Lélekhíd

23/08/2025

Értem a klienseimet. Én is csak gyógyulni akartam, és hosszú ideig nem ismertem fel a csapdát, amit avval építettem, hogy mindenki szükségletét a magamé elé soroltam.

Fogalmam nem volt, hogy a sérves porckorongjaimmal tudok-e újra rendesen járni, de abban biztos voltam, nem kérek a gerincembe csavarokat.

30/01/2025

Hajlamosak vagyunk végletesen fogalmazni, mint a soha, mindig... És akkor itt van a körömvirágom, ami fittyet hány a januárra, minden nézőpontunkra és virágzik a cserépben. 🏵
Ha szeretnétek hallani, miről beszélgettünk Klajkó Szandrával, miért látom fontosnak a jelen-létet, a most 12.00 órakor kezdődő műsorban erről is szó esik.
Hallgassátok élőben, online itt: https://trimedio.fm/

18/01/2025

Vajon ki az, aki a szék lába mögül leskelődik, felismered? 🙃

Egy coaching ülésnek nem kell feltétlenül a székben ülve zajlania, ahogy lehet komoly kérdésekről játékosan is beszélgetni. Rengeteg eszköz közül választhatunk, amikkel megjeleníthetünk egy helyzetet, vagy egy énrészt, ami nem csak a megértést segíti, de a transzformációt is, miközben egy nagyobb teret nyitunk.

01/01/2025

Sok jól eső ölelést kívánok mindannyiunknak ebben az évben (is). 😊

29/12/2024

Van egy maroknyi vállalkozónő, ahogy magunkat nevezzük, "Kisbanda".
Minden évben, így karácsony után személyesen is összejövünk, hogy beszélgessünk az örömeinkről, kihívásainkról, támogassuk egymást nyitogató kérdésekkel, ötletekkel, de leginkább, hogy megállva egy pillanatra, megöleljük egymást és adjunk, kapjunk egy nagy csokor szeretetetteli bátorítást itt, az új év kapujában.

Tudtad, ahhoz, hogy megszüless TE, hogy az legyél, aki vagy, pont ezzel a genetikávál, annak 1:400 billióhoz volt az esélye?

Szóval egy igen különleges és ritka egyede vagy ennek a világnak.

Bármekkora is zaj, minden pillanat egy lehetőség, hogy arra fókuszáljunk amire szeretnénk, és felfedezzük a kincseket magunkban.
És megmutassunk ebből valamit a világnak, valamit, amit csak és kizárólag mi tudunk.

Ha elképzeled most, hogy 2025 karácsonya után vagyunk és arról beszélgetünk, hogy érzed magad, mit mondanál?
Milyennek látod az egy évvel idősebb önmagad?
A tested, az anyagi helyzeted, a kapcsolataidat?
Lapozva a telefonod galériájában, miről mesélnek a képek?
Mire tudod azt mondani, yes, megcsináltam?
Mire vagy büszke?

Tudod, mi a legjobb benned? Hogy te vagy!✨️💛

01/12/2024

✨️Advent. Mit jelent számodra? Olyan időszak, mint bármely másik az évben, vagy része az ünnepi hangolódásodnak?

Nem hiszem, hogy lenne jó vagy rossz válasz, de abban hiszek, hogy érdemes időnként önmagunknak feltennünk kérdéseket. Lecsekkolnunk, hogy amerre haladunk, az valóban jó-e nekünk, oda visz- e, ahova szeretnénk jutni.

Lacival mi már hetek óta nyitogatjuk a szívünket, hogy megtaláljuk magunkban az ünneplőt. Azt az énrészünket, aki a karácsonyt (meg)éli.

Ha van kedved, kicsit elmélyülni ezekben a kérdésekben, nézz át a F**t Torna Stúdió oldalra és tarts velünk az ablakok kinyitásában, és az ajándéksorsolásban.
Az első ablak ma nyílt ki, kommentben találod a linket, arra kattints.

Tegnap a belvárosban jártunk és betlehemet láttunk.😇

21/10/2024

Aki úgy nőtt föl, hogy a fizikai szükségletei ki voltak elégítve, etették, ruházták, tisztán tartották, de ha az érzéseit kifejezte, azt érvénytelenítették, vagy késleltették a kielégítését, akkor könnyen azt az üzenetet vihette el ebből, hogy ő nem fontos. Legalábbis kevésbé, mint mások.
Ő az, aki nem tud megenni egy szelet süteményt, hogy azt ne ossza meg másokkal, furdalja a lelkiismeret, ha vesz magának valamit, ezért többnyire a legolcsóbbat választja és ajándék nélkül soha, sehova nem megy, mint legutóbbi ügyfelem.

Jellemző tünet a fáradtság, motiválatlanság, frusztráltság, sokat puffognak, "hisztisek", ami többnyire már őket is zavarja.

Ezt, az évek hosszú során át működtetett sorskönyvi mintát sem lehet egyik napról a másikra letenni, átírni, de rengeteget tud könnyülni már 1-2 találkozásunk, beszélgetésünk hatására. Amikor az ügyfelem egy összehúzó érzést, időszakot követően képes egy nagyobb lélegzetet venni, megtapasztalva, hogy lehet így is. ❤️‍🔥

Napsütötte délután, énidő, énkávé, éngondolatok.

15/10/2024

A 40 éves érettségi találkozónkra készülve azon tűnődtem, hogy mi X-ek, mennyire izgalmas korszakba születtünk.

Gyerekként még a forgalom nélküli utcákon bicikliztünk, grundokon fociztunk, valódi könyveket olvastunk, táncházba jártunk és az építőtáborokban a tűz körül gitározva énekeltünk. Sokat vonatoztunk, mert az is jó buli volt.

Bejártuk a szüleinkkel, barátokkal az országot, ősszel terméseket gyűjtöttünk, nyáron a Balatonparton bandáztunk. Néha azért egy-egy szocialista országba is eljutottunk.

Emlékszem, ahogy tizenévesen a kelet-berlini TV torony teraszáról vágyakozva néztem a nyugati oldalra, a fényárban úszó sugárút felé, ahova az útlevelünkkel nem mehettünk át.

A mi szüleink döntötték le a berlini falat, tervezték az első mobiltelefonokat, PC-ket, építették az első adótornyokat, hozták el az internetet.

Mi pedig lelkes, fiatal felnőttként ráugrottunk erre a hatalmas és friss hullámra, és toltuk, ahogy a csövön kifér.

De mi nem ebben a pörgésben szocializálódtunk. A mi lelkünk nem erre készült. Hogy lehet ezt kibírni? Például úgy, ha lehasítunk magunkról részeket.

A mi generációnkon azt látom, ez az eltávolodás önmagunktól, az érzéseinktől, a valódi vágyainktól, olyan fáradságot generált, amiben sokan kiégtek, belebetegedtek.

Nehéz elfogadni, hogy a lassulás nem gyengeség, hanem egy szükséges lépés. Nem poros, nem antik darab, aki kicsit már befelé is haladna.

Nekem mindig a megoldásaim között volt, hogy keresem és építem az egészséges kapcsolódásokat, alakítom a megállókat. Ez a szakmai kompetenciáimban is motivált. Ezért álmodtam meg a F**t Torna Stúdiót is és tartok az egyéni folyamatok mellett csoportos órákat.

És nagy tervem, hogy elinduljon a klubunk is ennek a fontos értéknek a mentén, a támogató közösség megtartó erejével.

Kép: reggeli óra előtt - amikor épp a mozgás hoz össze. 🥰

13/10/2024

Sokszor mondják az ügyfeleim, "én nem tudok meditálni".

Mi is a meditáció?

Néztem ezt a méhecskét, ahogy világról, virágra száll, gondosan kutatva a virágport a szirmok között. Teljesen beszippantott a látvány, miközben érzékeltem, ahogy ellazul a testem. Figyeltem ezt a kis rovart és mosolygott a szám meg a szívem.
Nem lehetett több, mint 1 perc, mégis más lettem tőle. Mintha átöblögettek volna boldogsággal.

Ha meg tudod csinálni, hogy egyetlen percig jelen vagy egy dologgal és csak megfigyeled, akkor tudsz meditálni. Még az is lehet, elsőre pár pillanat lesz csak. Ne az órát nézd közben. 😊

Bármi lehet a megfigyelésed tárgya, egy emberi tevékenység, egy madár, mókus, pillangó, levél, ahogy fújja a szél... Azért praktikus a légzésünket figyelni, mert az bármikor ott van, ráadásul a légzésgyakorlatokkal a paraszimpatikus tónusunkra is képesek vagyunk hatni. De lehet, kezdetben ez még nehézséget okoz, és könnyebb kifelé nézni.

Próbáld ki. 🧡
Ha pedig kedved van, mesélj róla, örömmel olvasnám, mit tapasztaltál.

08/10/2024

Ez a kis virágom egy hónapja nem virágzik. Akkora stressz volt számára a kánikula, hogy erőforrásait az életben maradására fordította. Most viszont, hogy a külső stresszorai lecsökkentek, már van kapacitása rá, és ontja a virágot.

Mi is így működünk. A virágokhoz képest azonban mi tudunk változtatni, odébb menni, ha valahol nem táplálóak számunkra a körülmények. Meg tudjuk választani, mit eszünk, teszünk, olvasunk, hallgatunk és hogy kikkel kapcsolódunk.

Miért nem tesszük? Miért ülünk a hőgutában, csak álmodozva a virágokról?

Néha könnyebb úgy, ha van segítségünk. Valaki, aki nekünk szurkol, és támasztja a hátunkat, amikor erre van szükségünk.

06/10/2024

Tegnap Békéscsabán voltam vendég egy egészségnapon, ahol az egészség felé vezető út minél stresszmentesebb lehetőségeiről, technikáiról beszéltem.
Közben pedig a coach kompetenciáimmal is kapcsolódtam.

Egy új helyzet, a sok ismeretlen külső tényező olyan oldalunkat tudja megpiszkálni, amiről lehet, csak nagyon árnyékos ismereteink vannak. Épp ezt tartom a fizikai kimozdulás egyik értékének, hogy lelkileg is képes megmozdítani bennünket. Mindezt érdemes önreflexióval szemlélni. Ez a tudatosítás, hozzásegíthet bennünket a tisztább rálátáshoz.

Érdekes volt megfigyelni, ahogy először a hátsó széksorok teltek meg. Ez tipikus iskolás minta is, amikor igyekeztünk a tanártól minél távolabb kerülni, láthatatlan lenni.

Ez a fizikai távolságtartás ugyanakkor az érzelmi és kognitív távolságot is növeli. A bevonódás mértéke pedig hatással lesz arra, mennyire engedjük közel az információkat. Időt szánunk valamire, aminek egy részét meg sem halljuk. És ez nem igazán gazdaságos.

Ha rajta kapjuk magunkat, érdemes picit elidőzni, ismerkedni a megjelenő érzéseinkkel és tudatosítani, hogy mi is történik ott és akkor bennünk.

A coaching során is az érzéseid mentén indulunk el, nézünk körbe.
Coachként ehhez úgy kapcsolódom, hogy mindketten haladhassunk a saját belső kalandunkban. Megengedéssel, elfogadással, kíváncsisággal.

Együtt is vagyunk a folyamatban, de külön-külön is érzünk, érzékelünk, tapasztalunk. Így a coachingban 1+1 nem 2, hanem 3.

Amíg nem találkozunk, csak azt tudom, hogy a térben, amit tartani tudok, képesek megmozdulni beragadások, felpuhulni keménységek, kikönnyülni nehézségek. De minden a beszélgetésünk során alakul, formálódik, gyönyörűségesen.

Milyen az a vágyott élet, amit élni szeretnél? Mi most a legnagyobb akadályod, ami ettől elválaszt? Lehet, pont az, hogy tisztábban láss?

Kipróbálod, milyen, ha beszélhetsz róla ott, ahol az érzéseid szabadon, ítélkezés nélkül megmutatkozhatnak?

Írj egy üzenetet most, ha te is a felfedező izgalmát érzed, és alig várod, hogy haladhass.

03/10/2024

Egy mentorom története jutott eszembe...

A napokban ugyanis az történt, hogy készülve az Egészségnapra, megéltem egyfajta megvilágosodást. Amikor sok pici részlet, puzzle elem összeállt és megszületett bennem egy mélyebb megértés. Annak a megértése, hogy amit a saját életemben csinálok, miért működik nálam és miért működik mindazoknál is, akiket mentoráltam, coacholtam eddig.

Tisztán látom a buktatókat és a megoldásokat, ahogy azt is, hogyan lehet mindezt személyre szabni. Az izgalmas az, ahogy ezt összerakjuk, megcsináljuk és éljük.

Nem az első ilyen élményem, így már ismerősként tudtam köszönteni azt az izgatottságot, amit közben tapasztaltam, tapasztalok.
Izzik bennem a tettvágy. Izzik bennem, hogy átadjam mindazt a tudást, ami a közel 60 évemnek a szűrőjén át kivilágosodott.

Most még tisztábban látom a szemeket is. Igen, a szemekben tükröződő fényt. Az élet, a kíváncsiság fényét.

Ez a mentorom anno, amikor a szabadságról beszélt azt mondta, nézz meg egy filmet a szabadon élő vadállatokról, aztán nézd meg a ketrecbe zárt állatok tekintetét. Ez engem akkor nagyon megrázott, ugyanakkor azt is mondhatom így utólag, hogy felrázott.
Rájöttem, hogy engem az nagyon mozgat, hogy ezt a fényt meg akarom őrizni.

Nagyon kíváncsivá tesz az is, hogy ki tart velem ezen az úton?
Kiben izzik ez a tettvágy?
Kit ismerhetek meg?
Mit tanulhatunk egymástól?
Ez a fény mire világít rá, amiről most lehet, még fogalmunk sincs?

Várlak személyesen, ezzel az óriási kíváncsisággal. Milyen lesz, amikor kifényesedik az út előtted? ✨️