27/05/2025
Mindig is tudatosan álltam a dolgokhoz.
Talán az első meghatározó emlékem erről az, amikor kislány voltam és sokat veszekedtünk az öcsémmel.
Annyira bántotta már a lelkemet az a sok vita meg egymás bántása, hogy kiakadtam. Sehova sem vezetett.🤦♀️
Majd arra gondoltam, mennyire szeretem őt – már gyerekként is rajongtam érte – és mivel én vagyok az idősebb, legyek én az “okosabb”, aki enged.
Egyszer csak megfogalmazódott bennem, hogy dönthetek másképp.
Én mostantól az a nővér leszek,
aki szereti az öccsét,
támogatja az ötleteit (sárral vakolni a falat in the first place👌),
és nem megy bele minden lényegtelen vitába.
Egyszerűen perspektívát váltottam, elkezdtem szeretettel fordulni iránta,
és megérteni, ő hogyan látja a világot.
És láss csodát: elkezdtem ugyanezt visszakapni tőle.💗🥹
A veszekedések elmúltak,
a kapcsolatunk sokkal szeretetteljesebb lett, és rengeteg olyan élményem van,
ahol közösen alkottunk valamit,
vagy éppen jóízűen együtt unatkoztunk.
Szóval eléggé magaménak érzem ezt a témát, azóta is szeretem ezt képviselni a mindennapokban, és szerintem fogok még róla posztolni nektek.
Mert mindig van választásunk 💕