04/01/2021
Sziasztok, egyik alapítónkkal és edzőnkkel készített interjút az ITF TKD Szövetség.☝
BÚÉK! ;) 👊
ISMERJÉTEK MEG A MAGYAR ITF TAEKWON-DO KLUBJAIT és KLUBVEZETŐ MESTEREIT, a Szövetségi Honlap klublistájának sorrendjében.
👉 Olvassátok sok szeretettel Gábor Zoltán, III. Danos mesterrel, a Zion Dojang Taekwon-do Klub vezetőjével készített riportot.
🎙Kicsit személyesen kezdve szeretném, ha mesélnél magadról? A taekwon-do-n kívüli érdeklődési körödről, magánéletedről, hobbidról, jelenlegi civil foglalkozásodról?
➡️Egy könyvelő, -és adótanácsadó céget vezetek 15 éve, illetve tavaly ősszel nyitottam másod magammal egy küzdősport-termet, a Ziont, ahol boksz, kick-box, és taekwon-do edzések zajlanak jelenleg.
A Zion szívügy.
Célunk egy másolható üzleti modell létrehozása, és egy olyan támogató közeg megteremtése, amely táptalaja tud lenni sokaknak a küzdősportok tiszta értékein keresztül.
Van egy mindenben támogató feleségem és egy 5 éves, tündéri lányom. Családcentrikus vagyok, de fontos, hogy mellettük (is) önmagam lehetek.
Szeretem a tartalmas beszélgetéseket, szeretek utazni, mindig érdekelt más kultúrák és gondolkodásmódok megismerése; mindez tágítja a tudatomat, feltölt, energetizál. Segít kreatívnak maradni.
Mivel Párom is (funkcionális) edző, így aktív életet élünk. Napi edzések mellett évszaktól függően rendszeresen túrázunk, úszunk, bicajozunk, síelünk.
Nálunk előfordul, hogy utazás alatt felkelünk hajnalban futni, vagy, hogy velünk nyit és zár a sífelvonó. :)
🎙 Mióta életed része a taekwon-do, mikor, hol, kivel kezdted? Az edzésvezetési feladatok mellett kipróbáltad-e magad a taekwon-do egyéb területein is, pl. versenyzés, bíráskodás?
➡️Óvodás korom óta sportolok, de a taekwon-doval csak 21 éves koromban ismerkedtem meg, a Budayban.
Nagyon rövid időn belül megfertőződtem, s azt éreztem, taekwon-dot lélegzem.
15 év nagyon aktív időszak volt ez a Budayban. Rengeteg edzés, övvizsgák, bemutatók, edzőtáborok, versenyek.
Sokat tanultam Poós Péter Mestertől a harcművészetről, és az azon kívüli Életről is.
Idővel az edzői munkából is jócskán kivehettem a részem: övvizsgára, -versenyre való felkészítésnél, illetve szívesen támogattam a versenyzőket a coach székből is.
Hálás vagyok a Budayban töltött időszakért.
Bár a taekwon-dot elsősorban harcművészetként élem, a versenyre pedig eszközként tekintek (eszköz, amelyen keresztül fejlődhetünk), de mindig is tetszett a versenyzés világa. Imádom, ahogyan a felkészülési időszak fókuszba rak, összeszedetté tesz, jó rákapcsolódni a verseny előtti energiahullámokra, a vihar előtti csendre, majd a mérlegelés utáni pörgésre, zúzásra. Kellő tudatossággal nagyot lehet meríteni mindebből, a közösség támogató erejéről nem is beszélve.
Versenyzőként a válogatott oszlopos tagja lettem ezen idő alatt. Azt gondolom, a versenyzői sikerek (egy tucat magyar bajnoki, fél tucat nemzetközi érem) csak hab a tortán, főleg úgy, hogy amatőr versenysportról lévén szó (nálam) felnőttként sohasem tudott az első helyre kerülni a versenyzés. Viszont minden egyes megmérettetésben rengeteg fejlődési lehetőség van (lelki, szellemi és fizikális), így a 2022-es, szlovén Világkupán tervezem a visszatérést.
🎙Mesélnél kicsit a Klubodról, az általad irányított edzésekről, a tagságról, a klubéletről? Mióta vezeted a foglalkozásokat, mire vagy a legbüszkébb?
➡️A Zion mindössze 1 éve nyitott (legfiatalabb tagja Szövetségünknek).
Az új világhoz igazodva egyfajta új szemléletmódot közvetít.
A harcművészeti iskolák igazi célja a túlélést garantáló megfelelő jártasság elsajátítása. Ez volt legalább is régen.
Ma már más a helyzet, mindennapos a harc, de sokszor rejtett, és legtöbbször nem fizikai szinten jelentkezik. Az ember elméjét állandóan bombázzák a másodpercenként születő forradalmi elméletek, a gondolkodást pusztító reklámok és tv műsorok, az ego vezérelt irreális vágyak és az állati ösztönök stimulátorai.
A harc a modern társadalomban kívülről belülre, a testről a lélekre, a tudatra helyeződött. Az egyén ebben a helyzetben nagyon kiszolgáltatottá vált, a mentőövet azonban a természetes rendre épülő, értékalapú közösségekben megtalálhatja.
A kelet tudása (ami befelé néz), és a nyugat tudása (ami sokkal inkább kifelé néz) már ötvöződik, és a covid is rávilágított arra, hogy ez szükségszerű, mert az embernek az önmagához, embertársaihoz, és a természethez való viszonyán változtatni szükséges.
Mind e mellett edzéseinken alap természetesen a tökéletes technikai tudásra,- állóképességre való törekvés, mert ha fizikálisan rendben tartjuk magunkat, akkor "odabent" is könnyebb rendet tartani.
Büszkeséggel tölt el, hogy a zionos, coachingos szemléletmód ebben a nehéz időszakban is már egy aktív, elkötelezett csapatot tudott életre hívni ilyen rövid idő alatt. S az edzésen kívüli kapcsolódások, egymás felé történő segítség nyújtások is jól érzékelhetőek a zionos közösségben, annak ellenére, hogy ebben a kihívásokkal teli évben nem tudtunk edzőtábort, kirándulást stb. szervezni.
Jövőre szeretném elindítani a gyerek taekwon-do edzéseket, és a hangsúlyt taekwon-don belül erre helyezni. Örömmel töltene el, ha minél több gyerkőc tudna győztes emberként kikerülni a Zionból, hogy idővel ők is tovább tudják adni a lángot.
🎙 Volt-e olyan emlékezetes személyes élmény a saját taekwon-do-s életedben, ami nagy hatással volt rád, és amit szívesen megosztanál?
➡️Nehéz egyet kiemelni.
Szűk egy éve jártam a Budayba, amikor nyáron mandulaműtétre került sor. Műtét utáni második napon megjelentem az edzőtáborban (ez volt az első taekwondos táborom, semmiképp nem akartam kihagyni). Sokszor begyulladt/picit vérzett is olykor a torkom, de sok fagyival kezelhető volt. :) Lényeg, hogy végig csináltam a tábor minden mozzanatát. A táborunkból a Sasok táborába utaztam a kezdő övvizsgára, ahol már annyira begyulladt a mandulám helye, hogy a Nagymesternek jószerivel csak bólogatni tudtam, hang nem nagyon jött ki belőlem. Innen ragadt rám a becenevem, a Mandula, majd abból a Mandesz. A műtét utáni 2 hetes kontrollra már büszke sárga övesként mentem, ahol is a doktornő megállapította, hogy kicsit duzzadt még, de most már óvatosan el kezdhetek mozogni. :)
🎙 Az elmúlt évek-évtizedek során volt-e olyan poénos története, emlékezetes mozzanata a klubodnak, klubtagjaidnak, amit szívesen megosztanál?
➡️Év elején megtartottuk az első Taekwon-do Workshopunkat, ahol két napon keresztül intravénásan kaptak a résztvevők ízelítőt a taekwon-do színes világából, s abból, hogyan szolgálhat minket a harcművészet saját utunkon.
A workshop jó hangulatban telt, s a nagyon pozitív visszajelzések alapján mindenki tudott haza vinni valamit a két napból: a "kezdő fenékbe rúgást"/ stresszoldó technikákat / az első smart célokat / flow élményt / pozitív töltést.
Másik emlékezetes momentum rövid, egy éves fennállásunk alatt, hogy sikerült elindítani a Sparring Party nevű programot, amelybe idővel más klubbokat is szeretnénk meghívni/bevonni.
Ezen a rendezvényen versenykörülmények között tudják megmérettetni magukat a kezdő/középhaladó tanítványok és/vagy akik versenyezni készülnek.
Mindezt kontrollált, támogató közegben (tapasztalt coachok vezetésével) tehetik meg (nem/tudásszint szerinti bontásban).
🎙Mit üzennél a sportágat keresőknek, miért válasszák az ITF taekwon-dot?
➡️Gyerekként: változatos, komplex, az egyik legjobban rendszerezett mozgás anyaggal rendelkezik a harcművészetek között. Alapozáshoz, hogy megfelelő mozgásmintákat tanuljon meg a gyermekünk, kiváló. Bal-jobb agyféltekét egyformán dolgoztatja (kevés ilyen sport van).
Tanulni fog a gyerkőc szabályokat, határokat, mértéket, kitartást. Van lehetősége játékra, és feladatra is, miközben öntudatlanul fog fejlődni az önuralma, önbizalma. Övvizsgák, versenyek, bemutatók közül bármit is válasszon aktuálisan, a küzdőszelleme úgy szintén fejlődni fog (megtanulja, hogy ha valamit akarok, bizony tenni kell érte, megtanulja újra és újra legyőzni önmagát), miközben megismerkedik azokkal a fogalmakkal is, tisztelet és alázat.
Felnőttként: annyira sokoldalú, hogy nem tud unalmassá válni, mindig találni benne kihívást a testnek, ami egyben dopping a léleknek! Fitten, egészségesen, fiatalosan tart.
Csak nézzék meg a magasabb danos, idősebb mestereinket! 😉
