15/08/2023
Régen ha valaki megkérdezte tőlem, hogy van-e önbizalmam, gondolkozás nélkül rávágtam, hogy “nincs”.
Arra a kérdésre, hogy “És mikorra tervezed megszerezni”, annyit mondtam, hogy “majd ha lefogyok.”
Ahhoz, hogy magunknak és a világnak is beismerjük, hogy „túlsúlyos vagyok és fogynom kell”– nagy lelki erő szükséges. Itt ugyanis összeomlik egy addig felépített világkép.
Sok nő még a sikeres fogyás után is önbizalomhiánnyal küzd.
A fogyókúra, az életmódváltás során megváltozik a testünk, de a léleknek több időre van szüksége, mire megszokja, elfogadja az új külsőt még akkor is, hogyha ez a változás pozitív.
Sokszor hiába látom a tükörben, hogy átalakultam, a lelkem mélyén még mindig az az önbizalomhiányos lány vagyok.
“Ennél sokkal jobban kellene kinéznem.” “Fogynom és izmosodnom is kellene.” “Vajon mit gondolhatnak rólam a vendégeim?” “Miért nincs már kockás hasam?” “Tényleg olyan nagyon vékonynak kellene lennem?”
De észre kell vennünk, hogy egy másik ember néz vissza ránk a tükörből. Visszaemlékezni arra, hogy honnan indultunk, mennyi kitartásra, akaraterőre és küzdelemre volt szükség ahhoz, hogy idáig eljussunk, és erre büszkének kell lennünk. Mert ez egy nem könnyű út.
🙏🏻Az út során a lélekre is gyúrni kell, nem csak a testre. Önmagunk elfogadása nélkül sosem lehetünk igazán boldogok.
És ahogy az egyik barátom mondta nekem mindig: Nyomni, nyomni kell!
Ne állj meg❤️