08/08/2026
Nincs bajom a hazugságokkal. Az igazságok jobban zavarnak. Azokkal dolgom van.Tegnap, ahogy a Sugar Fitnesshez értem, az első ismerős arc, akit megláttam, az edzőm volt. Ez általában mindig így van. Ezt szoktam meg, ettől érzem magam biztonságban. Beszélgetni kezdtünk, majd egy ponton azt mondta: „Ne ess szét!” Milyen kis lófasz mondat, mégis milyen súlya van. Bár nem vagyok nagy asztrológus, de Oroszlán a csillagjegyem. Felkelek, és várom, hogy forogjon körülöttem a Föld. Lehetőleg arra, amerre én akarom. Nem szeretném. Akarom. Éppen ezért másfél éve még csíptem, rúgtam, haraptam volna egy ilyen mondatért, majd megmagyaráztam volna a bizonyítványt — leginkább magamnak — és haza is mentem volna a faszba. Volna. Másfél éve. Azt hiszem, most is belekezdtem valamibe, de láttam, hogy ez a monológ érdeklődés hiányában ezúttal elmarad. Pontosan tudja, mi mindennel foglalkozom, és éppen ezért mondta. Nem rosszból. És ezt honnan tudom? Nem úgy kezdte, hogy „nem rosszból”. Csak szólt. Úgy, hogy érezzem: ezen a ponton ez a feladat. Visszanyeltem az egómat, és csak annyit mondtam: rendben. Majd beballagtam az öltözőbe, persze magamban puffogtam, mint a kurvaélet, aztán felültem arra a szájbarottyantott biciklire, és a megbasztatott önérzetemmel csapatban lenyomtunk két órát. A második egy katonai kiképzésen is megállta volna a helyét.Még este is az a rövidke mondat járt a fejemben. Sőt, most is arról írok. Innen tudom, hogy igaz volt. Dolgom van vele.
