06/04/2026
Valamikor múlt csütörtökön fogalmazódott meg a cipőtesztelős félmaraton ötlete, amikor megvilágosodtam, hogy 4 Margit kör ~21.2 kilométernek felel meg. 🤓
Már jó ideje szemezgettem a HOKA lemezes cipőinek a tesztelésével, így itt volt a tökéletes alkalom 4 karikára. A Rocket X & Mach X vonal alapjáraton nem opció az én "futó"technikámhoz 😆 (minő meglepetés); de 5km-be még nagyon keveseknek törött bele a foga, még akkor is, ha az egyáltalán nem ideális cipőben lett teljesítve. A Mach 6-val régóta elfogult vagyok, így a Mach7 is kötelező darab, míg a Cliftonnál mindig azt látom, hogy a többség elégedetten csettint, ha meg van a megfelelő méret.
A sorrend felállításánál először a RocketX, MachX, Mach és Clifton vonalon agyaltam, de aztán úgy voltam vele, hogy azzal kezdek amire a leginkább kíváncsi vagyok -> Mach7 -> Rocket X3 -> Mach X3 -> Clifton10. 😃
Utoljára az 5nap/5főváros projekt keretén belül volt mankó a kezemben, és az edzőteremben se voltam gyakori vendég. Így az állóképességem valahol a 0 és a -7 között van jelenleg.
Teljesen logikus, hogy ilyenkor kell félmaratont futni 😅
Mondanám, hogy jó volt, de nem ildomos hazudni. Pedig az első 5.31 km nagyon jól körbe ért. Végig jól mozogtam, nem volt gond se a testtel, se a cipővel, és ha nincs ez a tesztelős agymenés, akkor simán ebben a cipőben futok tovább még 3 kört.
10/10
Felhúztam a karbonost, és kb.700 méter után tudtam, hogy soha többé 😅 egyszerűen túl "kicsi" vagyok ehhez a cipő geometriához, és nem is igazán fogok belenőni mostanában. Alapból a Rocket X3 egy versenyló, amit csak tapasztalt zsokéknak ajánlott. De ezzel az ugrálós, egyszer lábfejre, egyszer sarokra érkezős technikámmal, plusz mankókkal nem igazán találtam a kémiát. Kivittem a kört becsületből is, de nem én leszek a célközönsége ennek a cipőnek. Viszont, akik üzemihőmérsékletre tudják hozni, azoknál 10/10, nálam ez így egy karcsú 5/10.
Sejtettem, hogy ezek után a MachX se fog világot váltani nálam. Az agresszívabb kiállítás itt se segítette a mozgásomat. Próbáltam csak lábfejre érkezni még ugrásnál is, de akkor meg agyon feszítettem a vádlimat. A kör közepén esett le, hogy eddig minden lépésre figyeltem, és a körök között még ettem és ittam is, de egy dolog teljesen kimaradt: a sótabletta, így óvatosabbra vettem az amúgy is dadogós tempót, benyaltam egy zselét, és bebatyogtam a "finishbe". Ez is 5/10.
Az utolsó karikára maradt a Clifton, ami a szélesebb kaptafával és puha talppal felüdülés volt. Itt mentálisan fogott meg az edzéshiány, és nem igazán sikerült felboostolni magam se kávéval, se zselével. Kínlódtam, sétáltam és vártam a végét. Egyetlen pozitívum ebben a körben a cipő adta kényelem volt -> 9/10.
A testem és elmém valahogy ebben a körben nem volt egy szórakoztató partner.
Ismét bizonyosságot nyert, hogy ez a monoton aszfalt/rekortán dolog nem nekem való. De legalább fontos tapasztalatokat gyűjtöttem cipő téren. Valami hasonló lélek-karcoló bolondságot a terepes modellekkel is ki fogok próbálni.
Kihívásnak jó volt. Leckének tökéletes.
Hivatalos félmaratont futni is jó lenne valamikor, de a 3 órás szintidőhöz még nagyon sokat kell "gyúrni". 🙄 Ha következőkor a Margit-szigeten köröznék vágjatok hátba 😆
