12/06/2026
Hogyan alkalmazom ezt az edzéstervezésben?
4. rész – A laktátot nem önmagában használom zónákhoz
A laktátmérés fontos, de önmagában nem ad teljes képet.
Egy laktátérték csak akkor igazán hasznos, ha látjuk, mi történik közben a légzéssel, az oxigénfelvétellel, a szén-dioxid leadással és az izom oxigénellátottságával.
Ezért az edzéstervezésben a laktátot mindig összekapcsolom más paraméterekkel:
laktát (anyagcsere-terhelési mutató – segít értelmezni, mikor nő a metabolikus terhelés)
RER (légzési cserearány – a zsír- és szénhidrátfelhasználás arányára utal)
VCO2 (szén-dioxid termelés – a metabolikus terhelés egyik fontos jele)
ExCO2 (kilégzett szén-dioxid válasz – a CO2-leadás terhelés alatti alakulását mutatja)
VE (percventiláció – percenként megmozgatott levegőmennyiség)
PetCO2 (kilégzés végi szén-dioxid nyomás – a ventiláció és CO2-leadás egyensúlyának mutatója)
SmO2 (izom oxigénszint – az izom helyi oxigénellátottságának mutatója)
Ha a laktát emelkedik, de közben a légzés, a RER, az ExCO2 és az SmO2 is változik, akkor pontosabban látható, miért válik az adott intenzitás nehezebben fenntarthatóvá.
Ez segít eldönteni, hogy az edzésben mire van szükség:
több aerob alapozásra,
jobb küszöb körüli stabilitásra,
laktáttolerancia fejlesztésre,
laktát-clearance javításra,
vagy éppen arra, hogy a sportoló ne dolgozzon túl sokat olyan intenzitáson, ahol már túl nagy a metabolikus költség.
A laktát tehát nem különálló szám.
Egy nagyobb rendszer része.
Így lesz belőle valódi edzői döntés.
📩 Kapcsolat:
www.albadiagnosztika.hu
[email protected]
🌐 Időpontfoglalás:
https://albadiagnosztika.hu/idopontfoglalas/