21 nap "futó"lépés - Marcali

17/04/2026

+1 nap – A világ legeslegjobb kollégái!

Van olyan, mikor az ember lánya gyanútlanul végzi a munkáját, majd nyílik az ajtó és belép három nagyon kedves kollégája (NÉZZÉTEK MEG A VIDEÓT 🎥) meglepetéssel a kezében.

Lassan 19 éve dolgozom a hivatalban, körülbelül azóta froclizom , a rendkívül elhivatott sportreferensünket, hogy én mikor kapok sportdíjat. Felsoroltam neki már számos lehetőséget, mint például a horgászat (ehhez még vizsgapapírom is van 🐠), a sakk (ez nem igazán megy) vagy a szumó (ezt még nem próbáltam). Háát… hogy is mondjam, finoman lepattintott mindig és mondta, hogy majd hozzam az ilyen-olyan eredményeket és akkor beszélhetünk róla. Nem hoztam, de a reményt sosem adtam fel!😁

Erre a mai napon, ülök az asztalomnál, kinyílik az ajtó, bejön Balázs, Manyi, Evi és megkapom azt, ami annyira feldobta a mai napom, hogy szinte repdesek (esküszöm már a bokám is elfelejtett fájni, mert, hát egy frissen sportdíjjal kitüntetett bokának mégsem illik sántikálnia 😊).
Városi sportdíjas lettem, mint az év leglelkesebb hobbysportolója!🏆

A hivatali munkámat mindig is szerettem, attól függetlenül, hogy van leterheltség, nyomasztanak a határidők és korábban voltak fellángolásaim, hogy váltanom kellene. Ami viszont mindig visszatartott, az a közösség és az, hogy ez egy rendkívül dolgozóbarát munkahely. Szigorú 🧐, de emberséges főnökök és zseniális kollégák 😍!!!
Polgármester Úr közel 20 éve a főnököm (korábban mint irodavezető és alpolgármester), ritkán dicsérem szemtől-szembe, de a tudását és a városhoz való lojalitását messze menőkig elismerem, ráadásul kevesen tudják róla, de rendkívül jó vezető és kolléga (na ennyit a dicséretéről, mert ez kezd nyálas lenni 🤐)!

Aki ismer tudja, hogy nem vagyok egy elérzékenyülős fajta (ugye Zsani? 🥲), inkább 🪓🔪💉, de ők hárman ma feldobták a napom!

Fülig ér a szám! 😁😄😆
A pólót minden közösségi rendezvényen viselni fogom!!!
NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM!

15/04/2026

21. nap – Teljesítve!!!

A mai napon meglett – és még sok más lelkes résztvevőnek szintén – a 21 napom ! 🥂Nem bántam meg egyáltalán. Kellett hozzá kitartás, mert volt olyan szélviharos reggel, amikor megkérdőjeleztem az épelméjűségemet és persze kellett hozzá Detti hajthatatlan elhatározása is, miszerint minden nap jövünk! Kellett a családi háttér, a mindennapok zökkenőmentes indulásához, de a legjobban a baráti/támogató szavak.

Mindenki, aki részt vett ebben, mindennapi hős, meg kell említenem dr. Mészáros Gézát 👴, aki korelnökként minden egyes nap, sokszor már minket megelőzve rótta a köröket a legértékesebb marcali beruházáson ( https://www.facebook.com/maria.magyar.35 ) és mindig volt egy-egy kedves szava. Meg kell említenem Trombitás Borbálát👧 , aki 14 év alattiként szintén minden egyes nap felkelt és bár sokszor fáradtan és álmosan, de rendíthetetlenül rótta a köröket, sőt még fotózott (nem tudom, hogy a délutáni futók között akad-e hozzá hasonló kitartó gyerek) és viccet is mesélt!

Nagyon sok szimpatikus embert ismertem meg ezalatt a pár hét alatt, igazi kollektívák teljesítették a köröket. Szerintem a Marcali Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói nyernék a kollektív teljesítés díját - ha lenne -, de a SZESZK is szépen felzárkózott (Pápai Évinek üzenem, hogy győzködje tovább a Gábort, mert a remény hal meg utoljára 🥳!).
Különdíjat pedig a házaspároknak adnék, leglább ötöt tudok most hirtelen fejből felsorolni, de valószínűleg többen is vannak, le a kalappal előttük 🫶!

Jó néhányan segítették a blog (amiről tudjuk, hogy igazából nem is blog) írását fotókkal (Vera, , Detti, Borcsi, Gabi, Mónika…) és a hozzászólásokkal (Zsani, Edit, Mónika, Norbi... + , te a beszólásaiddal! 😈), akik pedig kritizálták a tartalmat – persze nem közvetlenül nekem, - azoknak is igaza lehet, ez egy ígéret volt, betartottam.

Sokat nevettünk, ez vitathatatlan és legfőképp magunkon, de azt gondolom, hogy amíg magunkon tudunk nevetni, nagy baj nem lehet!
Kedves kolléganőmnek Pohner Evinek 🤘javasoltam, hogy folytassa a blogolást és a futást is , majd én like-olom, de nem harapott rá a javaslatra, pedig ő még írni is tud! Hajrá, győzzük meg!

Egy dolgot sajnálok, hogy nem mentem egyszer sem délután, pedig ott is biztosan jó kis csapat van, talán majd még kipróbálom 🏃‍♀️… mert a shownak folytatódnia kell!

14/04/2026

20. nap – A nagy zakózás, avagy hogyan fogtam nyulat 😊

Vannak emberek, akik kicsit esetlenebbek, mint mások vagy olyanok, akikkel mindig kínos/vicces dolgok történnek, akik az átlagosnál többször veszítenek/törnek el dolgokat. Én szerencsére nem ilyen vagyok (vagy mégis? 😜)!

Történ ma reggel hősnőnkkel, hogy szokás szerint csacsogott gyaloglás közben, mert az ember lánya olyanokkal is találkozik így reggel, akikkel nem ér rá máskor beszélgetni. Ez történt ma is. Veronikával rengeteg infót kellett megosztanunk egymással, ezért én teljesen belemerülve a beszélgetésbe nem figyeltem a lábam elé, így hoppááá… teljes bokafordulásban megnéztem, hogy van-e valami a fűben (Sajnos Edit mai napon elveszett világoskék fülhallgatóját sem találtam meg, aki esetleg megleli, jelentkezen!!!) és a szemüvegemmel is kipróbáltattam, hogy tud-e repülni, elég ügyes volt, több métert megtett önállóan a levegőben. Magyarán szólva zakóztam egy nagyot, azaz nyulat 🐇fogtam (azt gondolom addig jó, míg magamon is tudok nevetni 😊)!

Lehet, hogy jövőre én leszek az egyik sportdíjas akrobata kategóriában? 🏆 (A mai díjazottaknak ezúton is gratulálok, rettegjenek, mert a babérjaikra török!)

Természetesen úrinőhöz méltóan azonnal felpattantam és folytattam az utam, bár Vera és Detti arcán elég nagyfokú aggodalmat véltem felfedezni. Ruha nem szakadt, csak a bőr a kezemen, de mivel senki nem kért fel momentán reklámfotózásra és fürdőruhabemutatóm sincs éppen, így ezzel sem lesz semmi gond. Gond csak a bokámmal lesz, ami nem fájt, egy darabig…de mos fáj, így holnapra, a kihívás 21. napjára három lehetőség maradt:
1. Elmúlik a fájdalom és rendbe jön.
2. Nem múlik el a fájdalom, tovább fáj, de majd bicegek.
3. Nem múlik el a fájdalom, megkérem a férjemet, hogy boka magasságban fűrészeljen egyet, így legalább bokafájdalom nélkül teszem meg valahogy a holnapi távot. 🙈

Végül a 3. lehetőséget azért vetném el, mert Manyi totál kiborulna, ha járókeretet vinnék fel a rekortán futópályára! TILTJA A SZABÁLYZAT!⛔️

Egy a lényeg, lábbal vagy láb nélkül, futva vagy bicegve, de ott leszek holnap is!🚶‍♀️‍➡️

Ui: A nyulat végül elengedtem, hátha máskor is megfogom majd. Ja, és láttam a parkban reggel egy mókust is! (Rókát nem, szerencsére 🤮😂)

13/04/2026

19. nap – Valaki

Ma nem magamról írnék (bár a fotókon szinte sosem látható, csak a csoportképeken).
Van a reggeli futós csapatban valaki – akit direkt nem szeretnék megnevezi -, meg fogom kérdezni tőle, hogy milyen vitamint szed.
Történt ugyanis, hogy ma reggel, amikor egy hosszabbra nyúlt nap után megjelentünk félkómás állapotban hat óra előtt a csarnoknál, ő már futott. Ez még önmagában nem lenne hír értékű, de az elmúlt időszakban (is) rengeteg munkaórát dolgozott, beleértve a hétvégéket és minden bizonnyal ezt a maximalizmust hozza otthon is. Mindezek után hétfőn reggel, alig pár órányi alvás után – már amennyiben aludt valamennyit – itt van és már fut. Ő nem a 21 napra hajt, mint én, hanem minden napra és nem csak most márciustól.
MONDD MIT SZEDSZ? EZ EGY VITAMIN VAGY ENERGIAITAL, esetleg egyujjas kifordított bundakesztyű, vagy szobafestőpemzli, vagy papucs orrán pamutbojt? (Holnap megkérdezem 😊)

A mai naphoz még annyit tennék hozzá, hogy „hosszú” pályafutásom során ma először megelőztem Arany Attilát (na jó, hagyta, mert közben beszélgetett, de azért mégis kb. 15-20 méteren keresztül vezettem). 😊

Lassan úrrá lesz rajtam a versenyszellem! Na jó, nem. Még két nap.

10/04/2026

18. nap – Híresek lettünk! Híresek lettünk?

Ma a Marcali Portálon megjelent egy cikk arról, hogy milyen sokan „futunk” és a blog is meg lett említve. Kíváncsi vagyok, hogy egy ilyen sokak által olvasott weboldal megnöveli-e eme szösszenetek olvasottságát.

Reggel ismét sokan összegyűltünk, úgy érzem, hogy egyre gyorsabb mindenki, alig győzzük tartani a tempót. A profi futók pikk-pakk megteszik a három kört, mi olyankor kezdjük még az utolsót, sőt vannak olyan elvetemültek is, akik a kötelező minimumnál több kört tesznek meg.

Annyira sok kedves ember van mindig, ahogy előzgetnek le, szinte mindenkinek van egy-egy kedves/vicces szava!

A jövő hétre - a 21 napból még három van hátra 😊 - feszítettebb tempót tervezek, jó lenne már azt a futás nevű dolgot is kipróbálni, de pár méter után mindig megállapítom, hogy ő és én nem vagyunk a legnagyobb cimborák. Na, de sose késő új barátokat szerezni!

A hétvégére mindenkinek jó időtöltést, sok napsütést és aktív szavazást kívánok! Hétfőn érkezünk!

09/04/2026

17. nap – Nyögvenyelős

Van ilyen nap is, mert, mert mint tudjuk, ne minden nap egyformán szép és rózsaszín, nekem ma reggel nem volt az. Igaz, ami igaz nem kellett volna hajnali fél egyig fent maradni, de, hát így alakult.
Már reggel, mikor megszólalt az ébresztő és hirtelen azt sem tudtam hol vagyok, az gyanús volt, tudtam, hogy dunnyogós napom lesz és jobban jár, aki elkerül (azért persze mégis összeszedtem magam).

Sapkát is azért vettem reggel, hogy ne látszódjon a torzonborz hajam, amely rendszeresen és öntörvényűen külön életet él és nem hajtja alá magát az akaratomnak. Ennek persze az lett a vége, hogy jól beizzadtam a téli sapka alatt (mert persze fehér sapkában még nem voltam, nem számít, hogy milyen vastag 😊).

Azért becsülettel megcsináltuk, jó idővel! Szépen besoroltunk Samuné Bogyó Hajni mögé és rátapadtunk. Néha be kellett gyorsítani, hogy bírjuk tartani az iramot, de sikerült. Az igaz, hogy közben végig attól rettegtem, hogy nekiáll futni...de nem mert 😊.

Férjemnek külön köszönet, hogy kávéval vár haza, ma igazán nagy szükségem volt rá!

További szép napot mindenkinek, ma ennyire tellett…

08/04/2026

07/04/2026

15. nap – Sonka koptató 😊

Első ránézésre úgy tűnt, hogy ma kevesebben leszünk, de végül úgy tűnik, hogy két új taggal bővülve ma 53-an teljesítették a reggeli távot. Az előnyünk Szarvassal szemben 23 fő teljesítő és 252 teljesítés, nem tudom, hogy az előző eseménynél ez hogyan alakult, de jelentős fölénynek találom.
A mai reggelről: Detti félholtan, de hősiesen teljesítette a távot, a célkitűzésem, miszerint utolérjem Bertáné Krisztit nem jött össze, sőt jelentős fölénnyel végzett előttünk. Olyan gyorsan sétál, hogy sok futó megirigyelhetné, de nem adom fel, egyszer utolérem!!! 😊
Viszont, amit meg kell jegyeznem: Ma volt az első olyan nap, mikor nem igazán fáradtam el, pedig a hosszú hétvége alatt nem erre edzettem! 😊

A blogomról a fiam megállapította, hogy ez nem is blog, de sebaj, írom rendületlenül 21 napon keresztül. A megtekintők nagyon magas (ez szinte hihetetlen!!!!), pedig a legtöbb like-ot kapott posztom kb. 27-et ért el (mindig figyelem, de nem igazán jönnek a reakciók ☹), annak ellenére, hogy van 34!!! követőm.

Nincs jelentősége, bevállaltam, megcsinálom! 21 nap, jöjjön, aki eddig is és az is, aki még nem volt!(Na most már tisztára olyan leszek, mint a 😊!

01/04/2026

13. nap – Bolond lyukból bolond szél fúj!

Az eső ma komolyan vette az első táblán található, esernyőkre vonatkozó feliratot (lásd fotók), de ez sem riasztotta el azokat a bolondokat és kevésbé bolondokat, akik ma is korán keltek a táv megtételéhez.
Az öltözékek önmagukért beszélnek, így ma sok fénykép lesz és kevés szöveg (mégiscsak ünnepelt vagyok). A csoportképeket elnézve azon gondolkoztam, hogy szegény Maronka mit gondolhatott ma a díszes társaságról?! Lehet, hogy jobb, ha nem tudjuk! 😊

Köszönjük a szervezőknek, hogy gondoltak ránk és még feladatokkal is tarkították a pályát! Igazán remekre sikerült! 😊

Remélem Pápai Évi is bekötötte azóta a cipőfűzőjét! 😊😊 😊