15/05/2026
Gondolatok az erőnléti edzői munkáról.
2026-ban elmondhatjuk, hogy a szakmánkkal kapcsolatos "hurrá hangulat" lecsendesült . 2020 előtt szinte mindenki erőnléti edző szeretett volna lenni. Ez volt szakmánk reneszánsza. Ez napjainkra lecsendesült.
Miért?
🔑egyrészt ez egy természetes folyamat, ami minden újdonságot elkísér. Ilyen a minket is.
🔑mésrészt a felsőfokú (és közép fokú) állami képzés hiánya. Ugye elmondhatjuk, hogy Szerbiában is van egyetemi szintű erőnléti képzés. (nálunk ne keress) A "tudás szervezésének" ilyen hiánya tudás deficitet teremt. Ugyan vannak gondolatok egy MSC képzésről, ami jó lehet, de előtte az alapok kellenének.
Így kikerülhető lenne, hogy például a labdarúgásban dolgozó erőnléti edző kollégák (tisztelet a kivételnek), inkább humán kineziológus, mint napi szintű munkát végző képesség fejlesztő edzői munkát végezzenek. (nem a heti 2x20 perc kondira gondolok)
Hasonló probléma a kondicionális képességek fejlesztésének arányai......UGYE AZ ÁLLÓKÉPESSÉG ?
🔑Az anyagiak. Az egyesületi/szövetségi rendszerben dolgozó edzők fizetése az elmúlt hat évben nem igazán rendeződött. Így az azóta tartó infláció jelentősen csökkentette a fizetések értékét. Nem mellékesen a testvér-szakmaként működő személyi edzésben ugyan annyi munkával 2-3x többet lehet keresni, mintha válogatott sportolókat készítesz fel. Ez napjainkba oda vezetett, hogy az 1-2 éves szerződések, és a nem versenyképes fizetés a szakmánk lassú kiürüléséhez vezetnek. VAGY másod állásban dolgozó "profi edzőkkel" találkozunk......ami a munka minőségét ronthatja.
Ezek miatt is tettem javaslatot a Magyar Edzők Társaságának egy hasonló tematikájú konferencia megszervezésére. Örülök, hogy megfogadták a tanácsot, és elfogadták a gondolati tematikát is!
🔑 Mivel hiányzik a szakmai érdekképviselet is elmondhatjuk, hogy sem a módszertani, sem szervezési kérdések rendezésére nincs igazi lehetőség. Megmarad egy-egy konferencia, vagy írás formájában.
Mi lehet a jövő?
Na ezt nehéz megmondani. Úgy vélem, hogy megmarad egy közép szinten, ahol sok sok lehetőség marad majd a tovább fejlődésre.
Azonban amíg a nemzetközi sport világa a "harcosokról fejlesztéséről" szól, addig mi emiatt egy-egy részsiker örökös "hurrázói" maradunk.