Viva Savaria

18/06/2026

Bőröd egészségének megőrzésében éppen olyan fontos a megelőzés, mint az élet más területein. Az UV-sugárzás jelentősen károsítja bőröd szerkezetét. Többek között hozzájárul a ráncok megjelenéséhez, a pigmentfoltok kialakulásához, és a bőrrák kockázatát is növeli. Éppen ezért a napfénynek kitett bőrfelületeket télen és nyáron, minden nap érdemes fényvédő krémmel bekenni, és érdemes egyéb módon is védekeznünk a káros hatások ellen. A képen összeszedtük a fényvédelemmel kapcsolatos legfontosabb tanácsokat.

17/06/2026

15/06/2026

Szombathelyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tagszervezeteként a Szombathely és Járása Egészségfejlesztési Iroda is részt vesz a programon!
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

12/06/2026

10/06/2026

💚💚💚

Mit vegyünk most a piacon? Repül az idő, le ne maradj a szezonális dolgokról!
A legjobb minőséget csak a piacon tudod beszerezni. Íme 5 dolog, amit most érdemes megvenni:
☀️cseresznye
☀️zöldborsó héjában
☀️eper
☀️újburgonya
☀️zsenge zöldségek
Kövesd be a piac oldalát, hogy időben értesülj mindenről!
Helyben vagyunk Viva Savaria

08/06/2026

Világszerte több mint 700 kullancsfaj ismert, ebből Magyarországon nagyjából 20-25 faj él. A kullancsok tavasszal és ősszel a legaktívabbak, de enyhe időben szinte egész évben találkozhatunk velük. Mivel gyakran kerülhetünk velük kapcsolatba, érdemes tisztában lenni a veszélyeikkel és a megelőzés lehetőségeivel.

Az alábbiakban két olyan betegséget mutatunk be, amelyek a kullancsok által terjesztett legveszélyesebbek közé tartoznak.

1. Lyme-kór: baktérium okozza, és a kullancsok viszonylag gyakran hordozzák. Jellemző tünete lehet a csípés helyén kialakuló, terjedő, gyűrű alakú bőrpír, de fejfájás, láz, izom- és ízületi fájdalom is jelentkezhet. A tüneteket korán felismerve antibiotikummal jól kezelhető.

2. Kullancsencephalitis: vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás, amely ritkábban előforduló, de súlyos betegség lehet. Jó hír, hogy ez ellen létezik védőoltás.

A lényeg, hogy ha a csípés helyén terjedő bőrpírt, lázat vagy influenzaszerű tüneteket tapasztalunk, azonnal forduljunk orvoshoz (bővebb információk: https://tinyurl.com/3avnmktv)

08/06/2026

Mert megbízható. Mert friss. Mert hazai. És mert a legjobb dolgok még mindig a piacon kezdődnek. ❤️

05/06/2026

Egy érdekes kutatás tanulságai – a kakukktojás

Egy friss, 2026 április, nagy elemszámú megfigyeléses vizsgálat szerint a rendszeresen tojást fogyasztók körében alacsonyabb volt az Alzheimer-kór előfordulása, mint azoknál, akik szinte soha nem ettek tojást. A vizsgálat közel 40 ezer, 65 év feletti ember adatait követték több mint 15 éven át, ami elég nagy populációt és utánkövetési időt jelent.

Az eredmények alapján azoknál, akik heti 1 tojást fogyasztottak, azoknál a vizsgálati idő alatt 16%-kal kevesebb esetben fordult elő az Alzheimer kór összevetve azokkal, akik egyáltalán nem fogyasztottak tojást. Azok, akik heti 2-4 tojást ettek rendszeresen, 20%-kal alacsonyabb kockázatot találtak, míg heti 5 vagy több tojás mellett nagyjából 27%-kal alacsonyabb Alzheimer-kockázatot figyeltek meg.

Elsőre ez nagyon izgalmasan hangzik. Ugyan akkor ez a kutatás egy jó példa arra, miért is érdemes még óvatosan kezelni az ilyen eredményeket.

A kutatás önmagában nem bizonyítja, hogy a tojás megelőzi az Alzheimer-kórt. Ez ugyanis megfigyeléses vizsgálat, nem randomizált klinikai kísérlet. Vagyis a kapcsolat mögött ott lehetnek más tényezők is. Például a tojást evők másképp étkeznek, több fehérjét fogyasztanak, aktívabbak, jobb az általános egészségi állapotuk, vagy egyszerűen más az életmódjuk.

A kutatók ugyan sok mindent próbálnak statisztikailag kikorrigálni (vagyis próbálták minél tisztábban a tojás hatását vizsgálni), de a teljes bizonyosság ilyenkor soha sincs meg.

A cikk biológiai magyarázata érdekes. A tojás jó kolinforrás, márpedig a kolin fontos az acetilkolin nevű neurotranszmitter előállításában, a sejtmembránok felépítésében és több agyi folyamatban is. A tojássárgájában emellett ott van a lutein és a zeaxantin is, amelyek szintén kapcsolatba hozhatók a kognitív egészséggel.

A tanulság talán nem az, hogy “együnk sok tojást, és elkerüljük az Alzheimer-kórt”, hanem az, hogy egy régen rossz színben feltüntetett élelmiszerről a tudomány egyre árnyaltabb képet ad.

Egy ígéretes asszociáció azonban nem ugyanaz, mint egy bizonyított ok-okozati kapcsolat!

Az is tanulságos, hogy az ilyen eredmények bemutatása kiragadott példa lehet, csak egy betegségre fókuszál, s kitakarhatja az összképet.

Ezért megnéztem más kutatásokat is a témában a teljesség igénye nélkül.

Egy 2025 júliusi , kb 1000 fős vizsgálat alapján az idősebb felnőttekben a magasabb étrendi kolinbevitel, különösen napi kb. 350 mg körül, alacsonyabb Alzheimer-kockázattal társult, de ez továbbra is megfigyeléses összefüggés, nem bizonyított ok-okozati hatás.

Ugyan akkor más vizsgálatok a tojásfogyasztás hátrányait is erősen felvetik. Egy 2021-es, nagy amerikai kohorszvizsgálatban (több mint 521.000 50–71 éves résztvevő !) a magasabb tojás- és étrendi koleszterinbevitel magasabb összhalálozással, szív-érrendszeri és rákhalálozással társult, és a szerzők szerint a koleszterinbevitel magyarázhatta az eredmény jelentős részét. De ez is megfigyeléses adat, így inkább óvatosságra int, mintsem végleges bizonyítékot ad a tojás ártalmasságára.

Ezzel szemben egy 2025-ös ausztrál prospektív kohorszvizsgálat egészen más képet mutatott. A heti 1-6 alkalommal tojást fogyasztó, 70 év feletti időseknél alacsonyabb volt az összhalálozás és a szív-érrendszeri halálozás kockázata. A szerzők szerint ez arra utal, hogy a mérsékelt tojásfogyasztás nemcsak hogy nem káros, hanem ebben az idős populációban akár kedvező összefüggést is mutathatott. Ez is megfigyeléses adat, vagyis itt sem ok-okozati bizonyítékról van szó, viszont jól mutatja, mennyire ellentmondásos lehet ugyanannak az élelmiszernek a megítélése különböző kohorszokban.

Talán még mindig messze vagyunk attól, hogy egy-egy élelmiszerről teljes bizonyossággal kijelentsük: hosszú távon egyértelműen jót tesz vagy árt az egészségünknek.

Mindenesetre ez a példa is jól mutatja, mennyire érdemes óvatosan kezelni a nap mint nap felbukkanó, elsőre izgalmas longevity-témájú kutatási eredményeket.

És talán közben érdemes előtérben tartani azokat az életmódfaktorokat, amelyekben már sokkal erősebb a bizonyíték, ilyen például a rendszeres mozgás.

Na, én megyek is futni egy nagyot…

Források:

Oh, Jisoo et al. “Egg Intake and the Incidence of Alzheimer's Disease in the Adventist Health Study-2 Cohort Linked with Medicare Data.” The Journal of nutrition, vol. 156,6 101541. 17 Apr. 2026, doi:10.1016/j.tjnut.2026.101541

Karosas, Tasija et al. “Dietary Choline Intake and Risk of Alzheimer's Dementia in Older Adults.” The Journal of nutrition vol. 155,7 (2025): 2322-2332. doi:10.1016/j.tjnut.2025.05.015

Zhuang, Pan et al. “Egg and cholesterol consumption and mortality from cardiovascular and different causes in the United States: A population-based cohort study.” PLoS medicine vol. 18,2 e1003508. 9 Feb. 2021,

Wild, Holly et al. “Egg Consumption and Mortality: A Prospective Cohort Study of Australian Community-Dwelling Older Adults.” Nutrients vol. 17,2 323. 17 Jan. 2025, doi:10.3390/nu17020323

03/06/2026

Az egészségfejlesztés nem esemény, hanem folyamat.
Az egészséges dolgozó nem költség, hanem a legjobban megtérülő befektetés. Mégis sok vállalat és szervezet ma is inkább egyfajta jóléti juttatásként tekint a munkahelyi egészségfejlesztésre, pedig valójában a versenyképesség, a teljesítmény és a hosszú távú fenntarthatóság egyik alapja.
Ahol pedig már felismerték ennek jelentőségét, ott is gyakran megelégszenek egy éves sportnappal vagy egy céges kirándulással. Ezek fontos közösségi élmények, de önmagukban nem jelentenek egészségfejlesztést. Ahogy a jó erőnlét sem egyetlen edzés eredménye, úgy az egészséges munkahely sem egyetlen programtól jön létre. Az egészségre minden héten, sőt minden nap figyelni kell.
Erről is szólt a Healthy Organisation – A munkahelyi mentális egészség új korszaka konferencia az ELTE Savaria Egyetemi Központ nagytermében. A rendezvényen cégvezetők, HR-szakemberek, szervezetfejlesztők és egészségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek keresték a választ arra, hogyan lehet olyan munkahelyeket kialakítani, ahol a teljesítmény és az emberi jóllét nem egymás ellenfelei, hanem egymás feltételei.
Az eseményt Dr. Logemann-Molnár Zsófia (GoMinder Kft.) és Németh Nikoletta (Feltöltődéspont – a mentális egészségért) szervezte, az ELTE Savaria Egyetemi Központ és a Viva Savaria – Élj egészségesen, élj tovább! program együttműködésével. A konferencia nyitóelőadásában Dr. Nagy Beáta Magda egyetemi docens arra hívta fel a figyelmet, hogy a mentális egészség kérdése ma már nemcsak emberi, hanem vezetői és szervezeti stratégiai kérdés is.
A konferencia egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a munkavállalók mentális jólléte nem magánügy. Hatással van a szervezeti kultúrára, az együttműködésre, a kreativitásra és végső soron a teljesítményre is. A pszichológiai biztonság, a támogató vezetői szemlélet és az egészséget támogató mindennapi gyakorlatok ma már a sikeres szervezetek ismérvei.
A kerekasztal-beszélgetésen a Viva Savaria Egészséges Munkahely programot képviselve arról beszélgethettünk, hogyan válhat az egészség a mindennapi működés természetes részévé. Egy egészséges munkahely ott kezdődik, ahol figyelnek az emberekre. Ahol támogatják a mozgást, fontos a mentális egészség, elérhetők a szűrővizsgálatok, érték az egészséges táplálkozás, és ahol a közösség erejét is felhasználják a pozitív változásokhoz.
Néha egy közös séta, egy lépésszámláló kihívás, néhány perc munkahelyi torna vagy a kerékpárral munkába járás ösztönzése is elég ahhoz, hogy elinduljon valami. Ezek az apró lépések hosszú távon egészségesebb, motiváltabb és összetartóbb közösségeket építenek.
A Viva Savaria célja, hogy minél több szombathelyi munkahelyen váljon természetessé: az egészségfejlesztés nem plusz feladat, hanem a mindennapok része.
📷 Fotó: Kleinhappel Miklós