30/07/2026
🚂 Nosztalgiajárat – Harmadik megálló
A sport nem volt szerelem első látásra.
Gyerekként gerincferdülés miatt felmentést kaptam testnevelésből. Míg az osztálytársaim sportoltak, én otthon gyógytornáztam. Egyedül a mazsorettet tudom felmutatni abból az időszakból.
Úgy éltem, hogy a sport egyszerűen nem volt része a mindennapjaimnak. Aztán 27 évesen egy barátnőm miatt beléptem egy edzőterembe.
Az első időszak finoman szólva sem volt kellemes.
Minden edzés után izomlázam volt, sokszor azt sem értettem, miért csinálom. Mégis újra és újra visszamentem.
Valahol ekkor változott meg a gondolkodásom.
Rájöttem, hogy nem másokhoz kell hasonlítanom magam, hanem ahhoz, aki tegnap voltam.
Lépésről lépésre a sport a mindennapjaim részévé vált. Kipróbáltam új mozgásformákat, futni kezdtem, versenyeken indultam, és olyan dolgokra lettem képes, amelyekről korábban azt hittem, nekem soha nem fognak sikerülni.
Ha ma valaki azt mondja, hogy „én nem vagyok sportos alkat”, mindig elmosolyodom.
Mert én is pontosan ezt hittem magamról.
🚂 A Nosztalgiajárat következő megállóján pedig elmesélem, hogyan lett a sportból nemcsak szenvedély, hanem a hivatásom része is.