12/06/2026
Visa Pesonen folytatja a munkát Újpesten! 🇫🇮
Jövőre is segíteni fogja akadémiánk szakmai munkáját Visa Pesonen. A finn mentoredző érkezése óta tapasztalataival és a finn hokikultúrából hozott tudásával támogatja az újpesti utánpótlás fejlődését. Bár játékerőben természetesen még van lemaradásunk a finn élklubokhoz képest, a HPK-val kialakított együttműködés, valamint az elmúlt időszakban külföldi lehetőséghez jutó játékosok azt mutatják, hogy az újpesti utánpótlásra egyre több figyelem irányul nemzetközi szinten is. Ebben a folyamatban fontos szerepe van a finn szakember munkájának is.
A szerződéshosszabbítás apropóján beszélgettünk vele az első szezon tapasztalatairól, az akadémián végzett munkájáról, a magyar jégkorong fejlődéséről, valamint a következő időszak céljairól.
Hogy néz ki az akadémiánkkal való együttműködésed? Milyen gyakran tartod a kapcsolatot a stábunkkal, és hányszor látogattál el Újpestre a szezon során?
"Ebben a szezonban három alkalommal jártam Újpesten, a következő idényben pedig négy látogatást tervezünk. Minden alkalom körülbelül hét napig tart. Ezek során több szakmai megbeszélést tartunk az edzőkkel, emellett részt veszek az edzéseken és a mérkőzéseken is.
Márkkal heti rendszerességgel tartom a kapcsolatot, és időnként a többi edzővel is beszélek, ha kérdésük vagy ötletük van. A látogatások között igyekszem minél több mérkőzést megnézni, hogy jobban lássam, hol tartanak éppen a csapatok a fejlődésben."
Milyen célokat tűztél ki a szezon kezdete előtt?
„A legfontosabb célom az volt, hogy erős kapcsolatot alakítsak ki az újpesti edzői stábbal. Szükség van a kölcsönös bizalomra és tiszteletre az edzők és köztem. Ha ez az alap megvan, sokkal könnyebb a közös munka és az új módszerek bevezetése.
Az első látogatásom után már konkrétabb célokat is meg tudtam fogalmazni. Azt láttam, hogy a játékosok technikai képzettsége jó, az edzők pedig megfelelően értik taktikai elemeket. Ugyanakkor a technikai tudás és a taktikai megértés között volt egyfajta szakadék. Ennek áthidalásán dolgoztam: azon, hogy a játékosok jobban megértsék, milyen információkat kell figyelniük a játék során, és hogyan kell reagálniuk, illetve viselkedniük különböző helyzetekben."
Sikeresnek tartod az akadémia szezonját? Hogyan értékelnéd a csapatok eredményeit, valamint az edzők és játékosok egyéni fejlődését?
„Örülök és büszke vagyok arra, hogy a csapatok jó szezont zártak, és hétről hétre fejlődtek. Minden látogatásom után azt tapasztaltam, hogy közelebb kerültünk a kitűzött célokhoz. Az újpesti stáb előre tekint, nem ragad a múltban, ami megkönnyíti a fejlődést. Számomra a legfontosabb az, hogy az edzők hogyan gondolkodnak a jégkorongról, és milyen edzéskörnyezetet teremtenek a játékosok számára. Ez többet jelent, mint a tabellán elfoglalt helyezés. Természetesen időről időre érdemes összehasonlítani magunkat más csapatokkal, hogy lássuk, jó irányba haladunk-e, de a bajnoki címeket és kupagyőzelmeket nem tudom teljes mértékben értékelni, mert nincs elegendő rálátásom az ellenfelek szintjére."
A következő szezonban is velünk dolgozol majd. Mi motivál arra, hogy továbbra is segítsd az újpesti jégkorong fejlődését?
„Nagyszerű emberek alkotják a stábot, ezért szerettem volna továbbra is Újpesten dolgozni. Az edzők szenvedéllyel végzik a munkájukat a jégen. Számomra személyesen is nagy kihívás a mentoredzői pozíció. Folyamatosan azon gondolkodom, hogyan tudok rövid látogatások alatt is valódi hatást gyakorolni, és miben kell még jobbnak lennem, hogy egy másik jégkorong-kultúrában is hasznos munkát tudjak végezni. Egyensúlyt kell találnom aközött, hogy milyen finn szakmai elemeket tudok átadni, és mennyire kell alkalmazkodnom az újpesti működéshez. Szeretnék a szakmai stáb értékes tagja lenni, és ez motivál arra, hogy folytassam a munkát."
A magyar válogatott ismét bennmaradt az elitvilágbajnokság mezőnyében. Hogyan látod a magyar jégkorong fejlődését?
Hasznos lehet a legtehetségesebb fiatalok számára, ha már korán Finnországban vagy más jégkorong-kultúrában próbálják ki magukat?
„Minden játékosnak a saját útját kell megtalálnia ahhoz, hogy profi jégkorongozóvá váljon. A nagy hokinemzetekben, például Finnországban, a bajnokságok és a csapatok magasabb szintű kihívásokat jelenthetnek a legjobb magyar játékosok számára, de a játékosnak elég érettnek kell lennie ahhoz, hogy külföldön, a családjától és a barátaitól távol éljen, ahhoz, hogy megérje átigazolni. Nincs „ideális” életkor a külföldre költözésre. Az olyan klubok, mint az Újpest, már most is kiváló fejlődési lehetőséget biztosítanak jó edzőkkel, megfelelő infrastruktúrával és erős ellenfelekkel. Ha ez a környezet már nem jelent napi szintű kihívást egy játékos számára, akkor érdemes lehet külföldi lehetőségeken gondolkodni - de csak akkor, ha mentálisan is készen áll rá. Ellenkező esetben jobb Magyarországon maradni, hiszen itt is jó lehetőségek állnak a hokisok rendelkezésére."
Miért gondolod, hogy a magyar jégkorong még mindig viszonylag kevés élvonalbeli játékost nevel ki? Milyen változtatásokat javasolnál az utánpótlás-nevelésben?
„Az egyik probléma az lehet, hogy túl nagy hangsúly kerül az „alapszint” emelésére, és nem eléggé a „csúcsszint” fejlesztésére. Nincsenek erről statisztikáim, de úgy látom, hogy a korai kiválasztás miatt egyes játékosok lemorzsolódnak, amikor eldöntik, melyik sportágra szeretnének koncentrálni. Például nem igazán értem az U14-es vagy U15-ös válogatottak koncepcióját. Ebben az életkorban még túl korai megállapítani, kik lesznek hosszú távon a legjobb játékosok. Mi történik azokkal, akik nem kerülnek be? Hányan hagyják abba a sportot vagy váltanak másik sportágra?
A korai válogatott-programok helyett inkább a széles bázis kialakítására koncentrálnék, és arra törekednék, hogy minél több ügyes U16-os és U18-as játékost neveljünk ki. Fiatalabb korban rendkívül nehéz megjósolni, hogy ki lesz sikeres a draftkorhatár környékén."
Hogyan működik a gyakorlatban a HPK-val való együttműködés? Segíthet ez a partnerség abban, hogy az Újpest elérje a finn klubok szintjét?
„Mindkét klub hasonló szemléletet képvisel a jégkorong és az edzői munka terén, ezért az együttműködés kiváló lehetőséget teremt a tapasztalatok megosztására. Ahogy az edzők egyre jobban megismerik egymást, úgy válik könnyebbé az együttműködés, a szakmai párbeszéd és a kölcsönös tanulás.
Számomra nem arról szól ez a kapcsolat, hogy egyszerűen lemásoljuk a finn modellt. Inkább arról, hogy felismerjük, miben erős már most az Újpest, kiválasszuk azokat az elemeket, amelyekből érdemes tanulni, majd ezeket az Újpest saját identitásához és filozófiájához igazítsuk."
