08/07/2026
Igazán büszkék vagyunk arra, hogy vannak, akik folytatják azt az elvet, hogy szembeszállnak kizárólag bojlival olyan versenyen, ahol pellet és mag és minden egyéb játszik és az ilyen versenyeken helyt tudnak állni, nem is akárhogyan!
Csak így tovább! Győzni, de nem mindegy hogyan...
"Sziasztok!
Újabb beszámolóval érkeztem Törökbálintról, egy 65 órás összfogás / 5 nagyhalas kettős versenyről, amelyen Mátéval és Kristóffal indultunk, természetesen TankMalac néven.
Tavaly is indultunk egy hasonló versenyen, azzal a különbséggel, hogy most volt alsó 7 kg-os limit a pontyokra. Ez a bojlihasználatnak sokkal jobban kedvezett.
Taktikánk egyszerű volt: indításnak oldódó bojli, dipelve, spombbal bejuttatva, majd utána az etetést folyamatos csövezéssel fenntartva próbáltuk odacsábítani, és amennyire lehet, ott tartani a halakat.
Mivel és mennyivel készültünk? Összesen 100 kg golyó volt nálunk, nagyjából fele-fele arányban 24–30-as párolt / oldódó bojli kombóval, FB–F1 ízvilággal.
Helyhúzás során utolsónak húzhattunk, és a „bennragadt” 3-as helyen állítottunk tábort.
A verseny érdekessége, hogy etetőhajózni lehetett, amit egy összfogásos versenyen kicsit érdekesnek tartok, mivel a végszerelék bejuttatása sokkal lassabb, mint dobva.
Életemben először használtam dobható halradart, már csak érdekességképpen ki akartam próbálni, de lehet, hogy az ilyen jellegű versenyeken hasznát veszem, és beszerzek egyet. Sokat segített a hely feltérképezésében.
Az etetést 65 méterre alakítottuk ki a parttól, egy víz alatti kiugrás / törés jobb oldalán. Mivel az időjárás-előrejelzés erős északi szelet írt, bíztunk abban, hogy a halakat ehhez a részhez tolja.
Ezen felül egy 75 és egy 100 méteres sávot is meghorgásztunk.
A halakra nem kellett sokat várni, pillanatokon belül érkeztek a kapások. A célunk az volt, hogy minél kevesebb nem bemérhető halat fogjunk, mert feleslegesen minek fáradjunk ki, ki tudja, mi vár ránk ebben a 65 órában.
Az első 24 óra után a képzeletbeli dobogó harmadik helyén álltunk. Mátéban és Kristóffal már kezdett körvonalazódni, hogy az eddigi versenyeik inkább egy nyugodt hétvégi horgászatnak feleltek meg ehhez képest. Eleinte vígan emelték a botokat, hogy a kapásokat fárasztási élményekké alakítsák, de ez az idő előrehaladtával fokozatosan megváltozott.
Az első nagyobb testű halak beérkezése után előkerült a nehéztüzérség a 30 mm-es bojli formájában, és a szomszédok meglepetésére egyre nagyobb számban juttattam be a vízbe a kisebb szilvásgombóc méretű golyszlikat.
A következő 24 órában hol közelebbi, hol távolabbi pályákat próbáltunk, a halak vonulási útvonalaihoz igazítva a botokat. Eredmény nem maradt el: 480 kg-mal zártuk ezt az etapot összfogásban, ami a 3. helyre volt elég, és az 5 nagyhalas versenyt már vezettük. A kettő pontszáma pedig holtversenyhez vezetett a verseny első helyéért.
A fiúknak mutatva az addigi eredményünket válaszút elé állítottam őket: ha már eddig kibírtuk kb. 2–3 óra alvással összesen, adjunk bele mindent, megdöglünk a végére, de legalább mindent beleadva büszkén viseljük azt amit a sors nekünk szánt. Annyi kérésem volt, hogy aludhassak egy órát, hogy „újult” erővel ugorjunk bele a végjátékba.
Amíg pihentem, folytatták az addigi taktikát, és tovább aprították a pontyokat. Cél az addigi hely megtartása, vagy az összfogás 3. helyéről a 2. helyre feljutás volt. A nagy méretű bojli etetése hozta a papírformát, az 5 nagyhalas versenyben még feljebb jutottunk, és elértük a 66,99 kg-ot. Reggelre pedig 18 halat tudtunk bemérlegelni, plusz a hajrá halaival 221 kg-mal növeltük eredményeinket, ami 701 kg-ra hízott.
Elfáradtunk. Őszinte leszek: a dobogó bármelyik helyével elégedett lettem volna, mert a jelenlévő csapatok között OB-n és egyéb komoly versenyeken megjárt csapatok is részt vettek. Mi pedig egy „szedett-vedett” kompániával álltunk ki, úgy, hogy ebben a formációban sosem horgásztunk együtt.
Az összepakolás során már kezdtük érezni az alváshiányt, ami még életben tartott, az az volt, hogy hol végeztünk. A holtverseny továbbra is fennállt, így a halak átlagsúlya döntötte el, ki lesz a verseny abszolút győztese.
Elsők lettünk… Örömömben majd kiugrottam a bőrömből, majd a testem és az agyam eszembe juttatta az utóbbi napok alváshiányát.
A fiúk ügyesek voltak, végignyomták úgy, ahogy nem is gondoltam volna, apait-anyait beleadva hajtották magukat. Igen, hibákat vétettünk, verseny után hideg fejjel átgondolva már a következő versenyre még felkészültebbek leszünk, de nem vagyok telhetetlen. Büszke vagyok rájuk, és remélem, hasonló sikerekben lesz még részünk a jövőben!
Norbinak, a TankCarp atyjának pedig köszönök minden energiát, segítséget és tudást, amit az utóbbi 3 évben átadott nekem, ezt a győzelmet neki ajánlom!
Ui.: 48 kg bojli fogyott, amiből én csöveztem be 40 kg-ot. Új rekord számomra 😂 Külön öröm számomra, hogy a balesetem után eljutottam oda, hogy ezt fizikailag bírtam, és a verseny végén nem kellett sem gyógyszerhez nyúlnom, és ki sem dőltem. Lehet, újra előveszem egy nagy álmom: egy hitelesített 200 méter feletti dobás… de ez a jövő zenéje!
TankCarp – Siker a te kezedben
TankMalac – Túrd a bojlit"
Gratulálunk! Kristóf Lőrincz Gergő Puskás Fáró Máté
