század végi (1883) sport amely nagy elismerésnek örvend Európában sajnos kis hazánkban még nem terjedt el! 1930-ban Franciaországban rendezték meg az első Világbajnokságot belőle. A kerékpárlabdáról:
A versenypálya szabványos teremkerékpár-pálya méret, úgy a kerékpárlabdánál, mint a művészkerékpárnál. 14 méter hosszú és 11 méter széles. Ezt egy 30 cm magas, 60 fokban döntött palánk határolja. A p
álya felülete nemzetközi versenyeken fa, vagy lakkozott fa felületű. A kapu 2 méter magas és ugyanennyi széles is. A kapufa vastagsága 3 cm és 5 cm között szabadon választott, anyaga: fém/acél. A labda gömb formájú és durva vászon borítja. A súlya 500 g és 600 g között van, az átmérője 17-18cm és a belseje faforgáccsal és lószőrrel van töltve. Lövéseknél és szabadrúgásoknál a labda sebessége a 70-80km/h sebességet is elérheti. A játék a labdával, a kerékpár kerekeivel és a testtel lehetséges, persze a kezek és a lábak alkalmazása nélkül (a kezekkel mindig a kormányt kell fogni, míg a lábaknak folyamatosan a pedálon kell lenniük), de a fejelés megengedett. A csapatok 2 játékosból állnak: kapusból és védőjátékosból. Szükség esetén pozícióikat szabadon cserélhetik. A játékidő 2x7 perc felnőtt kategóriában, a két félidő között szünet van, amely 2 perc hosszú és utána térfelet kell cserélni a csapatoknak. Junior kategóriában 2x6 perc és iskolás kategóriában 2x5 perc a mérkőzés. A büntetőterületben, vonallal határolt 2 méter rádiuszú félkör a kapu előtti részben csak egy játékos, míg a csapattársa a büntetőterületen kívüli részen védekezhet. A védőjátékos (kapus) itt kézzel megfoghatja a labdát. Az ellenfél csak akkor mehet be a büntetőterületbe, ha a labda is bent található és akkor is csak egy támadó. Labda nélkül nem mehet be a támadó játékos, ellenkező esetben a védekező csapat jön szabadrúgással. A büntetőrúgás 4 méter távolságból kell elvégezni a büntető pontról. Büntetőrúgást vonnak maguk után: a durva szabálytalanságok, ha mindkét védő a büntetőterületen belül tartózkodik, egyéb (szabálykönyv). Labdaberúgás is lehetséges, ha a labda elhagyja a pályát a palánkon keresztül, akkor 1 méter távolságban a versenypályára a palánk mellé és az elhagyási pont magasságában kell visszatenni a labdát. Ilyen esetben mindig az a csapat jön labdaberúgással, amelyik nem érintette az elhagyás előtt a labdát. Szöglet is van, mint a kézilabdánál és a futballnál. Ilyenkor fix pontról kell elvégezni a szögletrúgást, úgy hogy csak egyszer érintheti a lövő játékos a labdát. A szögletpont 2 méter távolságra van az alapvonaltól és 4 méterre a középvonaltól (szögletvonaltól). A szögletrúgást rálőni a kapura és leadni a csapattársnak is szabad. Az a játékos, aki leteszi a játék közben a lábát, a saját kapuja melletti vonalat (alap/gólvonal) köteles megkerülni, illetve egyszer áthaladni rajta. Amíg nem teszi meg nincsen joga a játékhoz. Ha ilyen esetben hozzáér a labdához vagy csak zavarja a játékot akkor szabadrúgás, de akár büntetőrúgás is adható. szeptember 14-ét találta ki Nicholas Edward Kaufmann, úgy hogy egy ember a kerékpárja, azaz annak az első kereke segítségével terelte, terelgette a saját kutyáját és végül innen jött a nagy ötlet. Ezután Washingtonban mutatta be az ameriaki kerékpárakrobata a nyilvánosságnak szülővárosa, Rochester körében. Egy másik kerékpáros, John Featherly volt a csapattársa. E remek bemutató lett a kerékpárlabda-játék születésnapja. Először a kerékpár egy magasabb fajtájával játszottak, az amerikai Star-Bicycle-lel, ami hamar népszerű lett és eljutott Európába is. Két berlini kerékpáros, Paul és Otto Lüders a Bundesverein Sport Berolina-ból voltak 1901-ben az első európaiak, akik hivatalosan kerékpárlabdáztak. Vendégtermekben, tornatermekben, sportpályákon ahol parkett vagy hasonló talaj volt, játszottak a kerékpárosok kerékpárlabdát. Legtöbbször kettő a kettő ellen, vagy füvön hat-hat ellen. A Bund Deutscher Radfahrer javaslatára1930-ban páros terem-kerékpárlabda és hatos gyep-kerékpárlabda kategóriában világbajnokságot is rendeztek. Az első páros aki címet szerzett Lipcsében a drezdai Scheibe/Bernd kettős. Gyep-kerékpárlabdában a francia hatos győzedelmeskedett Németországgal szemben Antwerpenben. A hatos kerékpárlabda-játék mellett az ötös-kerékpárlabda is fejlődött (itt még nem voltak nemzetközi versenyek), azonban a páros kerékpárlabda gyorsan eljutott a messzi Japánba, Szingapúrba, Hong-Kongba és Malaysiába is, majd még gyorsabban vált népszerűvé. Az európai nemzetek azonban dominánsabbak maradtak. Kezdetben a páros kerékpárlabda a németeksportja volt. 1951-től 1954-ig és 56-ban Willi és Rudi Pensel voltak a másodikak, majd 1955-ben 1957-ben világbajnokok lettek. Ezután a svájciak nyerték a világbajnokságokat. Végül 1965-től 1989-ig jött a világ legjobb kerékpárlabda-párosa Csehszlovákiából: Jan és Jindrich Pospisil, akik 21szer nyerték el a világbajnoki címet. Visszalépésük után nyerték meg 1990-ben a Steinmeier testvérek és 1991-ben és 1992-ben a King testvérek a világbajnokságot. 1993-ban először rendeztek VB-t Európán kívül, Hongkongban. Itt tudott Svájc 33 év után újra a dobogó legfelső fokán állni. 1994-ben Saarbrückenben újra a King testvérek nyerték el a világbajnoki címet. A következő években is Németország vihette haza az aranyérmet. 1998-ban a Latzel - Hormann páros győzedelmeskedett, azonban 2000-2001-ben a gärtringeni Lomuscio testvérpár bizonyult a legjobbnak. Magyarországon is rendeztünk már hasonló rangú nemzetközi versenyeket. Például 1998-ban Bajon a Junior Európa-bajnokságot ahol Szitás – Takács kettős 6. helyezést ért el, míg 2004-ben Tatán a Felnőtt Világbajnokságot is rendeztünk. Itt a Szitás – Borka kettős B. csoport 5. helyezést ért el. Ezenkívül minden évben Bajon rendezzük meg a Teremkerékpár Országos Bajnokságot, amelyen igen jelentős számban indulnak külföldi sportolók is. Hazánkban 1994. óta működik a kerékpárlabda sportág a Baj Községi Sport Egyesületben, mint Teremkerékpár Szakosztály. 1996-tól minden évben baji kerékpárlabdás kerül ki a válogatottba és utazik Európa- illetve Világ Bajnokságra. Szakosztályunkban több korosztály is működik. Kategóriák: iskolás, junior és felnőtt, a 7 évesektől a 26 éves korig sportolnak jelenleg a környékbeli fiatalok, mintegy 24-28 állandó sportolóval. A szurkolókat és az állandó segítőinket is szeretnénk kiemelni, akik mintegy 15-20 főből állnak és a 7 éves kortól 30 éves korig sportolnak a környék beli fiatalok. Magyarországon minden évben megrendezett kvalifikációs versenyek:
Verseny neve: Kategóriák(szorzók): Helyszin:
1.,Téli Kupa felnőtt kat. (2x) , junior kat. Baj
2.,Baj Kupa felnőtt kat. Baj
3.,Országos Bajnokság felnőtt kat. (3x) , junior kat. Baj
4.,Tavaszi Torna felnőtt kat. (1x) Baj
5.,Nyári Torna felnőtt kat. (1x) Baj
6.,Őszi Torna felnőtt kat. (1x) Baj
A fenti lista csak a hazai kvalifikációs versenyeket tartalmazza. Ezeken kívül a sportolóink még az Európa Bajnokságon, Európa Kupákon, a Világ Bajnokságon és a Világ Kupa sorozatokon is részt vesz, illetve több más egyéb nemzetközi versenyeken és Külföldi Bajnokságokban is játszanak. További információkért vedd fel velünk a kapcsolatot!
