19/10/2025
Lecsaptak a németek: 568 magyar állampolgár veszíti el menekültstátuszát
A német hatóságok több száz olyan embert azonosítottak, akik az ukrán háború elől menekültek, de ukrán mellett magyar útlevéllel is rendelkeznek, ami EU-polgárként megfosztja őket a menekültstátusztól.
2023 májusa és 2025 októbere között a német tartományok 9640 gyanús esetet jelentettek a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatalnak (BAMF), ebből 1136 eset az idei évből származik. Bár sok gyanú alaptalannak bizonyult, a hatóságok 568 személynél igazolták, hogy magyar állampolgársággal rendelkeznek, akár kizárólag, akár az ukrán mellett – írja a Die Welt.
A probléma először 2022–2023 telén tűnt fel, amikor a Baden-Württemberg tartományi bevándorlási hatóság észrevett valami szokatlan dolgot: a sok ukrán háborús menekült között voltak olyan emberek, akik nem beszéltek ukránul.
Ezek a személyek a kommunikációhoz gyakran szinte kizárólag a magyar nyelvet használják, illetve magyar tolmácsot igényelnek
– jegyezte meg a tartomány belügyminisztériuma egy hivatalos körlevélben.
A meghallgatásokon néhány menedékkérő azt nyilatkozta, hogy Magyarországon a pénzügyi helyzetük rossz volt, ami arra vezette a hatóságokat, hogy kettős állampolgárokról lehet szó, akik német szociális juttatásokra pályáznak.
EU-polgárként a magyarok nem jogosultak ideiglenes védelemre. Az ukrán háborús menekülteknek járó támogatás így nem jár nekik automatikusan. „Az EU-polgároknak, akik hosszabb ideig akarnak itt maradni, dolgozniuk kell – vagy saját pénzükből kell élniük” – magyarázta egy minisztériumi tisztviselő, utalva arra, hogy ez részben szociális ellátással való visszaélésről szól.
A Die Welt cikke idézi Balogh Pétert, a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatóját, aki szerint az érintettek közül sokan a kárpátaljai ukrán-magyar határvidékről származnak, ahol magyar ajkú kisebbség él. 2010 óta az Orbán-kormány alatt ezek az emberek viszonylag könnyen megszerezhették a magyar állampolgárságot – egy olyan projekt keretében, amely választási célokat is szolgált.
Sokan közülük roma származásúak, akik a háború előtt Ukrajnában éltek kettős állampolgársággal. Az orosz–ukrán háború kezdete után azonban nem Magyarországra menekültek, hanem nyugatra indultak.
Az etnikai magyarok számára a magyarországi integráció többnyire simán ment – sokan már korábban is ott dolgoztak. A romák számára nehezebb volt: néhányan Magyarországra költöztek és ott is diszkriminációt tapasztaltak, mások Nyugat-Európába vándoroltak, barátságosabb fogadtatásban reménykedve
– magyarázza Balogh.
A magyar civil szervezetek jelentős diszkriminációról számolnak be a roma menekültekkel szemben a lakhatás, a munkavállalás, az oktatás és az egészségügyi ellátás terén. A budapesti Romaversitas Alapítvány megjegyezte, hogy előítéletek olykor akadályozzák a roma gyermekek iskolai beiratkozását.
2023 ősze óta a német belügyminisztérium felkérte a tartományokat, hogy jelentsenek minden olyan esetet a BAMF-nak, ahol ukránoknak esetleg magyar állampolgárságuk is van.
MIUTÁN A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG IGAZOLÓDIK, AZ ÉRINTETTEKNEK EL KELL HAGYNIUK NÉMETORSZÁGOT – KIVÉVE, HA MUNKÁVAL RENDELKEZNEK VAGY SAJÁT MAGUK TUDJÁK FEDEZNI MEGÉLHETÉSÜKET.
A távozás kikényszerítése azonban a gyakorlatban nehezen ellenőrizhető. Egyesek önkéntesen visszatérhetnek, mások továbbvándorolnak vagy eltűnnek. „Végül is ez egy szomorú történet – a romákat mindenütt ide-oda toloncolják” – mondja Balogh Péter.
A kizárólag ukrán útlevéllel rendelkező romák nem szembesülnek befogadási problémákkal. Háborús menekültként az EU-ban teljes körű szociális ellátással járó ideiglenes védelemre jogosultak.
forrás: index.hu
(Borítókép: A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) berlini irodája 2018. május 18-án Berlinben, Németországban. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)
