17/09/2026
"A közjogilag rendezetlen jogállamisági helyzet tisztázására Rákóczi alkotmányozó országgyűlést hívott össze, a háborús viszonyok miatt viszont nem Rákos mezejére, hanem a biztonságosabb Szécsénybe, amit 1705. szeptember 12-én, a Szécsény melletti Borjúpást-mezőn felállított kuruc táborban, Bethlen Gábor díszes sátrában meg is nyitott. Közmegegyezéssel a rendek 17-én aztán megválasztották Rákóczit a magyarság vezérlőfejedelmévé, ez alkotmányjogi szempontból lényegében egy kormányzói tisztséget jelentett, hisz mind a katonai (vezér), mind a politikai (fejedelem) csúcshatalmat Rákóczi kezébe összpontosította, ám királyi külsőségek és jogok nélkül. Esküjét Rákóczi a szabadságharc egyetlen főpap-támogatója, Telekessy István korábbi győri kanonok, egri püspök kezében t***e le, pajzsra azonban már Bercsényi Miklós és Esterházy Antal emelték. A kuruc elit Szécsényben határozott Bercsényi főgenerálissá kinevezéséről is, s a történelemben először lett Magyarország és Erdély hivatalos nyelve a magyar."
A fenti idézet a "Rákóczi nyomában" című könyvemből származik, mely az idén 350. éve született, és a mához pontosan 321 éve, 1705. szeptember 17-én a magyarság vezérlőfejedelmévé választott II. Rákóczi Ferenc rendkívül izgalmas életútját mutatja be 18+4 fejezetben, a származásától egészen az emlékezetéig. A könyvnek azért is "Rákóczi nyomában" a címe, mert az elmúlt években én szinte minden helyen jártam Európában, ahol Rákóczi életében megfordult, így az életrajz egyben egy sok-sok fényképpel illusztrált turisztikai utazás is, melyet olvasva Rákóczival nem csak Magyarországon, hanem Európa számos más országában is megfordulhatunk. Akit érdekel a könyvem, kérdezzen róla bátran bármelyik eseményemen, vagy írjon emailt a "[email protected]" email-címre! Én ezzel a poszttal szeretnék megemlékezni az 1701. május 24-én Győrben is járt II. Rákóczi Ferenc vezérlőfejedelemmé választásáról, a Rákóczit mindvégig támogató Győr vármegye szívéből! Köszönöm a megosztást!
