17/09/2026
💭 Szeretnék most elmesélni nektek valamit, és előre is elnézést kérek, mert ez a bejegyzés a megszokottnál egy kicsit hosszabb lesz.
Aki vásárolt már nálam Dacia Springet, az tudja, hogy szeretek beszélgetni az emberekkel. Nem feltétlenül csak az autókról, hanem sokszor az élet nagy dolgairól is.
📸 A fényképen most nem csak egy autó átadásának pillanata látható.
Van valami a kép mögött, ami miatt már az első telefonbeszélgetés után azt éreztem, hogy ez a találkozás valamiért különleges lesz. Nehéz ezt pontosan megfogalmazni. Talán energiák, rezgések, valamiféle kapcsolódás.
Ilonával az előző héten közel húsz percet beszélgettünk telefonon. Eredetileg egy bordó Springet szeretett volna vásárolni, de azok még azelőtt gazdára találtak, hogy személyesen találkoztunk volna. Aztán szóba kerültek a fehérek és a zöldek is.
Nem beszéltünk meg konkrét időpontot sem, hogy mikor találkozunk.
💻 Szokás szerint az irodában ültem, amikor egyszer csak megérkezett egy barátjával. Ahogy egymásra néztünk, azonnal tudtam, hogy Ő az. Mindketten elmosolyodtunk, én pedig rögtön a nevén szólítottam. Meg is lepődött:
"Honnan tudja a nevem" - jött a kérdés.
Őszintén szólva, volt benne valami, ami a nagymamámra emlékeztetett. Lehet, hogy emiatt is éreztem ennyire különlegesnek a találkozásunkat.
🚗 Megnéztük a készleten lévő autókat, beszélgettünk, és végül egy nagyon szép, 2023-as Springre esett a választása.
Ilona már régóta nem vezetett, és jelenleg is különórákat vesz, hogy ismét magabiztosabban üljön volán mögé.
A beszélgetés végén felajánlottam neki, hogy házhoz visszük az autót Domonyba, és ott tartok neki egy hosszabb „gyorstalpalót”: megmutatom, mi hogyan működik, mire érdemes figyelni, mit hogyan használjon.
És természetesen azt is elmondtam neki, amit minden vásárlómnak:
amíg Spring-tulajdonos, bármikor hívhat. Mindig segíteni fogok.
❤️ Szeretem ezt csinálni.
És leginkább azt szeretem, hogy így csinálhatom.
Hogy a végén mosolygó arcokat látok. Hogy egy-egy autó átadásánál sokszor már nem is az az érzésem, hogy egy ügyféllel állok szemben, hanem mintha régóta ismernénk egymást.
A fényképek elkészítése után pedig történt még valami, ami egy autóeladás során talán nem egészen megszokott.
Amikor eljött az elköszönés pillanata, egyszerűen azt éreztem, hogy szívesen megölelném. Úgyhogy megöleltem. Laci is.
❤️ Amikor pedig elindultunk, Ilona még kijött a ház elé és integettünk egymásnak.
Apró pillanat volt és mégis mennyi mindent jelentett.
Szeretem ezt csinálni. Szeretem az embereket, a történeteket és azokat a találkozásokat, amelyek jóval többet jelentenek egy egyszerű autóvásárlásnál.
És hálás vagyok azért, hogy azt csinálhatom, amit szeretek.
