Hepp Gréta, pre- és rehabilitációs tréner

23/04/2026

A gyógyulás legnagyobb gátlója: a bizonytalanság

„Szabad ezt mozgatni?”
„Nem rontok rajta?”
„Mi van, ha rosszabb lesz?”

A bizonytalanság óvatősabbá tesz, főként ha fájdalomról van szó. Aztán egy idő után már nem csak óvatos vagy, hanem bizonyos mozdulatokat kerülni kezdesz.

Ez érthető akkor, amikor nem tudod, hogy mi történik veled, és félsz. Viszont ezzel akaratlanul is be tudod szűkíteni a mozgásodat.
A tested pedig alkalmazkodik ehhez is:
kevesebb mozgás → csökkenő mozgástartomány→ csökkenő terhelhetőség

És már nem is az eredeti probléma a legnagyobb gond, hanem az, hogy nem mersz visszatérni a mozgáshoz.

Ha ismerős ez az állapot, és nem tudod, merre indulj, szívesen segítek.
Sokszor már az is nagy lépés, ha van egy tiszta irány, amivel el tudsz indulni.

21/04/2026

A 4 leggyakoribb derékfájás-típus – te melyikben ismertél magadra?

A „fáj a derekam” önmagában még nem mond túl sokat.
A derékfájás mögött ugyanis nagyon különböző okok állhatnak.

A munkám során leggyakrabban négy típussal találkozom:

1. Homorításra jelentkező fájdalom
Hosszabb állás vagy lassú séta közben jelenik meg.
A hason fekvés általában kellemetlen.
Az előrehajlás, az ülés vagy egy kis „kiroppantás” viszont gyakran megkönnyebbülést hoz.

2. Domborításra jelentkező fájdalom
Sok ülés után, felülés közben jelentkezik a fájdalom, néha zsibbadás is társulhat hozzá.
A séta általában javít a helyzeten.
A hason fekvés sokszor kifejezetten jól esik.

3. Kompresszióra (összenyomódásra) jelentkező fájdalom
Egyoldali cipelés, felfelé pakolás vagy ugrásból való leérkezés válthatja ki.
A fekvés általában enyhíti a panaszokat.

4. Nem specifikus derékfájás
Hol itt, hol ott jelentkezik, nehéz pontosan megfogalmazni.
Gyakran erősödik hosszabb egy helyben tartózkodás után – például reggel vagy sok ülés után.
A mozgás és a masszázs általában segít enyhíteni.

Természetesen nem mindig lehet egyetlen kategóriába besorolni a problémát.
De már az is sokat segít, ha elkezded megfigyelni: mikor, milyen mozdulatnál vagy helyzetben jelentkezik a fájdalom.

Innen lehet elindulni.

Te melyiknél ismertél magadra?
Írd meg kommentben! Később mind a négy típusról részletesebben is írok.

15/04/2026

Sok oka lehet annak, ha egy fájdalom hosszabb ideig fennmarad.

Sportrehabilitáció során gyakran találkozom olyan helyzetekkel, amikor a szövetek már meggyógyultak vagy nem mutatható ki jelentős sérülés, a fájdalom mégis tartósan jelen van.

Ilyenkor érdemes az idegrendszer működésére is gondolni.

A test és az idegrendszer szorosan együtt dolgozik. Ha valaki tartós stresszben, bizonytalanságban vagy fokozott készenléti állapotban van, az idegrendszer érzékenyebbé válhat az ingerekre.

Mintha a „hangerő” lenne feljebb tekerve.

Ugyanaz az inger erősebbnek érződhet, és bizonyos mozdulatok is hamarabb válthatnak ki fájdalomérzetet.

Ez könnyen egy körfolyamattá alakulhat:
fájdalom → aggodalom → fokozott figyelem a tünetre → a fájdalom erősebb megélése.

Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem azt jelenti, hogy a fájdalom „csak fejben dől el”. A fájdalom mindig valós tapasztalat, amelyben a test és az idegrendszer együtt vesz részt.

A rehabilitáció során ezért sokszor nemcsak a szövetek állapotát érdemes figyelembe venni, hanem azt is, milyen állapotban van az idegrendszer.

Volt már olyan tapasztalatod, hogy stresszesebb időszakban erősebbnek érezted a fájdalmat?

26/03/2026

Nem a fájdalmas testrészeddel foglalkozom, hanem veled.

Amikor valamilyen panasszal érkezel hozzám, akkor te már pontosan tudod, hogy a fájdalom hol jelentkezik.

És persze ezekkel is foglalkozunk. De a közös munka nem itt kezdődik.

Mert a test ritkán működik úgy, hogy egyetlen pont „elromlik”, és csak azt kell megjavítani.

Sokkal inkább egy rendszerként működik, ahol minden összefügg mindennel:
a mozgásminták, a terhelés, a korábbi sérülések, a regeneráció, a mindennapi szokások.

Ezért amikor együtt dolgozunk, nem csak azt nézem meg, hol fáj, hanem azt is, hogy
– hogyan mozogsz,
– milyenek a szokásaid, pl. Hogyan alszol
– mi lehet az a pont, ahol az egész történet elindult.

Néha a térdfájdalomért a boka a ludas.
Máskor a vállprobléma mögött a nem megfelelő légzési technika vagy épp egy túlterhelés áll.

A célom nem csak az, hogy csillapítsuk a tünetet, hanem hogy megértsük a történetedet.
És amikor ez megvan, sokkal könnyebb valódi változást elérni.

Itt tudsz hozzám időpontot foglalni Budapestre vagy Szentendrére:
https://hepprehab.hu/idopontfoglalas/

24/03/2026

Mit nyersz, ha részt veszel az Alternatív nyújtás workshopon?

A workshopról egy olyan rendszerrel térsz majd haza, amit be tudsz építeni a saját rutinodba.

Konkrétan miben segíthet?

– Gyorsabb regeneráció az edzések között
– Nagyobb mozgástartomány, ami hatékonyabb mozgást jelent
– Kevesebb túlterheléses panasz
– Jobb izomkontroll és testérzet, ami sport közben is érezhető
– Célzott protokollok a leggyakrabban túlterhelt területekre

A workshopon megtanulod azt is, hogy
– mikor érdemes nyújtani,
– mikor nem,
– és hogyan lehet az idegrendszert is bevonni a lazításba.

A cél az, hogy legyen egy 3–6 perces, működő rutinod, amit be tudsz építeni a saját rutinodba. Akár bemelegítéshez, akár regenerációhoz.

Ha hobbi-, félprofi vagy profi sportolóként szeretnél tudatosabban dolgozni a tested mobilitásán, akkor szeretettel várlak a következő workshopon.

📅 Alternatív nyújtás workshop – március 28.

👉 Jelentkezés:
https://subscribepage.io/dtaDBw

23/03/2026

Alternatív nyújtás workshop – március 28.
Még van néhány szabad hely!

Sokszor hallom azt, hogy a nyújtás „kötelező rossz”.
Megcsináljuk, mert tudjuk, hogy kellene… de valahogy nem esik jól, vagy nem érezzük az igazi hatását.

Az Alternatív nyújtás workshopon pont ezen dolgozunk.
Megnézzük, hogy a nyújtás hogyan lehet egy olyan rendszer, ami valóban segít ellazítani az izmaidat.

A workshop március 28-án lesz, és már csak néhány szabad hely maradt.

👉 Bővebb információk, és jelentkezés itt:

https://subscribepage.io/dtaDBw

19/03/2026

Köszönöm az ajánlást 😊🙏

Jó reggelt Mindenkinek🤗🌞☕️
Három évvel ezelőtt leestem egy létra tetejéről, és súlyosan megsérült a vállam. Elmentem baleseti sebészetre, készült röntgen, törést nem találtak, de a fájdalom nagyon erős volt. Jegeltem, kezeltem, de a panaszok nem múltak el. A vállamban valami elmozdulhatott vagy befeszülhetett, mert a kar felemelése fájdalommal járt.

Több helyen jártam, csontkovácsnál is, de nem hozott javulást. Végül eljutottam Hepp Grétához, aki fájdalomterápiával – pre- és rehabilitációs trénerként dolgozik. Mivel csak egy évvel később kerültem hozzá, előre jelezte, hogy a kezelés hosszabb lesz. Hat-nyolc alkalom után azonban teljesen helyreállt a vállam.

Egy barátom teniszkönyökkel küzdött, neki is ajánlottam Grétát. A kezelések után az ő panasza is megszűnt.

Később az én hibámból visszatértek a fájdalmaim, mert nem végeztem el a kapott gyakorlatokat. Három-négy hónapja ismét erős fájdalom jelentkezett, ezért újra felkerestem. Már a második kezelés után érezhető a javulás, de a folyamat még tart.

Úgy gondolom, hogy az olyan módszer, amely nem jár műtéttel vagy gyógyszerszedéssel, sok esetben előnyös választás lehet.

Grétát ajánlom mindenkinek, akinek boka-, térd- vagy vállproblémája van. Hepp Gréta, pre- és rehabilitációs tréner Nagyon köszönöm munkáját!🙏

18/03/2026

A mobilitás és a regeneráció gyakran az a terület, amivel csak akkor kezdünk foglalkozni, amikor már fáj valami.

Pedig ha sportolóként rendszeresen edzel, a tested folyamatos terhelés alatt van: mikrosérülések keletkeznek az izmokban, a szövetek feszülnek, és egyoldalú terhelés esetén akár a mozgástartományok is beszűkülhetnek.

Lehet, hogy apró jelekkel kezdődik:
– kicsit nehezebben nyílik a csípő
– hamarabb feszül a vádli
– a váll már nem mozog olyan szabadon

Később viszont ezekből lesznek a túlterheléses panaszok.

𝐀𝐳 𝐀𝐥𝐭𝐞𝐫𝐧𝐚𝐭𝐢́𝐯 𝐧𝐲𝐮́𝐣𝐭𝐚́𝐬 𝐰𝐨𝐫𝐤𝐬𝐡𝐨𝐩𝐨𝐧 𝐚𝐳𝐭 𝐭𝐚𝐧𝐮𝐥𝐣𝐮𝐤 𝐦𝐞𝐠, 𝐡𝐨𝐠𝐲𝐚𝐧 𝐥𝐞𝐡𝐞𝐭 𝐚 𝐧𝐲𝐮́𝐣𝐭𝐚́𝐬𝐭 𝐮́𝐠𝐲 𝐡𝐚𝐬𝐳𝐧𝐚́𝐥𝐧𝐢, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐚𝐳 𝐯𝐚𝐥𝐨́𝐛𝐚𝐧 𝐭𝐚́𝐦𝐨𝐠𝐚𝐬𝐬𝐚 𝐚 𝐬𝐩𝐨𝐫𝐭𝐭𝐞𝐥𝐣𝐞𝐬𝐢́𝐭𝐦𝐞́𝐧𝐲𝐭.

Konkrétan:

– hogyan növeld a mozgástartományod anélkül, hogy „túlnyújtanád” az izmaid
– hogyan lazítsd a túlterhelt területeket (csípő, comb, vádli, váll)
– hogyan gyorsítsd a regenerációt edzések között
– hogyan építs be egy 3–6 perces mobilitási rutint az edzéseid köré

Egy rendszert viszel haza, amit sportolóként azonnal használni tudsz.

📅 Alternatív nyújtás workshop – március 28.

👉 Jelentkezés:
https://subscribepage.io/dtaDBw

12/03/2026

A legtöbb sportoló nem az első sérülésnél hibázik, hanem a visszatérésnél.

Amikor végre elmúlik a fájdalom, és újra lehet edzeni, sokan úgy érzik: „oké, akkor minden rendben.”

A következő lépés: (főként tavasszal a szezonkezdésnél) több kilométer, nagyobb intenzitás, gyors visszatérés.

Ez teljesen érthető, emberi dolog.

Ebből akkor lesz gond, amikor egy korábbi sérülés rehabilitációja még nem zárult le teljesen, de a terhelés már újra emelkedik.

Ilyenkor gyakran jelennek meg:
– visszatérő fájdalmak
– furcsa, kompenzált mozgások
– újabb túlterheléses sérülések

Sportrehabilitációs trénerként nagyon érdekel, hogy a sportolók oldaláról hogyan néz ki ez a folyamat.

Mi a legnehezebb a rehabilitációs folyamatban?
Mi frusztrál a legjobban sérülés után?
Mi hiányzik a rehabilitációból, ami miatt nehéz befejezni?

Ezért készítettem egy rövid, 3–5 perces kérdőívet.

A válaszaid segítenek abban, hogy egy olyan programot építsek, ami valóban támogatja a sportolókat a sérülés utáni visszatérésben.

A kérdőív végén pedig kérheted a 10% kedvezményes kuponkódot az új rehabilitációs programomhoz.

👉 Töltsd ki itt:
https://forms.gle/1hbmzxKcoyE1ZRAm9

09/03/2026

𝑨 𝒇𝒂́𝒋𝒅𝒂𝒍𝒐𝒎 𝒆𝒍𝒎𝒖́𝒍𝒕 ≠ 𝒓𝒆𝒉𝒂𝒃𝒊𝒍𝒊𝒕𝒂́𝒄𝒊𝒐́ 𝒗𝒆́𝒈𝒆.

Szakemberként sajnos én is gyakran tapasztalom, hogy 𝒔𝒐𝒌 𝒔𝒑𝒐𝒓𝒕𝒐𝒍𝒐́ 𝒔𝒛𝒂́𝒎𝒂́𝒓𝒂 𝒂 𝒔𝒆́𝒓𝒖̈𝒍𝒆́𝒔 𝒓𝒆𝒉𝒂𝒃𝒊𝒍𝒊𝒕𝒂́𝒄𝒊𝒐́𝒋𝒂 𝒐𝒕𝒕 𝒆́𝒓 𝒗𝒆́𝒈𝒆𝒕, 𝒂𝒎𝒊𝒌𝒐𝒓 𝒎𝒆𝒈𝒔𝒛𝒖̋𝒏𝒊𝒌 𝒂 𝒇𝒂́𝒋𝒅𝒂𝒍𝒐𝒎.

Újra lehet futni, edzeni, úgy tűnik minden rendben. Csakhogy a rehabilitáció valójában nem itt fejeződik be.

Ha a folyamat túl korán zárul le, később gyakran jelentkeznek olyan problémák, mint például:

– visszatérő fájdalom
– kompenzációs mozgásminták
– túlterheléses sérülések
– vagy az az érzés, hogy „valami mégsem az igazi”

A tavaszi szezoninduláskor sok ilyen helyzet kerül felszínre. A téli időszak után sokan gyorsan szeretnék visszahozni a formájukat, és a terhelés hirtelen megugrik.

Pont ezért készítettem egy rövid, 3–5 perces kérdőívet, hogy jobban megértsem, hogyan élik meg a sportolók a sérülések és a visszatérés folyamatát.

Ha kitöltöd, segítesz abban, hogy egy olyan rehabilitációs program szülessen, ami valóban a sportolók valós problémáira ad választ.

A kérdőív végén pedig kérheted a 10% kedvezményes kuponkódot az új programomhoz.

👉 Töltsd ki itt:
https://forms.gle/1hbmzxKcoyE1ZRAm9

02/03/2026

A legnagyobb hiba, amit elkövethetsz a gipsz levétele után?

Az, hogy túl sokat… vagy túl keveset mozogsz.

Sokan ilyenkor megkönnyebbülnek: „Végre lekerült, mehet minden tovább.”
Mások viszont annyira félnek az újrasérüléstől, hogy szinte alig mernek ráterhelni.

Az igazság valahol a kettő között van.

Bár a csont meggyógyult, a szöveteknek, izmoknak, ízületeknek és az idegrendszernek még idő kell, hogy újra együtt tudjanak működni.
A terhelhetőség ilyenkor jelentősen lecsökken, és ha ezt nem vesszük figyelembe, könnyen jön a visszaesés.

A videóban elmondom, mi az a kulcslépés, amit először meg kell tenned a gipsz levétele után, hogy stabil alapokra építsd vissza a mozgásod.

Ha hobbi- vagy profi sportolóként most fog lekerülni rólad a gipsz, és nem szeretnél a nulláról újrakezdeni, keress bátran.
Szívesen segítek abban, hogy a visszatérés tudatos és biztonságos legyen.