20/09/2026
Nem tudtam volna ilyen szépen és pontosan leírni, mint Márti, de a tartalmát tekintve akár én is írhattam volna.
Köszönet érte🙏🪷
Mostantól befejezem azt, hogy mások véleményéből próbáljam megtudni, ki vagyok, hogy mások tekintetében keressem a saját értékemet, hogy attól tegyem függővé az önbecsülésemet, hogy elfogadnak-e, szeretnek-e, elismernek-e. Befejezem, hogy magyarázkodjak azért, aki vagyok, hogy osszehúzzam magam azért, hogy mások kényelmesebben érezzék magukat mellettem, hogy megváltoztassam magam azért, hogy megfeleljek valaki rólam alkotott képének. Befejezem, hogy elbizonytalanodjak önmagamban csak azért, mert valaki nem ért velem egyet, hogy mások kritikáját automatikusan igazságnak tekintsem, hogy mások elvárásai szerint éljem az életemet, hogy engedélyt kérjek arra, hogy önmagam legyek. Befejezem, hogy bizonygassam az értékeimet azoknak, akik nem látják őket, hogy összekeverjem azt, amit mások gondolnak rólam, azzal, aki valójában vagyok, hogy feladjam a saját belső igazságomat azért, hogy valahová tartozhassak. Befejezem, hogy folyamatosan kívülről várjam a megerősítést, hogy féljek attól, hogy valaki csalódik bennem, amikor végre önmagamat választom, hogy bűntudatot érezzek azért, mert nemet mondok, és hogy mások reakciói alapján döntsem el, jól döntöttem-e. Befejezem, hogy olyan kapcsolatokat tartsak életben, amelyekben csak akkor vagyok szerethető, ha (túl) alkalmazkodom. Befejezem, hogy más emberek kezébe adjam annak jogát, hogy meghatározzák az értékemet. Mostantól én határozom meg, ki vagyok. Meghallgathatom mások véleményét anélkül, hogy átadnám nekik önmagam meghatározásának jogát. Visszaveszem a saját erőmet, visszaveszem a saját hangomat, és visszaveszem a jogot, hogy a saját életemben önmagam legyek.
Elköteleződöm magam felè.
Vègleg.
Szilasi Márti