A GOSHINKAI kifejezés is erre a kapcsolatra utal. Értelmezése egyszerű:
A „goshin” kanji fordítása közvetlen értelmezésben az önvédelmet, kiterjesztett értelmezésében a „szellem” védelmét jelenti. A „jitsu” a kidolgozottság, a „művészi” pontosság tartalmát jeleníti meg. Tehát a goshin ju-jitsu, azokat az eklektikus ju-jitsu stílusokat egyesíti, melyek tematikájukban az önvédelemre helyezik a hangs
úlyt. A Goshin Ju-Jitsu összefoglaló elnevezése azoknak az eklektikus ju-jitsu stílusoknak, iskoláknak, melyek a modernkori önvédelemre helyezik a hangsúlyt. A "gendai" (modern) ju-jitsu elszakadt a "koryu" (hagyományos) ju-jitsu irányzatoktól. Technikái sokkal egyszerűbbek, gyorsabban megtanulhatóak és filozófiájában, mozgáskultúrájában igazodnak a jelenkor elvárásaihoz, nemzeti jogrendszereihez. A Goshin Ju-Jitsu olyan önvédelmi technikákat, kombinációkat tanít, mely az "átlagember" számára könnyen elsajátíthatóak, nem követel különösebb fizikai felkészültséget. A Goshin Ju-Jitsu kialakulása és fejlődése
A "goshin" ju-jitsu kialakulása természetesen Japánhoz köthető. 1952 -ben Sensei Tanaka Tatsu Tokio-ban tanította az egyik legrégebbi iskola, a Yagyu Shingan Ryu "jujutsu-t". Akárcsak Jigoro Kano (a Judo alapítómestere) Tanaka mester is felismerte: a régi szamuráj iskolák "tananyaga" idejétmúlt, a hagyományos ju-jitsu technikák nehezen megtanulhatóak és nagyon veszélyesek az átlagember számára. Tanaka mester kidolgozott egy olyan önvédelmi rendszert, amit "goshin ju-jitsu-nak" nevezett el, melynek magyar jelentése: az önvédelem művészete. A közel 2000 (!) koryu jujutsu technikákból szisztematikusan kiválasztott 150 bázistechnikát, ami gyakorlatilag az alapja lett a világ számos országában létező ju-jitsu iskolák oktatási rendszerének. A Goshin Ju-Jitsu rendszerét 1954-ben mutatta be. Nem külön iskola (ryu) létrehozása volt a célja, hanem egy szemlélet elfogadtatása, melynek a lényege: a Goshin Ju-Jitsu egy folyamatosan változó, fejlődő rendszer, ami MINDIG alkalmazkodik az adott kor viszonyaihoz és elsődleges célja az önvédelem, az egészség, a harmónia és a jókedv fenntartása. Az alapító mester iskoláját a fia Akio és egyik legjobb tanítványa: Sensei Ryuhei Hashimoto vette át. A világ minden országában Goshin Ju-Jitsu-t gyakorló klubokban egy-egy karizmatikusabb mesterre jellemző stílusok alakultak ki az eredeti, Tanaka mester által lefektetett alapokon. Valamennyi irányzatra jellemző, hogy a kombinációi rövidek. A támadásokra határozott kitéréssel reagálnak (tai sabaki), az ellentámadások rövidek és határozottak, kerülnek minden akrobatikus mozdulatelemet. Egyszerű földre viteli technikák (nage waza) alkalmaz. Kevés földharc technikát (ne waza) használ, előtérbe helyezi a feszítő (kansetsu waza) és a leszorítás (osaekomi waza) technikákat. Goshin ju-jitsu Magyarországon
Magyarország 1906-ban, Sasaki Kichisaburo mester közvetítésével ismerte meg a ju-jitsu mozdulatait. A mester gróf Szemere Miklós meghívására érkezett hazánkba és a "dzsudzsicu tökéletesítettmódszerét, a dzsudót" kezdte el tanítani - sajnos nem sokáig, mert az érdeklődés hamar alábbhagyott. A háborúkat követő időszakokban és az ötvenes-hatvanas években egy-egy külföldön élő és elismert magyar származású ju-jitsu mester is ellátogatott hazánkba, de ők jobbára a hazai cselgáncssport kialakulásában vettek részt. (pl.: Fülöp István Angliából, Polyák József, Harnos Imre) Különböző önvédelmi oktatásokról olvashatunk ezekből az időkből (melyek leginkább a volt Belügyminisztérium felügyelete alatt folytak), de szervezett ju-jitsu oktatásról nem beszélhetünk. A Mélyépterv SE megemlítése nélkül hiányos lenne a magyar ju-jitsu történet. Többek között Gyebnár Ferenc judo mester által vezetett szakosztály adott otthont azoknak a kísérleteknek, mely a hatvanas évek végén a karate, aikido, ju-jitsu és a kempo felé irányítottak judo-val foglalkozó sportolókat. (Japán Harci Játékok Klubja)
1980-ban Kelemen István megalapítja az első ju-jitsu klubot. Meghívására Soke Vlado Schmidt (Goshin-kai ju-jitsu 9. dan) - akkor még Német Szövetségi Köztársaságból - 1984-ben érkezik először Magyarországra. Vlado mester tanítása nagy befolyással bírt a közép - és kelet Európai ju-jitsu fejlődésére. Soke Vlado Schmidt jelenleg Magyarországon él. 85 éves korára való tekintettel már ritkán tart edzéseket. Napjainkban számos "gendai" stílusú ju-jitsu iskola működik hazánkban. Jelen honlapnak az a célja, hogy összefogja a "goshin" rendszerű ju-jitsu egyesületeket, biztosítsa számukra a Goshin ju-jitsu-val kapcsolatos információk áramlását - és természetesen az is, hogy az érdeklődők figyelmét ráirányítsa erre a harcművészetre.
