15/04/2026
Van egy szó, ami több álmot ölt meg, mint bármi más.
Egy szó, ami miatt évek telnek el anélkül, hogy bármit is megváltoztatnál.
Egy szó, ami úgy tűnik, ártalmatlan, de valójában a legnagyobb akadály közted és a között az élet között, amit élni akarsz.
Ez a szó a MAJD.
Majd holnap.
Majd hétfőn.
Majd januárban.
Majd amikor kevesebb dolgom lesz.
Majd amikor az ünnepek véget érnek.
Majd amikor a gyerekek nagyobbak lesznek.
Majd amikor több időm lesz.
Majd amikor több pénzem lesz.
Majd amikor készen állok.
A legnagyobb probléma ezzel a szóval, hogy a “majd” soha nem jön el.
Mert mindig lesz valami, ami miatt úgy érzed, hogy még nem most van az idő. Mindig lesz egy ok, amiért érdemes még egy kicsit várni.
És míg várakozol, az évek telnek, a tested változik, az egészséged romlik, és az az élet, amit élni akartál, egyre messzebb kerül.
A “majd” nem valóság.
Ígéret, amit önmagadnak teszel, de soha nem váltod be.
Amikor azt mondod, hogy “majd holnap kezdem el”, akkor azt mondod, hogy a mai nap nem számít.
Hogy ma nem kell tenned semmit, mert majd holnap úgyis elkezded.
De jön a holnap, és ugyanaz az agyad, ugyanazok a kifogások, ugyanaz az érzés, hogy talán még egy napot várj.
És ez megy tovább, napról napra, hétről hétre, évről évre.
A “majd” egy illúzió, ami biztonságot ad neked ma, miközben ellopja a holnapodat. Mert azt sugallja, hogy van még idő, hogy nem sürgős, hogy nincs semmi baj, ha most nem csinálod meg.