08/09/2019
Nemrég valóra váltottam egy kisebb álmom, amit már régóta dédelgettem: elmentem barátaimmal megtanulni SZÖRFÖZNI! 🏄♀️🏄♀️🏄♀️
Azt gondolná az ember, hogy ha bátor, meg síelni megtanult egy hosszú nap alatt, akkor nem lehet olyan ördöngős nagy dolog ez sem. Na jó, azt mondták, hogy nehéz sport, adjunk neki 2 napot! :)
Aztán ott vagy, még fel is tudsz állni az első nap, örülsz a fent töltött 3 mp-nek, de 2 óránál tovább nem bírod.😱 Mert hát dacolni kell a hullámokkal, felpattanni, leugrani, visszamenni a mélyebb vízbe, evezni, türelmesen kivárni, és nem vesztegetni feleslegesen energiát. Persze az elején még nem tudod mi lesz felesleges és mi nem...😏 Ráadásul egyensúlyi feladat így még az idegrendszer is hamar elfárad közben. Tehát sokat "kivesz" az emberből még akkor is, ha külön felkészítő edzéseket is végzünk előtte, és alapvetően is jó érzéked van a sportokhoz. És így hiába a gyors felállás az igazi hullámlovaglás majd csak soká jön el!
Eljön, ha türelmes vagy és figyelsz, tudatosan javítasz alkalomról alkalomra a technikán, észreveszed, ha fáradsz, és hagysz időt pihenésre, akkor eljön a várva vért élmény, és még élvezed is, szereted is, tovább akarod gyakorolni, újra meg újra átélni, csak ki kell tartani! Bevallom, nekem is fárasztó és macerás volt az elején a beöltözésekkel, a rettentő hideg vízzel, a nagy széllel együtt, még annak ellenére is, hogy én akartam ezt saját magamnak, nem más erőltette rám. Nekem is győzködnöm kellett néha magam, hogy dede ezért jöttem, menni kell, gyakorolni, akkor is ha inkább aludnék még reggel.🙄 Aztán pár nappal később, tádááám, összeért minden. Tudatosult, beidegződött, és az utolsó nap utolsó 2 órája minden addigi fáradozást megért. Mindent! Az összeset! Nagyon élveztem a hullámokat, a szelet, a vizet, azt, hogy képes vagyok kontrollálni a szörfdeszka mozgását alattam, hogy az oktatóm széles mosollyal, nagy pacsival vár, és büszke rám. Hogy elismerő bólgatásokat kapok jelezve, hogy na ezaz, csak így tovább! :) …most is nagyon jó érzés visszagondolni… :)
Tudom, nem nagy csillagászati mutatvány egy szörfözés és nem nyertem vele bajnoki címet sem, nem mondhatom még azt sem, hogy mestere vagyok, de én az ilyen kisebb elért céljaimnak is nagyon tudok örülni, ezekből merítek erőt, feltöltődöm, és haladok tovább előre. A nehezebben elért eredményt pedig még jobban is becsülöm.
Van egy célod? Reálisan megvalósítható? Ha igen, fuss neki! Nagy falatnak tűnik? Akkor oszd le rövidebb távú részcélokra, dolgozz érte, érd el, éld és ünnepeld meg mikor elérted, megéri! Ha hagysz időt magadnak, megfigyelsz, javítasz, pihensz, tovább-küzdesz, akkor el fogod érni, amit szeretnél, és attól, hogy nem volt könnyű, hogy nem adtad fel, csak még jobban fogod értékelni a megvalósult eredményt, és mellette magadat is!😊❤
Ne félj hozzá segítséget, tanácsot kérni, csoportban dolgozni, másokkal megosztani a célodat, mert nem leszel kevesebb tőle, ugyanúgy Te dolgozol érte keményen, viszont lehet egy picivel hamarabb eléred általuk a vágyott eredményt. :)
Itt a szeptember, pihentünk, töltődtünk a nyáron, így most célokra, kalandra, és mozgásra fel! Légy fittebb, mint tegnap! ;)
