17/05/2026
Szülők! Figyelem!
Az írás egy korkép, olvassátok el! 🙏
A megyei utánpótlásfoci csendes válsága❗️
Amikor egy megyei utánpótlásklub elindul, általában nem a pénz, a hírnév vagy a siker az elsődleges cél. Hanem az, hogy legyen egy közösség. Egy hely, ahol a gyerekek együtt sportolhatnak, fejlődhetnek, barátokat szerezhetnek, megtanulhatnak küzdeni, veszíteni, nyerni és felelősséget vállalni egymásért.
A megyei utánpótlásfoci ma egyre nagyobb problémával küzd és ez már messze nem csak a sportról szól. Egyre több helyen tapasztalható, hogy eltűnőben van az elkötelezettség, a kitartás és a közösség iránti felelősség érzése. Sok gyerek számára természetessé vált, hogy ha nincs kedv, akkor nem megy edzésre, nem megy meccsre. Ha nehéz a helyzet, inkább háttérbe lép. Ha vereség jön, könnyebb kifelé figyelni, mint együtt megoldani a problémákat.
Pedig a sport egyik legfontosabb tanítása éppen az lenne, hogy számíthatunk egymásra.
Nem az a legnagyobb baj, ha egy csapat kikap. A vereség a sport része. A valódi probléma akkor kezdődik, amikor eltűnik az összetartás, amikor a közösség helyét az egyéni kényelmesség veszi át, és amikor a gyerekek már nem érzik, hogy felelősséggel tartoznak egymás felé.
Ez azonban nem kizárólag a fiatalok hibája. Ez társadalmi tükör is. Egy olyan világé, ahol egyre kevesebb dologért kell igazán kitartani. Ahol sokszor gyorsabb feladni, mint végigcsinálni valamit. Ahol az állandóság, a fegyelem és a közösséghez tartozás értéke lassan háttérbe szorul.
Pedig a megyei futball minden hibája és nehézsége ellenére sok helyen még mindig az egyik utolsó közösségformáló erő. Olyan hely, ahol a gyerek megtanulhatja:
➖hogy időben érkezni tisztelet,
➖hogy a társát nem hagyja cserben,
➖hogy a munka sokszor fontosabb a tehetségnél,
➖és hogy a csapat többet jelent önmagánál.
Sok edző, vezető, sportszerető ember rengeteg időt, energiát és a szívét teszi abba, hogy lehetőséget teremtsen a gyerekeknek. Nem tökéletes játékosokat akarnak nevelni. Hanem olyan fiatalokat, akik tudnak közösségben gondolkodni, felelősséget vállalni és talpon maradni akkor is, amikor nehéz!
Mert végül nem az eredmény marad meg igazán.
Hanem az, hogy megtanultunk-e csapatként létezni egy olyan világban, ahol ez egyre ritkább érték…