06/10/2025
Ez Debrecen! Ez Debrecen! - 1958
Január 5-én hazaérkezett a csepeli szabadkikötőbe a Debrecen tengerjáró hajó, Zentai János kapitánnyal a fedélzeten. Előző év október 20-án indultak, Izmirt, Lattikiát, Bejrútot, Port Szaidot érintve Alexandria volt az úticél. A hajó gyapotot és bőrt hozott, továbbá a Debrecen szállította a damaszkuszi vásáron bemutatott magyar árukat is. Az 1150 tonna hordképességű, 77 méter hosszú hajó 1939-ben készült (akkor még a Kassa nevet viselte), 2 darab 400 lóerős motor hajtotta. Az Alexandria-Budapest rekordot 11 nap 8 órás eredménnyel tartotta. (1998-ban „nyugdíjazták”, 2006-os felújítása óta rendezvényhajó Budapesten, a Parlamenttel szemben.)
Február 10-én lépett életbe a MALÉV új menetrendje, miszerint hétköznaponként 3 gép közlekedik Budapest és Debrecen között. A reggeli járat 7,20-kor indul a fővárosból és 8,20-kor landol. Az esti pedig 16,00-kor száll fel Debrecenből és 17,00-re érkezik vissza Budapestre. További érdekesség, hogy július 26-tól Debrecen-Siófok hétvégi járat is indult (18 utassal), ami másfél órára rövidítette le a Balatonra utazás idejét!
Debrecenbe került két KUKA 400 ezer forintért! A csehszlovák köztisztasági gépek összesen 1000 belvárosi házból végezhetik el a szemétgyűjtést, pormentesen ürítve a jól záródó fém szemeteseket. A fejlesztés mindenki tetszését elnyerte, a Debreceni Köztisztasági Vállalat el is kezdte csökkenteni a lófogatú szemeteskocsik számát és további gépesítést tervezett. Az év végére már a harmadik Kuka is üzembe állt!
Zsúfolt nézőtér előtt vetítette „A spanyol kertész” című angol filmet a Víg Mozi, a város második szélesvásznú filmszínháza. Az új 10 méteres vásznat három régebbi darabból varrták össze a Moziüzemi Vállalat dolgozói, társadalmi munkában. A megyében egyébként 121 mozi működött, Debrecenben például a Víg, az Apolló, a Meteor, az Ifjúsági, a Bem, a Klinika, az Olympia (a Vámospércsi úton), a Móricz (a Nagy Sándor-telepen), a Bocskai (a Sámsoni úton), az Árpád (a Jánosi utcán), az Oláh Gábor (a Tégláskertben). Három kertmozi is volt: a Meteor, a Stadion és a Petőfi Kert. A háború alatt megrongálódott Hungária Mozi előcsarnokát és nézőterét zöldség- és gyümölcstárolóként használták, de már tervben volt a felújítása.
Debrecennek ekkoriban 135-140 ezer lakosa volt. Az átlag szakmunkásbér havi 1100-1200 forint körül alakult, két gyerek után járó családi pótlék 75 forint, a 10 év szolgálati idő után járó állami nyugdíj legalább a munkabér 50%-a, az öt év tagság után járó TSZ-nyugdíj pedig 315 forint. Egy kétszobás OTP-öröklakás ára 150 ezer forint körül mozgott. Egy öttalálatos lottószelvény akár 1 millió forintot is jelenthetett.
Gyermeknap alkalmából kerékpár- és rollerversenyt rendeztek a Bethlen utca és a Füvészkert környékén. Az óvodások rollerbajnoka Harsányi Lacika lett, az iskolások egyik kategóriájában Csizmadia Pistuka győzött, de dícséretes Szabó Gabriella negyedik helye, aki hat fiút is megelőzött! A győztesek és a helyezettek új rollereket, labdákat, mesekönyveket és mozijegyeket kaptak.
Az év egyik legérdekesebb kulturális eseménye volt, hogy június 9-én (Budapest, Miskolc és Szeged mellett) Debrecenben is fellépett a „Fekete Gyöngy”, azaz Josephine Baker (1906-1975), a „világszerte ismert kitűnő néger ének- és táncművésznő”.
A Művelődésügyi Minisztérium rendelete értelmében a városi tanács művelődési osztálya Debrecenben is megszervezte az általános és középiskolai orosz tagozatú osztályokat. Az 1958-59-es tanévtől kezdve orosz tagozat működött a Füvészkert utcai általános fiúiskolában és a Kossuth Lajos általános leányiskolában (V. évfolyamtól kezdve). Orosztagozatú gimnáziumi osztályokat indított a Csokonai Mihály leánygimnázium (már 1951-ben!) és a Tóth Árpád fiúgimnázium.
Jávor Nándor (1912-1999) elvtárs személyében új tanácselnöke lett a városnak (1958-tól 1963-ig), az „elkövetett hibáik” miatt Ménes János eddigi tanácselnököt (és helyettesét, Keresztes Jánost is) felmentették tisztsége alól. Jávor korábban lakatos-esztergályos, majd a Járműjavítő Vállalat igazgatója volt és nem mellesleg a DVSC egyik védelnöke. Debrecenből távozása után a szolnoki Járműjavító igazgatója lett.
Szeptember 20-ra tűzték ki, de novemberre csúszott a Debreceni Állatkert megnyitója. Az építési és felszerelési költségek 430 ezer forintra rúgtak. Egzotikus állatokat a Fővárosi Állatkert adott, míg az Állami Erdőgazdaságok saját állományukból ajánlottak fel szarvasokat, őzeket, vaddisznókat, vadmadarakat és még egy muflont is. Román Sándor elvtársat, a Kertészeti Vállalat igazgatóját Lengyelországba küldték tapasztalatcserére, az ottani állatkertek megtekintésére. A varsói állatkert farkasokat, lámákat és medvéket küldött. A belépődíj felnőttek részére 2, gyermekeknek 1 forint volt. Az első közönségkedvenc szupersztárnak a Gyuri nevű csacsi számított.
Szilveszterkor már 25 taxi működött Debrecenben, hiszen 1958. folyamán 6 új Moszkvics, majd az év végére 6 új Warszawa érkezett a városba. A taxi telefonos hívószáma a 33-33 volt.
