08/04/2026
🌱 Három szemlélet – egy kert
A biointenzív, a biodinamikus és a permakultúrás megközelítés sokszor külön világként jelenik meg.
Számomra viszont inkább egymást kiegészítő nézőpontok – mint három külön irányból érkező fény ugyanarra a kertre.
A biointenzív (amit például Őry Barnabás is képvisel) egy tudatos, mérhető, kis területen is hatékony élelmiszertermelési módszer.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy:
• sűrű térállásban dolgozom
• komposztra építek mindent
• figyelek a talaj folyamatos takarására és életére
• törekszem a zárt rendszerre (minél kevesebb külső input)
A permakultúra inkább egy gondolkodásmód és tervezési keret.
Segít abban, hogy:
• hova kerüljenek az elemek (ágyások, tavak, fák)
• hogyan kapcsolódjanak egymáshoz – és mi emberek egymáshoz
• hogyan válik a kert nemcsak termelővé, hanem önszabályozó, természetbe illeszkedő rendszerré
A meglévő és tervezett vízrendszer (tavak, túlfolyók, tisztító zónák), valamint a kert tágabb és szűkebb környezete tipikusan permakultúrás tervezés eredménye, míg az ágyások művelése inkább biointenzív – harmonizálva a biodinamikus szemlélettel.
A biodinamika egy másik szint: kapcsolódás és ritmus.
Nem feltétlen a „szigorú iskola” szerint működik a mindennapokban, de fontos szerepe van:
• az évkör és a holdciklusok figyelembevételében
• a talaj és a növény „élő minőségének” szemléletében
• abban, hogy a gazdálkodás ne csak fizikai, hanem szellemi-lelki folyamat is legyen
Ez inkább érzékenységként jelenik meg, mint szabályrendszerként.
A kosárközösség pedig ennek az egésznek a „kimenete”:
egy rövid ellátási lánc, ahol nemcsak zöldséget adunk át, hanem egy szemléletet is.
És talán ez a legfontosabb:
nem rendszereket választani kell, hanem összehangolni őket.
🌱 Három szemlélet – egy kert
A biointenzív, a biodinamikus és a permakultúrás megközelítés sokszor külön világként jelenik meg.
Számomra viszont inkább egymást kiegészítő nézőpontok – mint három külön irányból érkező fény ugyanarra a kertre.
A biointenzív (amit például Őry Barnabás is képvisel) egy tudatos, mérhető, kis területen is hatékony élelmiszertermelési módszer.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy:
• sűrű térállásban dolgozom
• komposztra építek mindent
• figyelek a talaj folyamatos takarására és életére
• törekszem a zárt rendszerre (minél kevesebb külső input)
A permakultúra inkább egy gondolkodásmód és tervezési keret.
Segít abban, hogy:
• hova kerüljenek az elemek (ágyások, tavak, fák)
• hogyan kapcsolódjanak egymáshoz – és mi emberek egymáshoz
• hogyan válik a kert nemcsak termelővé, hanem önszabályozó, természetbe illeszkedő rendszerré
A meglévő és tervezett vízrendszer (tavak, túlfolyók, tisztító zónák), valamint a kert tágabb és szűkebb környezete tipikusan permakultúrás tervezés eredménye, míg az ágyások művelése inkább biointenzív – harmonizálva a biodinamikus szemlélettel.
A biodinamika egy másik szint: kapcsolódás és ritmus.
Nem feltétlen a „szigorú iskola” szerint működik a mindennapokban, de fontos szerepe van:
• az évkör és a holdciklusok figyelembevételében
• a talaj és a növény „élő minőségének” szemléletében
• abban, hogy a gazdálkodás ne csak fizikai, hanem szellemi-lelki folyamat is legyen
Ez inkább érzékenységként jelenik meg, mint szabályrendszerként.
A kosárközösség pedig ennek az egésznek a „kimenete”:
egy rövid ellátási lánc, ahol nemcsak zöldséget adunk át, hanem egy szemléletet is.
És talán ez a legfontosabb:
nem rendszereket választani kell, hanem összehangolni őket.
🌱 Mert a valódi változás a kertben kezdődik – és bennünk folytatódik.
