10/12/2012
Miért van szükség fehérjékre???
Fehérjékből épülnek fel testünk szöveteinek, sejtjeinek bizonyos részei, a fehérjéket megtaláljuk az izomszövetben, a kötőszövetekben, inakban, szervekben, a bőrben, a hajban és a körmökben is. Fehérje szükséges az új szövetek növekedéséhez, felépítéséhez, a szövetek újjáépítéséhez és számos anyagcsere-folyamathoz, valamint felhasználhatók az energianyerő folyamatok üzemanyagaként is.
Szükség van fehérjékre a test majdnem minden enzimje, valamint különböző hormonok és ingerületvezetők képzéséhez. A fehérjék szerepet játszanak a szövetek optimális folyadékháztartásának optimális egyensúlyában, a sejtekből induló tápanyagszállításban, az oxigénszállításban, a vérkeringés szabályozásában.
Mik az aminosavak ?
A fehérjék 20 aminosavból épülnek föl. Ezek számos módon képesek kapcsolódni, így fehérjék százait képesek létrehozni az emberi testben. Az emésztés során a fehérjék egyszerű aminosavakká és dipeptidekké bomlanak le. 12 aminosav képes a testen belül más aminosavakból , szénhidrátból és nitrogénből felépülni, ezeket másodlagos aminosavaknak nevezzük. fehérjék szerepe az edzésbenA másik 8 esszenciális aminosav, ami azt jelenti, hogy ezeket tartalmaznia kell az étrendünknek, hiszen ezeket a szervezet nem képes előállítani.
A szerteágazó láncú aminosavak 3 esszenciális aminosavat tartalmaznak szerteágazó molekulakonfigurációval: valin, leucin, izoleucin. Ezek alkotják az izomfehérjék egyharmadát és életfontosságúak a másik két aminosav, a glutamin és az alanin miatt, amelyek nagy mennyiségben szabadulnak föl aerob edzés során. Az izmok közvetlenül is használhatják őket üzemanyagként, különösen akkor, ha az izomglikogén kiürül. Esszenciális aminosavak:izoleucin, leucin, lizin, metionin, fenilk-alanin, triptofán, valin, treonin. Másodlagos aminosavak: alanin, arginin, aszparagin, asparticsav, cisztein, glutaminsav, glutamin, glicin, hisztidin, prolin, szerin, tirozin
A fehérjéknek általában 4 típusát ismerjük táplálék-kiegészítőként:
1. Savófehérje
2. Kazein
3. Szójafehérje
4. Tojásfehérje
A savófehérje az egyike tejben található 2 nagy fehérjének. Akkor képződik, amikor a tej megalszik ( sajtkészítéskor ), elkülönítik a megalvadt részt ( amelyik főleg kazeint tartalmaz ) a savórésztől. ( amelyik laktoalbumint, laktózt és zsírt tartalmaz ) A kazein a másik tejfehérje, ez aludttejből készül, amikor elkülönítjük az aludttejet és a savót. A szójafehérjét a szójababból vonjuk ki, a tojásfehérjét az egész tojásban találhatjuk.
A fehérje anyagcsere
A szövetfehérjék folyamatosan bomlanak le, felszabadítva az aminosavakat a szövetekben és a vérben. Az összes fehérje fele lebomlok és újjáépül minden 150-ik napban. Az aminosavak a táplálékból szívódnak fel és azokból a másodlagos aminosavakból, amelyek a testben nitrogénből és szénhidrátból keletkeznek.
Az aminosav felhasználásnak két útja van:
1. új fehérjék felépítésére használjuk
2. oxidálódnak és energiaszolgáltatóvá válnak
Az energiatermelés során a fehérjemolekulák nitrogén része vagy a vizeletben vagy izzadságként kiválik.
A fehérje és az edzés
Hogyan befolyásolja az edzésmunka a fehérjeszükségletet?
Számos állóképességgel és súlyzós gyakorlatokkal foglalkozó tanulmány arról számol be, hogy jelenleg az ajánlott bevitel 0,75 g/tskg, amely megfelel azoknak az embereknek, akik rendszeresen sportolnak.fehérjék szerepe az edzésben Fehérjepótlás szükséges az edzés előtti és alatti megnövekedett fehérjelebontás kompenzálásához és a helyreállás és növekedés megkönnyítésére. Az edzés során az enzimek oxidálása aktiválja az izomban lévő fontosabb aminosavakat, amelyeket aztán üzemanyagként használunk fel. Minél hosszabb a gyakorlás időtartama, minél magasabb az intenzitása, annál több fehérje lebontására van szükség. A fehérjeszükséglet az edzés típusától, időtartamától, intenzitásától függ.
1. Állóképességi edzés
A hosszabb és intenzívebb állóképességi edzés megnöveli a fehérjeszükségletet, az edzés alatti megnövekedett fehérjebontás kompenzálásához a szervezetnek több fehérjére van szüksége. Amikor a glikogén raktárak kiürülnek, ami 60-90 perces állóképességi edzések során fordul elő, bizonyos aminosavakat energiaként használhatunk fel. Ezek közül az egyik, a leucin átalakul egy másik aminosavvá, alaninná, melyből a májban glükóz lesz. Ez a glükóz visszakerül a véráramba, a vér elszállítja a működő izmokba, ahol energiaként használódik fel. Valójában, amikor a glikogénraktárak alacsony szinten vannak, a fehérjék az energiatermeléshez több mint 15%-al járulnak hozzá. Másodlagosan a többletfehérje az intenzív állóképességi edzés után az izomszövetek helyreállításához szükséges.
2. Erőedzés
Az erősportolóknak több fehérjére van szüksége, az izomnövekedés fokozott ingert jelent, ehhez szükség van a pozitív nitrogénegyensúlyra: a szervezet több fehérjét tart vissza, mint amennyit kiválaszt vagy felhasznál. A szükségesnél kevesebb fehérje felvétele lassúbb erőnövekedést eredményez, vagy egyenesen izomveszteséggel jár. Az edzés során a szervezet képes alkalmazkodni a fehérjefelvétel kisebb változásaihoz: a túlzott mértékű fehérjebevitelhez a felesleges aminosavak energiává való oxidálásával alkalmazkodik. Fontos, hogy megértsük: a magas fehérjetartalmú étrend önmagában nem eredményez erő- vagy izomnövekedést, ez csak optimális fehérjebevitellel kombinált ellenállásos edzéssel lehetséges.
