutató – segít értelmezni, mikor nő a metabolikus terhelés)

RER (légzési cserearány – a zsír- és szénhidrátfelhasználás arányára utal)

VCO2 (szén-dioxid termelés – a metabolikus terhelés egyik fontos jele)

ExCO2 (kilégzett szén-dioxid válasz – a CO2-leadás terhelés alatti alakulását mutatja)

VE (percventiláció – percenként megmozgatott levegőmennyiség)

PetCO2 (kilégzés végi szén-dioxid nyomás – a ventiláció és CO2-leadás egyensúlyának mutatója)

SmO2 (izom oxigénszint – az izom helyi oxigénellátottságának mutatója)

Ha a laktát emelkedik, de közben a légzés, a RER, az ExCO2 és az SmO2 is változik, akkor pontosabban látható, miért válik az adott intenzitás nehezebben fenntarthatóvá.

Ez segít eldönteni, hogy az edzésben mire van szükség:

több aerob alapozásra,

jobb küszöb körüli stabilitásra,

laktáttolerancia fejlesztésre,

laktát-clearance javításra,

vagy éppen arra, hogy a sportoló ne dolgozzon túl sokat olyan intenzitáson, ahol már túl nagy a metabolikus költség.

A laktát tehát nem különálló szám.

Egy nagyobb rendszer része.

Így lesz belőle valódi edzői döntés.

📩 Kapcsolat:
www.albadiagnosztika.hu
[email protected]

🌐 Időpontfoglalás:
https://albadiagnosztika.hu/idopontfoglalas/

05/06/2026

Hogyan alkalmazom ezt az edzéstervezésben?
3. rész – Az izom oxigénszintje megmutatja, mi történik helyileg

A spiroergometria megmutatja, hogyan reagál a teljes szervezeted a terhelésre.
De az edzéstervezéshez az is fontos, hogy mi történik az izomban.

Ezért használok Moxy Monitoros izomoxigén-mérést is.

A fő paraméterek:
- SmO2 (izom oxigénszint – az izom helyi oxigénellátottságának és oxigénfelhasználásának mutatója)

- mHb (össz-hemoglobin – a lokális vérellátottság és vértérfogat-változás egyik mutatója)

Ha az SmO2 stabil marad, miközben a terhelés emelkedik, az azt jelezheti, hogy az izom oxigénellátása és oxigénfelhasználása egyensúlyban van.

Ha az SmO2 egy adott intenzitásnál hirtelen csökkenni kezd, az azt mutathatja, hogy az izom helyileg már nagyobb terhelési feszültség alá kerül.

Ez az edzéstervezésben nagyon hasznos.

Ha az izom oxigénszintje alacsonyabb intenzitáson is gyorsan esik, akkor több stabil aerob, FatMax és Z2 jellegű munkára lehet szükség.

Ha csak küszöb körül jelenik meg a töréspont, akkor célzott Z3–Z4 átmeneti fejlesztés jöhet szóba.

Ha két oldal között eltérés látható, akkor technikai, erőnléti vagy lokális terhelhetőségi irányban is érdemes gondolkodni.

Így az edzést nem csak pulzusra vagy wattra építem, hanem arra is, hogy az izom hogyan tudja fenntartani az oxigénegyensúlyt terhelés közben.

📩 Kapcsolat:
www.albadiagnosztika.hu
[email protected]

🌐 Időpontfoglalás:
https://albadiagnosztika.hu/idopontfoglalas/

30/05/2026

Hogyan alkalmazom a vizsgálat eredményét az edzéstervezésben?

2. rész – A légzésed alapján pontosabban látom, mikor válik drágává a terhelés

Terhelés közben a légzésed nem csak azt mutatja meg, hogy mennyire fáradsz.
Azt is megmutatja, mikor kezd a szervezeted nagyobb kompenzációval dolgozni.

Ezért az edzéstervezésben figyelembe veszem a légzési paramétereidet is:

VE (percventiláció – percenként megmozgatott levegőmennyiség)
BF (légzési frekvencia – percenkénti légzésszám)
VT (légvételi térfogat – egy légvétellel megmozgatott levegőmennyiség)
tE (kilégzési idő – a kilégzés időtartama)
PetCO2 (kilégzés végi szén-dioxid nyomás – a ventiláció és CO2-leadás egyensúlyának mutatója)
V’E/V’CO2 (ventilációs ekvivalens szén-dioxidra – azt mutatja, mennyi légzés szükséges a CO2 leadásához)

Ha a légzésszám túl korán emelkedik, a kilégzési idő rövidül, és a ventilációs költség nő, akkor az adott intenzitás már nem biztos, hogy gazdaságosan fenntartható.

Ilyenkor az edzésben nem az a cél, hogy mindenáron tovább erőltessük ezt a tempót.

A cél inkább az, hogy kontrolláltabb átmenetet építsünk:

hosszabb bemelegítéssel,
fokozatos intenzitásépítéssel,
küszöb alatti stabil blokkokkal,
és olyan tempós szakaszokkal, ahol a légzés még nem esik szét.

Edzői szempontból ez azért fontos, mert a légzési válasz megmutatja, hogy a sportoló valóban fenntartható intenzitáson dolgozik-e, vagy már csak kompenzál.

📩 Kapcsolat:
www.albadiagnosztika.hu
[email protected]

🌐 Időpontfoglalás:
https://albadiagnosztika.hu/idopontfoglalas/

22/05/2026

Hogyan alkalmazom a vizsgálat eredményét az edzéstervezésben?

1. rész – Nem a VO2max alapján tervezek edzést.

A VO2max (maximális oxigénfelvétel – az aerob rendszer felső kapacitása) fontos adat, de önmagában nem elég az edzéstervezéshez.

Lehet valakinek jó VO2max értéke, miközben a küszöb körüli fenntarthatósága, légzési gazdaságossága vagy izom oxigénellátottsága még fejlesztendő.

Ezért az edzéstervezésnél nem csak azt nézem, hogy mekkora a maximális kapacitásod, hanem azt is, hogyan működsz különböző intenzitásokon.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vizsgálat alapján meghatározom:

- hol van a stabil aerob tartományod,
- melyik intenzitás alkalmas alapozó munkára,
- hol kezd nőni a metabolikus költség,
- melyik zónában romlik a légzési gazdaságosság,
- hol kezd csökkenni az izom oxigénszinted,
- és melyik intenzitást érdemes fejleszteni a következő 4–8 hétben.

A cél nem az, hogy minél többet eddz magas intenzitáson.
A cél az, hogy pontosan azt a rendszert fejlesszük, amelyik jelenleg a legnagyobb előrelépést hozhatja.

Ezért készül nálam az edzéstervezés mérési adatok alapján, nem találgatásból.

📩 Kapcsolat:
www.albadiagnosztika.hu
[email protected]

🌐 Időpontfoglalás:
https://albadiagnosztika.hu/idopontfoglalas/

Cím

Székesfehérvár

Telefonszám

+36204033602

Weboldal

http://www.albadiagnosztika.hu/, https://linktr.ee/albadiagnosztika

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Fehérvár Teljesítménydiagnosztika új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.