22/02/2026
Type 2 fun a Magas Tátrában.
Tengerszem csúcs (Rysy 2503 m)keresztezés. Keleti fal Hurtík-Kulhavy út, hó - jég 40-70 °, 600 méter szintemelkedéssel. A csúcsról lefelé a normál úton.
Nehezen ment az elindulás. Az elmúlt hetekben több lavina baleset a környéken, bizonytalan mennyiségű frissen esett hó, épp erre felé keringő mediterrán ciklon miatt lemondtuk a foglalt szállást. Majd a péntekre tervezett indulás előtti délután újra értékeltük a helyzetet és belevágtunk.
Így péntek este 9re megérkeztünk a Poprádi tóhoz a szállásunkra Gáborral.
Szombat reggel 5:30kor indultunk a Tengerszem csúcs irányába tiszta de fagyos időben.
4 óra masszív nyomtaposás után értünk a Hunfalvi hágóba (Váha; 2337 m). Innen, a hágó túl oldalán - sokszor derékig érő hóban - leereszkedtünk a Rejtett völgybe nagyjából 1900 méterre, a Rysy 600 méter magas keleti falának lábához. Megtaláltuk mászóutunk kezdetét, de örömünk hamar tovaszállt. Combközépig süllyedtünk a hóba, felfelé sehogy se tudtunk haladni. Átfutott a fejemben, hogy ha itt nem tudunk felmenni, akkor majd hol? Itt vagyunk a Tátra egyik legtávolabbi szegletében, nem hiába Rejtett völgy a neve. Körben a Ganek és Tátra csúcsok hatalmas északi falai, a Rysy keleti fala, északra meg a Molnár és a Bielovodska dolina... Aztán némi kecmergés után találtunk egy keskeny sávot ahol tartott a hó, és lépéseket rúgva megindultunk felfelé.
Az út első fele a Puskás folyosóban halad (Puškášov zlab). Meredek, havas kuloár jeges letörésekkel. A jégen standolva másztunk, utána a hóban a kötelet elrakva. A második jég után már végig összekötve, hol hosszú, hol rövid kötéllel. A kuloár közepén egy keskeny hóvályúban folyamatosan jött le föntről a hó (spindrift), a jegeken felfelé ezt arcba kapni külön élvezet...🥴
A Puskás folyosó középtáján jobbra ágazik el a Hurtík-Kulhavy út mely hasonló havas kuloár jeges, sziklás letörésekkel.
Rögtön az elágazás után jött a kulcsrész. Bal szélén bizonytalan minőségű jeges felszökés, jobbra tagoltnak tűnő sziklás, havas, jeges mix terep. 15 méter után már feszülten kapirgáltam hátha tudok biztosítást elrakni, mikor egy jól bevert szögre bukkantam. A felszökés második fele is izgalmas volt, de egy jól elrakott kis tricam + jégcsavar lelkileg helyre billentett.
A következő kötélhosszakban is volt néhány jeges illetve sziklás felszökés majd kiértünk az út tetején egy szélesebb hómezőre. Ekkor már javában esett a hó, leszállt a köd és kezdődött a szürkület. Ez az az időzóna a mászások során amikor már fényképek nem készülnek 😁.
Végül a maradék 150-200 métert is leküzdöttük a változékony mélységű hóban. Hol térdig, hol combközépig... Amikor már a sötétben és ködben nem tudtunk magasabbra mászni, megállapítottuk, hogy a csúcson vagyunk. Gyors örömködés, és pakolás után a talált nyomokon lebotorkáltunk a Hunfalvi hágóba. Onnan tovább, néha a navigációt használva tempósan haladtunk a nagy ködben lefelé.
A házba fél 9re értünk vissza, szerencsére a konyha még nyitva volt. Rántott hús, sült kacsa, sör menüvel zártuk a napot.
Vasárnap reggel hazaindulás előtt még a lépcsőn is alig tudtunk lejönni, de már a következő túrát tervezgettük... 🤩
Gábor Mátyás Csongor Balazs
-Kulhavy
