07/05/2026
Hosszú út mögöttem, ugyanennyi előttem
6 hónap telt el az utolsó érdemi írásomtól (nov. 2.). Mint sokszor említettem, meguntam az önérdekből írogatást, ezért csak olyan posztot igyekszem készíteni, amiből tudnak meríteni az olvasói. Visszajelzések alapján eddig is ez történt, de mindig én vagyok saját magam legnagyobb kritikusa.
A következő írás lényege, hogy bármennyire is jönnek az eredmények, egyéni rekordok repkednek minden versenyen, az én életem sem csak siker és öröm. De mindig tudom mi a jó irány és igyekszem felülkerekedni a negatív időszakokon. Hiszen mindenkinek önmaga a sorsának kovácsa. Vagy mi…
Szóval messziről és melyről kezdem. November 2-ától nem találkoztunk, amikor számot adtam rendkívül sikeres évemről. Csak arról nem szólt a fáma, hogy kiégtem, bezuhantam, eladtam a kerékpárom, sisakom, sportcélok nélkül kezdtem élni a hétköznapi életem. Új vállalkozáson törtem a fejem, jártam utána, megpróbáltam mindent megtenni, hogy megnézzem, a nulláról is hajlandó vagyok-e visszajönni a hobbi élsport világába. Semennyire nem hiányoztak a tervszerű edzések, versenyek. Korábbi évek azonos időszakában már terveztem a következő szezont. Most semmi. Mértéktelenül és szégyenérzet nélkül zabáltam, vettem részt éjszakai elhajlásokban. “Mert ennyi megjár” címszóval.
Csakhogy rájöttem, ez nem én vagyok. Egy kis túlzással “gépet” építettem a testemből az évek alatt, és képes vagyok hagyni leépülni ezt a kondíciót? Eddig a sportteljesítményemmel mutattam példát, most beolvadok a szürke hétköznapokba? Úgy gondolom még mindig van bennem több! Egy férfinek kötelessége kihozni élete csúcspontján a maximális teljesítményt magából, amivel az égiek megoldották. Nem vagyok elvakult sportb*zi. Gondolok itt a mentális képességekre, gyereknevelésre, munkára, mindegy! Mindenki találja meg azt a területet, ahol szerinte kiemelkedőt tud nyújtani és azt próbálja az általa lehető legmagasabb szinten űzni! Nekem ez a terület jelenleg a sport, de minden “zsebbe” próbálok maximumot tenni.
Úgyhogy decemberben bekattant valami újra. Elhatároztam, hogy megpróbálom eddigi legnagyobb célom elérni a triatlonban. Megpróbálok IRONMAN világbajnoki részvételt kiharcolni HAWAII-ra.
Ennek dátuma és helyszíne: 2026. augusztus 23., Franciaország, Vichy.
Baráti segítséggel megvásároltam életem legkomolyabb kerékpárját, a munkahelyemre járó vendégeim pedig az évzáró vacsi alkalmával összedobták nekem a teljes részvételi összeget a francia versenyre. Azt hiszem ez magáért beszél. Elkezdtem készülni. 8 hónap. Óvatosan, mert hosszú a 8 hónap, sérülés- és kiégésmentesen kell lehozni úgy, hogy egyetlen napra időzítsem a csúcsformát! Ez művészet, önkontroll, néha önostorozás. De EGY! világos, tiszta cél van a szemem előtt. Ezt ajánlom mindenkinek minden területen. Tudd miért teszed!
Őszinte leszek. Hullámzó a motivációm. Néha kérdőjelek vannak bennem, hogy elég-e amit belerakok?! Célverseny előtt járok 4 hónappal. Itt kell-e tartanom ahol most tartok?
Az edzéseim mennyiségét felemeltem heti 10 edzésre. 3-3-3 úszás, bringa, futás +1 erősítés. Ennél többet az utolsó 1 hónapban fogok edzeni, hétvégi úszásokkal kiegészítve. Az óraszám viszont folyamatosan emelkedik.
Többször van az, hogy nincs kedvem edzeni, mint az, hogy gyerünk, menjünk! A utak állapota, a közlekedési morál, folyamatos inzultus edzés közben a közúton, a futópálya minősége a városomban, ahol kimegy a bokám.
Decemberben a bal térdemben egy fajdalom 1 hónapig gátolt a futásban. Megszünésekor a hátamban jelentkezett fájdalom egy hónapig, amitől néha nem tudtam aludni. Ennek megszűnésekor a jobb térdem kezdett fájni, mely most látszik megszűnni. Ezekkel a feltételekkel kell készülnöm a világ élvonalába! De bevállaltam, végig csinálom! A súlyom +3 kg-ban van, nem volt még motivációm ezt leadni.
De amint érzem a vérszagot, biztos vagyok benne, hogy összeszedem magam!
Erre a legjobb bizonyíték, hogy idén 3 versenyen indultam, melyből kettőt egyéni rekorddal megnyertem, egyet pedig szintén egyéni rekorddal fejeztem be. Ezekről készítek posztot.
Idén kevés, összesen 6, de rangos versenyen indulok, hogy az edzések menetét minél kevesebbszer törje meg versenyterhelés. Az előző évekkel ellentétben csak hosszú és középtáv a cél. Sprint és rövidtáv egyáltalán nem szerepel a kiemelt versenyeim között. Szintén az augusztusi IRONMAN készülés érdekében.
A késői poszt miatt a 6-ból 3 verseny megtörtént, részben kielégítő eredményekkel.
✅ Vivicittá Budapest Félmaraton 1 óra 17 perc (3:40/km) (Egyéni rekord)
✅ Kékfűrész Trail futóverseny, 31 km, 900m szint, 4:52/km, abszolút 🏆, egyéni rekord betegen
✅ eXtremeMan Gyékényes olimpiai távú triatlon, abszolút 🏆, egyéni rekord
📌 Keszthely Triatlon, Középtávú OB, június 14.
📌 IRONMAN Vichy, Franciaország, augusztus 23.
📌IRONMAN 70.3 Porec, Horvátország, október 18.
Szóval ez van. Küzdök a démonokkal, de ennél nagyobb probléma sose’ legyen! Nem szeretem, amikor apró dolgokat nagyítanak fel a social médiában és hősként állítják be magukat emberek, miközben a valódi hősök csendben teszik a dolgukat. (Mentők, orvosok, tanárok stb…)
