28/07/2026
Latin-híd, a szarajevói merénylet helyszíne, Szarajevó, Bosznia-Hercegovina
Latin Bridge, site of the Sarajevo assassination, Sarajevo, Bosnia and Herzegovina
Instagram:
https://www.instagram.com/tavolban.lepkedo
Blog:
https://tavolbanlepkedo.blog.hu
Utazás a Balkánon 15. rész
🌍🌁🥾👨✈️
Ma egy újabb résszel folytatódik a Balkán sorozat, ezúttal egy szomorú, 112 éves évfordulóra emlékezve.
Korábban sokan jeleztetek vissza, hogy a 2024 nyarán barátokkal szervezett 1,5 hetes balkáni körút során megtekintett nevezetességek is érdekelnének titeket, ezért ahogy már párszor írtam, külön rovatot szentelek nekik itt az oldalon. Csak az esetlegesen újonnan csatlakozottak kedvéért elevenítem fel mindig ezt a tényt. Négyen összedugtuk a fejünket és a tervek között szerepelt Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Albánia, Görögország és átutazóban Szerbia, Észak-Macedónia felfedezése. Előzőleg több alkalommal is említ***em, hogy az oldal elsősorban a Kárpát-medence és Magyarország nevezetességeit mutatja be, de néha nem árt kilépni az önmagunk alkotta keretek közül és kicsit szétnézni a világban.
Utunk első napján a szabadkai határon és Szerbián átkelve Bosznia-Hercegovina felé vettük az irányt, hiszen a 1,5 hetes körutazásunk első éjszakáját Szarajevóban terveztük eltölteni. A fárasztó első napi utazás végén jó volt egy kicsit kinyújtózni és körbejárni a város legfontosabb látnivalóit, nevezetességeit. Itt már kezdtük érezni a hőség hatását, ami végig elkísért bennünket a 1,5 hét alatt. Szerintem kijelenthetem, hogy mind a négyünk egyik álma vált valóra azzal, hogy eljutottunk Szarajevóba. Itt szembesültünk először a különböző kultúrákkal és a turisták tömkelegével, és itt szembesültünk az élő történelemmel is.
Az I. világháború hivatalosan 1914. július 28-án kezdődött, mert ezen a napon üzent hadat az Osztrák–Magyar Monarchia Szerbiának. Pontosan egy hónappal korábban történt azonban a mindenki által ismert esemény, amely nem hivatalosan az I. világháború kirobbanásához vezetett. Persze ma már tudjuk, hogy előbb-utóbb a szarajevói merénylet nélkül is kirobbant volna a háború a geopolitikai feszültségek miatt, az csak olaj volt a fellobbanni készülő tűzre. A szarajevói merénylet 1914. június 28-án történt, amikor Gavrilo Princip szerb nacionalista Szarajevóban meggyilkolta Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörököst és feleségét, Chotek Zsófiát. Ez az esemény vált az első világháború közvetlen kirobbantó okává (casus belli).
Az előzmények és az időpont jelentősége röviden:
Az Osztrák–Magyar Monarchia 1908-ban annektálta (bekebelezte) Bosznia-Hercegovinát. Ez közvetlen feszültséget szült a Szerb Királysággal és a helyi szerb lakossággal. Június 28. a szerbek nemzeti gyásznapja, a rigómezei csata (1389) évfordulója (Szent Vitus napja), így a trónörökös látogatása a szemükben provokációnak minősült. Ferenc Ferdinánd látogatásának célja a boszniai hadgyakorlatokat megtekintése volt, mint a hadsereg főfelügyelője.
A merénylet:
A merényletet a Fekete Kéz nevű szerb titkos szervezet által támogatott, fiatal boszniai szerb diákokból álló csoport, az Ifjú Bosznia (Mlada Bosna) tervezte meg. A Fekete Kéz szerb nacionalista fegyveres szervezet volt és néhány civil kivételével kizárólag olyan katonatisztekből állt, akik részt vettek I. Sándor szerb király 1903. évi meggyilkolásában. A szervezet élén Dragutin Dimitrijević ezredes állt, aki Apis fedőnéven a szerb katonai hírszerzést irányította. A szervezet különféle más szervezetekbe épült be. Az Ifjú Bosznia mozgalom egy magánkapcsolatokra épülő, különböző célok által vezérelt, elégedetlen fiatalokból álló szervezet volt. Sem anarchisták, sem szocialisták nem voltak, a jövőről alkotott elképzelésük sem volt egységes. A szervezet tagjait erős irodalmi tevékenység jellemezte. Danilo llić publicista volt az Ifjú Bosznia és a Fekete Kéz összekötője, aki egy 23 éves tanár és újságíró, a szarajevói merénylet főszervezője volt. Ő fogadta a Belgrádból érkező fegyvereket, toborozta a helyi merénylőket, és osztotta ki nekik a bombákat és pisztolyokat.
Az első kísérlet alkalmával délelőtt Vaso Čubrilović a főherceg és a hitvese iránti sajnálatból nem volt képes elkövetni a merényletet, ráadásul a közvetlen közelében álló detektívektől is megijedt, így zsebében hagyta a fegyvert. Cvjetko Popović a félelem és a rövidlátása miatt képtelen volt kivenni, pontosan melyik autóban ül a trónörökös, így meg sem mozdult. Később beismerte, hogy a bátorsága is elhagyta. Trifko Grabež nem akart ártatlan civileket megölni, és Zsófia hercegné közelsége is visszatartotta. Elengedte az autókat, azzal a szándékkal, hogy majd a visszaúton próbálkozik újra. Az egyetlen merénylő, aki a konvoj odaútján ténylegesen cselekedett, Nedeljko Čabrinović volt. Ő dobta meg a bombával a gépkocsit, de a bomba lepattant a tetőről, és mögöttük robbant fel, megsebesítve a kíséret több tagját. A robbanás után a folyóba ugrott és cianidot vett be. A méreg régi volt (csak hányingert okozott), a folyó pedig nyáron mindössze 10 centiméter mély volt, így a tömeg azonnal elfogta.
Később a nap folyamán Ferenc Ferdinánd úgy döntött, hogy meglátogatja a délelőtti merényletben megsebesült szárnysegédjét a katonai kórházban. Időközben az első merényletkísérlet miatt az útvonalat megváltoztatták, azonban a sofőrök tévedésből az eredeti útvonalat követték, és befordultak a Ferenc József utcába. Amikor a menetoszlop megállt, hogy tolasson, a sarkon álló 19 éves Gavrilo Princip előrelépett, és egy Browning pisztolyból két lövést adott le. Az egyik a trónörökös nyakát, a másik a felesége hasát érte. Mindketten percek alatt elvéreztek.
Nedeljko Čabrinovićot és Gavrilo Principet a helyszínen elfogta a feldühödött tömeg. Danilo Ilićet, a szarajevói sejt főszervezőjét egy rutinszerű rendőri ellenőrzés során kapcsolták le pár nappal később. Ő a vallatások során megtört, és feltárta a hálózatot. Trifko Grabež, Vaso Čubrilović és Cvjetko Popović menekülni próbáltak, de a rendőrség a nyomravezető vallomások alapján napokon belül letartóztatta őket a szerb határ közelében. Egyedül Muhamed Mehmedbašić (az egyetlen muszlim összeesküvő) tudott sikeresen Montenegróba, majd Szerbiába szökni.
Az ítéletek és a merénylők utóélete:
A szarajevói merénylet után a hatóságok szinte a teljes összeesküvő csoportot és segítőiket is kézre kerítették. Mivel a merénylet idején Bosznia-Hercegovina az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, a t***eseket osztrák–magyar bíróság elé állították Szarajevóban, 1914 októberében.
5 felnőtt korú összeesküvőt ítéltek kötél általi halálra, később kettőnek enyhítették az ítéletét. Danilo Ilić-et és két kulcsfontosságú segítőt Veljko Čubrilovićot, aki Vaso Čubrilović bátyja volt és segített a merénylőknek és a fegyvereknek átlépni a szerb–bosnyák határt, majd elszállásolta őket, valamint Miško Jovanovićot, aki elrejt***e a Belgrádból becsempészett fegyvereket és bombákat a saját házában, mielőtt azokat Szarajevóba szállították volna, 1915 februárjában Szarajevóban kivégezték. Jakov Milović – aki segített a fegyverek szállításában – büntetését életfogytiglanra enyhítették, de a terezíni börtönben meghalt gümőkórban 1916-ban. Neđo Kerović szintén a fegyverek elrejtésében és szállításában segédkezett. Az ő ítéletét 20 év börtönre enyhítették.
A szarajevói perben az 5 halálra ítélt emberen kívül még 8 összeesküvőt és segítőt ítéltek különböző időtartamú börtönbüntetésre. Gavrilo Princip, Nedeljko Čabrinović és Trifko Grabež a maximálisan kiszabható 20 év börtönbüntetést kapták. A Monarchia törvényei szerint 20 év alatti vádlottra nem lehetett halálos ítéletet kiszabni. Princip és a legtöbb társa a merénylet idején 19 évesek voltak. A birodalom legszigorúbb börtönébe, az észak-csehországi Terezínbe (Theresienstadt) szállították őket. Princip 1918-ban halt meg a börtönben. Nedeljko Čabrinović és Trifko Grabež egyaránt 1916-ban halt meg a börtönben.
Vaso Čubrilović 16 év börtönt kapott. Túlélte a fogságot, később miniszter lett. Cvjetko Popovićot 13 év börtönre ítélték. Ő is túlélte a háborút, később etnográfusként dolgozott. Lazar Đukić 10 év börtönt kapott. Ő az egyik egyetemi hallgató volt, aki segített a merénylőknek a kapcsolattartásban. A börtönben megőrült és 1917-ben meghalt. Mitar Kerović 10 év börtönt kapott, mert tudomása volt a fegyverek szállításáról, de nem jelent***e a hatóságoknak. Branko Zagoracot 3 év börtönre ítélték, mert eltitkolta, hogy látta a csempészett fegyvereket.
A perben további 9 vádlottat – köztük a merénylők szüleit és néhány gyanúsított fuvarost – bizonyítékok hiányában teljesen felment***ek.
rajongók
