29/04/2026
Hétvégén volt az ország legnépesebb futóversenye, az NN Ultrabalaton, ahol egyesületi tagjaink is részt vettek különböző formációkban 😊
Osztroluczkiné Edit: Az idén 6.alkalommal futottam az Ultrabalatoni körfutáson. 10fős csapatunk 8futóval,1 bringással és 1 sofőrrel 21:43-as idővel ért célba. Ez az UB számomra ismét hatalmas élmény volt. Szuper idő, a Balaton csillogása a résztvevők hangulata a barátokkal való találkozás, ez minden alkalommal csoda nekem. Azért, hogy a családom tagjaival tölthetem el ezt a körfutást, közösen élhetem meg Velük a nehézségeket, boldog pillanatokat és, hogy 60 évesen 3x is neki tudok indulni a távomnak, ami az idén 29,33km volt nagyon hálás a szívem. Reménységem, hogy a Jó Isten ad nekem egészséget, hogy jövőre is ott lehessek, mert futni jó!!
Serfőző Edit: A hétvégén ismét részt vettünk az UltraBalatonon, ahol 8 fős csapattal vágtunk neki a 210 kilométeres távnak. Mivel nem ez volt az első versenyünk, mindenki tudta, milyen kihívások várnak ránk. A nagyon korai indulás miatt szinte alig aludtunk, így közel 40 órán át talpon voltunk. Számomra most sem maga a táv jelent***e a legnagyobb nehézséget, hanem a fáradtság leküzdése. Különösen az utolsó szakasztól tartottam, de szerencsére az idő lehűlt, új lendületet kaptam, és sikerült végig csinálni. Útközben rengeteget jelentett a szurkolás, a hatalmas tömeg hangulata és a sok frissítőpont támogatása, amelyek mindig új erőt adtak. Nagy élmény volt ismét részese lenni ennek a fantasztikus eseménynek.
Tárnok Csilla: UB2026, Ki következik? Az idei UB-n 2 szakaszom volt, mert 8 fős váltóban indultunk, nem az elvetemült négyesben. Volt szerencsém 1:20-kor nekem elindulnom Balatonfüredről, a legcsodálatosabb biciklis kísérővel, a sötét éjszakába. "Kellemes" 9 fok körüli hőmérséklet vár, legalább nem volt melegem. Aszófőig még sosem futottam ezt a szakaszt, onnan Fövenyesig már ismerős volt a terep. Nagyon jól éreztem magam, könnyedén ment az egész 11,9 km-s táv, élveztem. Második etapom Akarattyán kezdődött, késő délután. Ekkor már nem fázott senki, sőt, nekem szinte túl meleg is volt a hőmérséklet. 14,9 km várt rám a Tobruk strandig. A hőmérséklet eléggé rányomta a bélyegét a táv elsőre felére, de ahogy ment le a nap, és árnyékosabb szakaszok jöttek, úgy éreztem magam jobban. Bár a fáradtság kezdett előjönni, azért örömmel mentem. A legnagyobb boldogság azért a váltóponton ért, hogy végre vége. Kis frissítés a Manna sátorban, hálás köszönet, hogy az alap elég szerény fellátást megtoldották egy kis nutellás/lekváros kenyérrel, és végre volt alma is! Összességében jó hangulatú volt a verseny, mint mindig, a csapatra büszke vagyok, mindenki azt adta, amit kellett. Köszi a kíséretért, és, hogy én is kísérhettem biciklivel csapattagokat. Jövőre ilyenkor előre a Vipava-völgybe!
Bakóné Anita: 13 fővel indultunk az idei UB és két biciklis kísérővel Voltak közöttünk régi motorosok és első bálozók is Azt gondolom hogy mindenki nagyon ügyes volt és a maximumot hozta ki magából Az időjárás szupi volt, igaz nappal voltak forró szakaszok 23 óra 29 perc alatt teljesítettük a távot Jó hangulatban és jó csapat szellemmel Mindenkinek gratulálunk, aki itt volt és végig csinálta ezt a kalandot velünk.
Lele Karina Virág: Hatodik alkalommal, ráadásul a 20. jubileumi évben futottuk körbe idén a Balatont. Ez a kihívás még ennyi év után is tud újat adni hisz idén is volt olyan szakasz, amelyet most teljesít***em először. A korábbi 10 fő feletti csapat helyett ezúttal 8-an vágtunk neki a 209 km-es távnak. A közelgő maratonra készülve rám két 12 km-es etap jutott. Az elsőt napfelkeltében futottam Badacsonytomaj és Szigliget között: kellemes idő, változatos terep, miközben a szőlőtőkék, pincészetek és a balatoni panoráma különleges hangulatot adtak a futásnak. Az éjszakából nappalba forduló szakasz sokat segített a regenerálódásban és a következő távra való ráhangolódásban. A második szakaszon, Balatonlelle és Balatonszárszó között már érezhető volt a fáradtság, főként az emelkedők és a meleg tették próbára az állóképességem. A Balaton kört idén 21 óra alatt teljesítettük. Külön köszönet Zsoltinak a végig biztosított biciklis kíséretért, a biztonságért és a remek hangulatért, a zene most is sokat adott. Összességében nagy élmény volt megint, kb 45 órás ébrenléttel, csapatként, magabiztosan hoztuk a teljesítést idén is.
István Zsolt: A tavalyi teljesítés után idén már hivatalosan nevezve tekertem körbe a Balatont, és ismét egy különleges élménnyel gazdagodtam. Igyekeztem végig támogatni és lelkesíteni a futókat, segíteni, ahol csak tudtam. A 21 óra alatt az időjárás azért próbára tett, hisz az éjszakai hűvöstől a nappali melegig mindenhez alkalmazkodni kellett, ami folyamatos figyelmet és gyors „logisztikát” igényelt. A váltópontokon oldottam meg én is az energiaraktárak feltöltését és persze a balatoni lángos sem maradhatott ki. A végére megérkezett a jól ismert „sündisznó” állapot is: amikor már minden szúr, fáj és dörzsöl, de ez szinte már a kihívás része. Mindig különleges élmény testközelből megélni a verseny hangulatát, kísérni a futókat, és egy kicsit betekinteni ebbe a világba.
Sándor-Kusztos Linda: Idén egy 8fős csapatban vágtunk neki a balatoni körnek, kisebb adminisztrációs hibát vétettünk, így a köridőnk nem lett átírva a nevezést követően a valós tempónkra, így tudtuk, hogy 21óra 30perc alatt kényelmesen körbe érünk. Mivel nem volt min izgulni, igazi lazulósba tettük meg a kört, rengeteget ettünk, ittunk, feküdtünk, a kihívást inkább az jelent***e, hogy ne érjük be a mezőnyt vezető biciklist, mert őt nem lehetett megelőzni, de ezt szerintem senki nem bánta egy cseppet sem. Olyannyira el voltunk kényelmesedve, hogy a Szigligetről induló első szakaszomra majdnem oda se értünk, mert Badacsonytomajon voltunk még, amikor rájöttünk, hogy 25perc múlva indulnom kell Szigligetről. Nagy hajrával éppen időben beestem a váltópontra és reggel 6.25-kor megkezdtem az első 10 km-em. A második futásom délután volt, Siófokról indultam Balatonakarattyára egy 15 km-es szakaszon, aminek az első fele laposabb, a második pedig határozottan emelkedős volt. Balatonvilágosnál a magas partra való felfutás kissé megdolgoztatott, de szerencsére belesétálás nélkül szeltem a dombokat, aminek nagyon örültem. Szombat este 10után a több, mint 30órás ébrenlétben elfáradva örültünk, hogy beértünk és idén is eldöntöttük, hogy jövőre már nem megyünk! A nap igazi hőse egyébként Zsolti volt, aki végig biciklizte a 21órát, ami futótempóban egy idő után borzasztó pusztító lehetett, köszönjük neki a támogatás és kitartást!
Goldring Jenő: Újból körbe toltuk! Éppen számoltuk, hogy már 11 éve vagyunk ezen a versenyen! Hazafelé jövet megfogadjuk még egyszer biztosan nem megyünk! Az elmúlt időszakban már átéltünk mindent, mindig az éjszaka a kihívás, hideg, nagy eső, nagy szél, kezdetekben váltópontokat nem találtuk! A lényeg, múlik az idő, sebek gyógyulnak és alig várjuk a következő évi újabb nevezést!!! Ez most is valószínű így lesz!!!
Dr. Bajczer Csilla: Idén első alkalommal vettem részt az Ultrabalaton futáson. Többször hallottam már róla korábban, ezért nagy izgalmakkal mentem neki a megmérettetésnek. Szombat hajnal 5-kor rajtoltunk és vasárnap hajnalig folyamatosan váltottuk egymást a kijelölt pályán. Szerencsére szép időnk volt - futáshoz talán túlságosan is -, gyönyörű volt a táj, a Balaton, és persze nagyon jó volt a társaság, a csapatmunka, ami sokszor feledtetni tudta a nehézségeket. Örültem, hogy én voltam a befutó ember, jó érzés volt, amikor a csapattársak mosolyogva vártak a célvonalon. Összességében pozitív élményekkel zártam a hétvégét, biztos vagyok benne, hogy a jövőben is részese leszek ennek a nagyszabású eseménynek!
Serfőző Ágnes: 7/20 – avagy a hetedik Ultrabalatonom a huszadikon! Hajnali 1-es rajt, nulla alvás, ennek ellenére az éjszakai 14 km-en szinte repültem a hűvösben! Aztán a déli melegben jött a feketeleves, ott minden méterért meg kellett küzdeni, de legalább végre nappali fényben is láthattam a déli partot, 7 év után először. Az alvásmegvonás továbbra is keményebb, mint a táv, 3 nap alatt sikerült bepótolni a lemaradást, érem a nyakban, az élmény örök.
Gratulálunk mindenkinek! 👏
