03/09/2026
Életem első Sziget fesztiválja után úgy éreztem szeretnék még magamnak maradandó élményt adni, így megleptem magam 2 hétig tartó gégegyulladással…😃
Szóval bementem a patikába kiváltani az antibiot. Én mindig kérdezek. Viszonylag sokat. Körbejárom a dolgokat, így ott vagyok egy darabig. Ide eddig akárhányszor bejöttem KIVÉTEL nélkül mindegyik gyógyszerész kedves és segítőkész volt: nem éreztem, hogy le akarnának rázni, terjedelmesen válaszoltak és igazítottak el a termékek között….jaaa, ééééés mosolyogtak…mosolyoooogtaaaak!🙂🙂
Szerencsére annak sem voltam soha fültanúja-mint a múltkor a közértben-hogy hangosan az üzlet végéből szidták volna a hentes Józsit vagy egy vásárlót.
Azt gondolnánk, ezek alap dolgok. Legalábbis szeretnénk ezt hinni, de nem, és végtelenül jó érzés, amikor találkozunk a kivételekkel.
Híve vagyok annak, hogy visszajelzek másoknak, ha az építi, jó kedvre deríti, mert úgy érzem, MEGILLETI. De akkor is így teszek, ha valaki kellemetlen helyzetbe hoz, nem emberséges velem, mert úgy érzem, MEGILLETI.
Elmondtam a pozitív tapasztalataimat annak a gyógyszerésznek, aki kiszolgált, amit meghallott a kolléganője és oda jött kíváncsiskodni, egyem a szívét, majd mondták, hogy biztosan jónéven venné az üzlet vezetője, ha ezt neki is elmesélném, amire azt feleltem, hogy szívesen teszem, ha bent van.
Bent volt. Előre hívták.
Félreálltunk és csak mondtam és mondtam, mert MEGILLETI. Tudnia kell. Egyszer csak egy idegen nő megérint***e a vállamat, hogy szeretne a gondolataimhoz csatlakozni, mert neki is csak pozitív élményei voltak itt. A vezető ugyan nagyon visszafogottan reagált, de láttam a szemében, hogy ez most milyen sokat jelentett neki/nekik. Szolgáltatóiparban dolgozom, így azt gondolom, minden visszajelzés számít, jól esik. Akár egy emberé is. Nincs olyan, hogy felesleges.
A hölgy azt mondta, hogy sokszor elillan a lelkesedésük, mert sok vásárló nem köszön, nem tud kérni és megköszönni-ami a mi részünkről is alapvetőnek kéne lennie-, de ilyenkor új erőre kapnak. Semeddig nem tart kimondanom, ám a másikban maradandó emléket hagyhatok, s hagytak már bennem is sokszor.
Ez a történet semmi extra…vagy talán mégis?! 🙂☝🏼
