19/09/2026
Szuper, hogy eljutottunk oda, hogy olyan szakemberek lettek végre "influenszerek", akik értenek is a szakmához.
Például Konstantin és Fizikalozófia mellett úgy gondolom semmi szükségünk nincs más szakmai oldalra. Régóta követem őket és nem igazán tudnék belekötni egyik videójukba sem, max csak azt kiegészíteni egy rehabos, vagy szimplán egy "átlagemberes" nézőponttal, de legtöbbször erre sincs szükség, ezért van itt kevés post.
/Illetve a stroykban hasonló tartalomgyártóktól osztok meg inkább posztokat, mert jobbak ebben, mint én./
Ráadásul Konstantinnál van kérdezz-felelek is, így akik 952343213217-jére sem értenék meg, azok megkérdezhetik 952343213218-jára is, hogy működik e a rövidebb és könnyebb út.
Viszont, hogy valami legyen az oldalamon, ezért miért is ne oszthatnám meg Kierkegaard vagy-vagy című könyvének Chatgpt-s összefoglalóját?
Nekem tömören a lényeg, hogy legyen egy kép a fejünkben, hogy mit akarunk képviselni és ez alapján hozzuk meg a döntéseinket.
Nagyon sok ember szenved a választás szabadságától, mert a körülmények, környezetünk miatt néha elveszítjük a belső iránytűnket és nehezen találunk magunkra.
Nem szaporítom tovább a szót, mert az összefoglalás sem rövid. Akit érdekel:
Kierkegaard szerint az ember nem egyszerűen döntéseket hoz, hanem a választásaival önmagát alakítja.
A lényeg:
Nemcsak azt választod meg, hogy mit csinálsz, hanem azt is, hogy milyen emberré válsz.
Ezért a választásnak egzisztenciális jelentősége van.
A két alapvető életforma
Kierkegaard két jellegzetes életformát állít szembe:
1. Esztétikai életforma
- élmények
- élvezet
- változatosság
- pillanatnyi kielégülés
- minél több lehetőség nyitva tartása
- az ember kerüli az elköteleződést
Az ilyen ember számára a választás szabadsága fontosabb, mint maga az elköteleződés.
A probléma: idővel megjelenhet az unalom, szorongás, üresség és kétségbeesés.
2. Etikai életforma
- elköteleződés
- felelősség
- következetesség
- értékekhez való ragaszkodás
- hosszú távú döntések
Itt az ember nem azt kérdezi:
„Mihez van kedvem?”
hanem inkább:
„Milyen ember akarok lenni, és mihez akarok hű maradni?”
A paradoxon
Kierkegaard szerint furcsa módon akkor válik igazán szabaddá az ember, amikor választ és elköteleződik.
Ha mindig minden lehetőséget nyitva akarsz hagyni, akkor:
sok lehetőséged van → de egyik életet sem éled igazán.
Ha viszont választasz:
elveszítesz bizonyos lehetőségeket → cserébe létrejön egy konkrét életed.
Például:
„Bármilyen nővel lehetne kapcsolatom”
→ rengeteg lehetőség, de nincs valódi kapcsolat.
szemben:
„Őt választom, és elköteleződöm mellette.”
→ számtalan más lehetőségről lemondasz, de létrejön egy valódi kapcsolat.
És itt jön a híres „vagy-vagy”
Kierkegaard szerint az életben vannak olyan helyzetek, ahol nem lehet pusztán kívülről, objektív bizonyosság alapján dönteni.
Végül neked kell választanod.
És a nem választás is választás.
Ez az egyik legerősebb gondolata:
Ha folyamatosan halogatod, hogy milyen életet akarsz élni, akkor tulajdonképpen azt választod, hogy nem kötelezed el magad egyik élet mellett sem.
A legmélyebb gondolat
Kierkegaardnál az embernek először önmagát kell választania.
Nem azt jelenti, hogy „azt csinálom, ami nekem jó”, hanem azt, hogy:
„Elfogadom, hogy én vagyok felelős azért, akivé válok.”
Ez később az egzisztencializmus egyik alapgondolatává vált.
