Répcelaki Kinizsi sportkör: 1948-1965
Répcelaki bányász: 1965-1992
Linde se: 1992-97
Répcelaki se: 1997- A Répcelaki labdarúgás története
A nyugat-dunántúli város szervezett sportéletének története a II. Az államosítás után a répcelaki sajtgyár felkarolta a faluban is népszerű sportot, a labdarúgást. Támogatásával alakult meg Répcelak első sportegyesülete, a Kinizsi Sportkör 1948-ban. Elnöke M
ádai József, a sajtgyár igazgatója, míg az elnökség tagjai Balogh Lajos, Balogh Ferenc, Szabó Péter, az edző Béresi Sándor és az intéző Károlyi Árpád volt(ak). Az első csapat a répcelaki és környékbeli fiatalokból verbuválódott. Álljon itt nevük emlékképpen: Lukács Ottó, Lukács József, Tömböly Kálmán, Szekeres László, Salamon Ernő, Bödecs Sándor, Hajtó Mihály, Szarka Kálmán, Szabó László, Szabó Péter, Bizcó Kálmán és Dr.Varga Béla. A csapat sokáig szerepelt a járási bajnokságban, több kevesebb sikerrel. Pályája eleinte a falu végi, nagyon rossz minőségű vásártéren volt. Előrelépést a sajtgyár mögötti részen épített új pálya jelentette, amely később öltözőépülettel is bővült. A csapatot a Sajtgyár tartotta fent és utazáshoz is ő adta a járművet. A abban az időben az anyagi feltételek szűkösek voltak, ezért is tiszteletre méltó az akkori vezetők és játékosok határtalan sportszeretete, amely évtizedekig fenntartotta és működtette a Kinizsi Sportkört. A Kinizsi későbbi sportvezetői elnöki szerepkörben Szabó Péter és Németh József. 1956 után Berényi Ferenc tanácstitkár tartotta szívügyének a Répcelaki sportot. Edzőként működtek még: Nyári László, Tőke László, Tahin János és Károlyi Antal. A Kinizsiből jó néhány játékos lett NB-s csapatokban remek játékos, ami akkoriban nagy szó volt: Lukács Tibor, Szarka Károly, Szarka Zoltán (, aki a Haladás kapusként olimpiai aranyérmet szerzett), Benkő József, Illés István és Fazekas Sándor. A Kinizsi Sportkör egyre több nehézségekkel küzdött, és 1966-ban végleg beszüntette a működését. A labdarúgás azonban nem szűnt meg Répcelakon. A Kinizsi volt a répcelaki sportélet megalapítója és nagy nehézségek árán fenntartotta a falubeli sportéletet. Az 1960-as években indult be igazán Répcelak új ipari vállalata, a Szénsavtermelő Vállalat. A dinamikus fejlődés számos fiatalt vonzott a gyárba, így szinte törvényszerű volt, hogy sor kerül egy új sportegyesület megalapítására. A Répcelaki Sportkör kezdetben 3 szakosztállyal rendelkezett: röplabda, asztali tenisz és sakk. A Bányász Sportkör kezdetben hallani sem akart labdarúgó szakosztályról, szerencsére ez a nézet megváltozott amikor a Kinizsi 1966-ban beszüntette a működését és a Bányász SK mint jogutód átvette a labdarúgó szakosztályt, ezzel megmentve Répcelak számára a labdarúgást. 1967-ben a járási összevont bajnokság 3.helyén végzett első Bányász labdarúgó szakosztály névsora az alábbi. Edző: Károlyi Antal, szakosztály-vezető Dominek Elemér, intéző Schleinig Endre. Játékosok: Kiss J. I, Kiss II, Gaál Cs., Kóczán K., Finta l., Nagy S., Bokányi E., Bokányi K., Illés I., Csorba Gy., Kisbéri J., Csuka L., Csuka J., Mészáros Z., Németh I., Béres E., Németh J., Németh E., Varga F., Mészáros K., Töreki I. A csapat az 1968-as járási összevont bajnokságban az 1 helyen, 1969-ben a Megyei I. osztályban a 2. helyen, az 1970-es Megyei I. osztályban a 3. helyen, az 1971-es Megyei I. osztályban a 4. helyen és az 1972-es Megyei I. osztályban az 1. helyen végzett. Ezutóbbi siker a répcelaki labdarúgás legszebb éveként vonult be a történelemkönyvekbe. Ráadásul akkoriban ritkán fordult elő, hogy kis falu a 3.osztályba feljutott volna, hiszen a megyei bajnokság is tele volt patinás csapatokkal. Az 1971-es bajnokcsapat edzője Takács István, a szakosztályvezető Wolf József és Csuka József, míg az intéző Szarka Sándor voltak. A csapatban Németh J., Csorba E., Fazekas S., Mesterházi, Keszei O., Hatos, Csorba G., Kovács L., Nagy S., Kővári, Horváth Gy., Sárai, Nagy I., Kámán, Kóczán, Óvári P., Nagy, Hozbor és Pungor I. léptek pályára. Az 1972-73-as NB III-as szezont a csapat a 12. helyen zárta, az 1973-74-est a 4. helyen, de az átszervezés miatt mégis kiesett a csapat. Az 1974-75-ös Megyei I. osztálynak ismét 1. helyezettként intett búcsút, 1975-76-ban az NB III 15.helyezettje, 1976-77-ben a 7. helyezettje, 1977-78-ban a 10. helyezettje volt. Ezutóbbi rendkívül értékesnek bizonyult, hiszen az átszervezés miatt az a következő idényt már az NB II-ben kezdhette. Az 1978-79-es NBII-es szezont a kiesést jelentő 19. helyen fejezte be a csapat és ismét visszatért a Megyei I. osztályba, melyet az 1979-80-as és az 1980-81-es évadban is bajnokként zárt. A csapat az 1980-as években a Területi Bajnokság nevet viselő harmadik vonalban szerepelt, az 1984-es kieséstől és azonnali visszajutástól eltekintve mindvégig a harmadik vonalba középmezőnyében és annak végén szerepelt. A rendszerváltás nem okozott anyagi problémát a csapatnál, 1992-től a Szénsavgyárat privatizáló Linde lett a főszponzor, így a csapat nevet is változott Linde SE névre. Az 1990-es évek NBIII-as eredményei sorrendben: 5., 4., 2., 3., 6., 3. és 12.hely. Az igazi kiugrást azonban a Magyar Kupában lejátszott mérkőzések jelentették Répcelaknak: az akkori NB I csapatai közül a Pécsi MSC, a Bp. Volán SC, a Rába ETO, a Zalaegerszegi TE, a Haladás VSE, a Veszprém FC,a Tatabányai Bányász és a Ferencvárosi TC tették tiszteletüket a vársoban. A csapat 1988-89-ben a Magyar Kupában a legjobb 8 közé jutott, két NB I-es csapatot is kiverve (Veszprém és Tatabánya), a Ferencváros ellen "bukva el“ a legjobb 4-től. Az új évezred a csapat életében a névváltoztatástól eltekintve nem vezetett semmiféle komoly változáshoz. A csapat az NB III középmezőnyében szerepel. Sokáig figyeltek arra, hogy répcelaki kötődésű legyen az edző, mely csupán az évtized végén változott meg.
2011-ben történelmi eseményként új, 206 férőhelyes fedett lelátó épült és új elektronikus eredményjelző lett felállítva. Sajnos a csapat a 2010-11-es bajnokságban a kiesés ellen játszik, de remény tovább él, hogy a csapat méltó lesz a felújított stadionjához a jövőben. Finta "Fix" László (szerk.: AMiUtunk), 2011.04.04
