Ha jó az idő, szétégsz a napon, ha rossz bőrig ázol és a holmid csupa vizes lesz, ha fúj a szél megszakadsz az egész napos erőlködésben. A fenekedet feltöri az ülés, a tenyeredet az evező. Éjjel a kemény föld nyomja a hátad. Legfeljebb egyszer jutsz meleg vizes fürdőhöz, a kezed sem tudod rendesen megmosni az amúgy rendszertelen étkezések előtt. Elmarad a reggeli meleg kávé vagy kakaó, egy hétig c
sak törökülésben vacsorázol, méghozzá késő este. Nem sorolom tovább, így is látod, mi a jó az egészben. Aztán hazamész és hiányzik a folyó illata, a tábori esték hangulata, nincsenek ott a csinos lányok és a mosolygós fiúk, a múlté a nyár semmittevése, a könnyen jött barátságok. Vannak más túrák is, Jezer-túra azonban csak egy. Más társaságokkal is találkoztam már a folyón, beszélgettünk. Ha a pólómon nem látták az emblémát, megkérdezték milyen túrán vagyok. „Aha Jezer.”, mondták aztán halkan. Ha eljössz, megtudod miért. Duronelly Péter – közgazdász, hosszú évekig túravezető, szervező
