10/04/2026
Magyar Költészet Hete, 5. rész: Szendrey Júlia, Petőfi Sándor és Győr;
1813-ban született Győrben Noisser Richárd, aki a reformkorban megalapította Győrben a német nyelvű Vaterland című lapot. Ennek a lapnak a szerkesztését 1847. január 2-ától dr. Kovács Pál győri orvos és költő vette át, immáron "Hazánk" néven, és magyar nyelven adták ki, a győri kiadású "Hazánk" lett az első vidéki magyar nyelvű kereskedelmi és szépirodalmi lap. 1848. augusztus 10-ig, 2-3 naponta összesen 248 szám jelent meg belőle, a kor legnagyobb magyar költői és írói folyamatosan publikáltak benne, többek közt dr. Kovács Pál egyik jóbarátja is, akit Petőfi Sándornak hívtak. Dr. Kovács Pál még 1841-ben ismerkedett össze Győrött egy Petrovics Sándor nevű fiatal költővel, aki 1847-ben már Petőfiként kezdett publikálni a Hazánkban. Petőfinek a pesti lapszerkesztőkkel adódtak nézeteltérései, emiatt a győri Hazánkat választotta új versei megjelentetőjének, dr. Kovács Pál pedig támogatta is mindebben. Petőfinek, aki járt is Győrben dr. Kovács Pálnál, kb 25-30 verse Győrött került elsőként közlésre, olyanok, mint a "Magyar vagyok", az „Egy gondolat bánt engemet”, a „Világosságot", vagy a „19. század költői”, de Petőfi a Hazánkban jelentette meg először az „Úti levelek” felvidéki részeit is. Petőfi még egyes költőbarátait is rávette, hogy ők is a Hazánkban publikáljanak, így 1847-1848-ban a győri Hazánk lett a forradalmi ifjúság egyik fő lapja.
Ebben az időben írt a Hazánkba Petőfi Sándor csodálatos felesége is, Szendrey Júlia. Szendrey Júliát rendkívül igazságtalan elintézni annyival, hogy ő volt Petőfi Sándorné, hiszen egy felettébb művelt nőről beszélhetünk a személyében. Júlia már lánykorában táncolt, zongorázott és idegen nyelveket beszélt, felnőttként pedig a korszakát meghaladó szellemiségű költeményeket, valamint megrendítő erejű naplókat írt. E naplókban ugyan lelke mélyének megnyilvánulásait vetette papírra, mégis volt annyira bátor, hogy a nagyközönség elé tárja őket, közlésükre ráadásul elsőként a győri Hazánkban került sor „Naplótöredékek” címmel, Petőfi személyesen kérte meg erre dr. Kovács Pált. És aki Szendrey Júliát hűtlenséggel vádolja, amiért egzisztenciális kényszerből Petőfi halála után hozzáment Horvát Árpád ügyvédhez, annak alább közlöm a 39 évesen méhnyakrákban elhunyt Szendrey Júlia búcsúlevelének részletét, amit Júlia az apjának írt. – Apám azt mondta, hogy én boldogtalan leszek Sándor mellett. Asszonynak még nem adatott olyan boldogság, mint amit én éreztem, mikor együtt voltunk Sándorommal. Királynője voltam, imádott engem és én imádtam őt. Mi voltunk a legboldogabb emberpár a világon, s ha a végzet közbe nem szól, ma is azok volnánk.
Holnap találkozunk 9:30-kor Döbröntén!
Látványpékség és mocsári gólyahírek a Magyar Költészet Napján 🥾
https://www.facebook.com/events/1624254315361116
Köszönöm a megosztást! ❤
